Elsőként Szőcs Kölcze Ervin iskolaigazgató, a Bálint Gábor Egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez: méltatta a nem mindennapos eseményt, és köszönetet mondott mindazoknak, akik anyagilag is támogatták a szoborállítást. Ugyan nem egész alakos szobor, mint azt eredetileg terveztük — mondotta —, de áll a szobor, és méltó helye itt van a Bálint Gábor nevét viselő iskola emlékparkjában. A nagy nyelvtudós életét és munkásságát legavatottabb ismerője, Bakk Pál ny. tanító, helytörténész mutatta be, aki fél évszázada ápolja a település leghíresebb szülöttjének emlékét. Jakab Jolán tanár beszédében azt emelte ki, hogy a székely nyelvzseni, Kelet-kutató 165 évvel születése után jelképesen hazatért szülőfalujába, hogy ezentúl személyiségét megillető helyen, a nevét viselő iskola udvarán álljon szobra a szellemi értékek nagyságát, a tudás hatalmát hirdetve. A mellszobrot Szőcs Kölcze Ervin és Jakab Jolán leplezte le, majd Opra István plébános megszentelte és megáldotta. Az ünnepségen fellépett a Földi Lajos kántor által vezényelt egyházi énekkar, az iskola tanulói verses-zenés műsort adtak elő. A szoboravatás első része a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget.

A magyar tanteremben megtartott tudományos konferencia keretében dr. Obrusánszky Borbála budapesti történész-orientalista Bálint Gábor és a Székely Nemzeti Múzeum kapcsolatáról szóló előadását dr. Borcsa János olvasta fel. Ezt követően a Bálint-emlékkiállítást tekintették meg az érdeklődők.