A mezőgazdasági biztosítások tavaly életbe lépett törvénye az ágazat biztonságának növelését lett volna hivatott elősegíteni azáltal is, hogy az állam átvállal bizonyos kockázati tényezőket a biztosítóktól. A gyakorlat azonban egyelőre azt mutatja, hogy a megosztás több fejtörést, mint előnyt hozott a termelőknek.
A kockázati tényezők megosztása
A tavaly megjelent 381-es törvény általános rendelkezései szerint minden mezőgazdasági termelő, fizikai és jogi személy jogosult kártérítésre, amennyiben a szakminisztérium által megbízott három biztosítótársaság valamelyikével biztosítási szerződést köt, és a törvényben meghatározott kártényezők valamelyike miatt terménye több mint 30 százalékban károsult. Ez a gyakorlatban azt jelenti - magyarázta kérdésünkre Málnási Béla, az Allianz-?iriac biztosítótársaság szakértője -, hogy a kockázati tényezőket ,,elosztották?, a biztosító egy bizonyos, a szerződésben feltüntetett kárcsomagra, az állam a törvényben megfogalmazott, ezt kiegészítő csomagra vállal felelősséget. A biztosítási díjat, illetve szerződést egy meghatalmazott társasággal köti meg a gazda (a nevezett társaságon kívül tavaly az Agras és az Asirom kapott felhatalmazást, idéntől majdminden társaság jogosult erre), a kár felmérésekor kiderül majd, hogy kinek a ,,hatáskörébe? tartozik annak megtérítése.
Ugyanakkor a biztosítók arról számoltak be, hogy a biztosítási díjak törvényben előírt 20 százalékos részét az igazgatóság nem téríti meg.
A kifagyott árpa
Gajai Sándor magántermelő két parcellába vetett őszi árpát, a tíz hektár kultúrát az Allianz-?iriac társaságnál biztosította be, egyebek mellett esetleges fagykárokra is. A biztosító a kora őszi (november 1-ig), illetve a késő tavaszi (április 20. utáni) károk megtérítését vállalta, a téli időszakra a törvény szerint az államnak kellene kártérítést fizetnie. A felmért, hektáronkénti 11,5 millió lej költség alapján a gazdálkodó négy részletben közel négymillió lejes biztosítási díjat fizetett ki.
A hosszú, kemény tél miatt a kultúra nagy része kifagyott, s mivel a kár a tél folyamán esett, a termelő a károk megtérítése érdekében a szakigazgatósághoz fordult. Ám ott egy április 14-én, Petre Daea államtitkár által aláírt és május 21-én közölt keretszabályozót mutattak neki, amelyben - a törvényt mintegy ,,kiegészítve? - két újabb, addig nem közölt feltételt támasztanak: minősített vetőmagbizonylat szükséges, illetve a 108-as sürgősségi kormányrendeletnek és az azt kiegészítő 166-os törvénynek megfelelő, az üzemgazdaságokra vonatkozó iratcsomót kell bemutatnia a termelőnek. Ilyen feltételekről a biztosítás megkötésének időszakában senki nem beszélt - érvel a termelő.
Az esetet általánosítva azt is mondhatjuk, hogy - a törvény szellemével és betûjével ellentétben - magántermelők nem kaphatnak kártérítést.
Az igazgatóság végrehajt
Az átiratot a megyei mezőgazdasági igazgatóság továbbította a polgármesteri hivatalokba. Kérdésünkre Bagoly Tibor vezérigazgató elmondta, hogy nekik a fő hitelutalványozó, vagyis a minisztérium alegységeként az átirat betûje szerint kell eljárniuk. A biztosítási díj 20 százalékának kérdésében, amelyre az említett társaságnál hiába állítottak össze igénylési iratcsomót, az igazgató úgy érvelt, hogy a törvény alkalmazási szabályzata szerint a biztosítótársaságoknak a díj 80 százalékát szabadott volna behajtaniuk, s a szükséges dokumentációk alapján most megkaphatnák az állami támogatásból származó 20 százalékos kiegészítést.
Semmi sem biztos
A mezőgazdasági kultúrák, illetve az állatállomány biztosításának felette szükséges voltával elméletileg majdmindenki egyetért. Ám a szakigazgatóságon összesített tavaly őszi adatok is jelzik, hogy a biztosítási kedv nagyon alacsony szinten mozog. Orosz Emma programfelelős tájékoztatása szerint a megyében összesen 1149 hektár búza és rozs, 10 hektár őszi árpa, 46 darab szarvasmarha, 2 disznó és 10 ló esetében kötöttek a gazdák tavaly ősszel biztosítást. Épp a napokban érkezett az első fagykárokat jelző iratcsomó (ez nem a fent nevezett eset, hiszen azt nem is iktatták).
Az Allianz szakemberei szerint, bár az állam szerepvállalása üdvözlendő, a törvény utólagos értelmezése, na meg a kockázati csomagok megosztása nem a legszerencsésebb megoldás.
Gajai Sándor sokkal pragmatikusabb: - Én nem azért biztosítottam be a kultúrámat, hogy kártérítést kérhessek, még csak a pluszköltség sem zavar annyira. Én aratni szerettem volna. De az nagyon elgondolkodtat, hogy mennyire bizonytalan itt minden...
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.