Faluvilág: Dózsa György faluja: Dálnok

2003. június 5., csütörtök, Archívum 2003–2007

Mûemlék templomáért és Dózsa-emlékéért keresik fel a turisták. Történelmi, rangos, régi felső-háromszéki település, melynek azonban nem sikerült az önállósulás útjára lépnie, ma is Maksa község népes faluja. A jeles szülött emlékét itt több rendben megörökítették: a régi emlékmûvel (1949) a feltételezett Dózsa-telket jelölték meg, születésének 500. évfordulójára egy Plugor Sándor és Jecza Péter tervezte emlékmû született, mígnem végre 1976-ban a főtéren felállították Szobotka András monumentális Dózsa-szobrát. A közeli református templomban a Székelyföld egyik legutóbb feltárt rovásírásemlékét őrzik, harangtornyában mûkincs értékû harang található. Más látnivalók: millecentanáriumi emléktábla és a negyvennyolcas dálnoki hősök emléktáblája a templom cintermében, a Darkó Jenő bizantinológusról elnevezett millenniumi iskolaépület előterében a millenniumi fenyősor, ugyanitt a honfoglalásra és az ezredévre emlékeztető monumentális kopják (Kelemen Dénes mûvei).
Híres az iskolával szembeni, egykori Lázár-Beccásy-udvarház kertjében levő arborétummaradvány. Egyik kuriózuma a felénk is ritkaságszámba menő illér juhar (Acer hyrcanum). A Beccásy örménymagyar eredetû család a 19. század elején telepedett le itt. A faluban még látható néhány az ősi udvarházakból: a romos Lázár-udvarház (épült 1753-ban), a Gál-Borbáth-udvarház (1844), a Hadnagy-kúria (1869), a Veress-ház (1897), a Darkó-kúria a 18. századból. Az utóbbival egyidős Bartha-ház előtti parkocskában áll a két világháború 86 dálnoki áldozatának emléktáblája. Ebben a faluban született D. Veress Demeter 18. századi egyházi író, Dálnoki Veress Gerzson 17. századi kuruc költő és történetíró, D. Nagy Mihály és D. Nagy Lőrinc 17. századi unitárius kollégiumi tanárok, Földes Géza pedagógus, újságíró-szerkesztő, Kozma Dénes (1875-1925), a magyar mezőgazdasági irodalom úttörője, Hadnagy Albert (1901-1967) levéltári igazgató. Idevaló családból származott az író és költő Gaál József (1811-1866), valamint a két magyar neves katonatiszt, a vezérezredes Dálnoki Veress Lajos (1889-1976), a II. Magyar Hadsereg parancsnoka, hadtörténeti író és Dálnoki Miklós Béla (1890-1948), az I. hadsereg parancsnoka, magyar miniszterelnök. Itt volt esperes-lelkész Ferenczi János (1789-1868) szakíró, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium könyvtárának alapítója. Itt él ma is a nyugalmazott mezőgazdasági mérnök Beczásy István, aki Bekerített élet címû könyvében (Nagyvárad, 1995) megírta családja múlt rezsimbéli meghurcoltatásának történetét.
A falu erdejében több kihasználatlan kénes gyógyvízforrás található (Mungorcsi, Szászné, Víztisztája, Kenederesi), s innen kék háromszög turistajelzés vezet fel a Bodoki-hegység keleti gerincén haladó kék kereszt jelzésig.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép