Aki végiglapozta az Erdélyi Magyar Könyvklub tavaszi katalógusát, találkozhatott benne egy nagy formátumúnak tetsző, szépnek ígérkező könyvvel, melyen aranybetûkkel ez a cím olvasható: Hosszú útra megyek. A valóban szép kivitelezésû, veretes borítójú könyvecske a valóságban mindössze 10x15 cm nagyságú, akárha imakönyvnek is nézhetnénk. Ballagásra ajánlja a kiadó, hiszen minden vers és prózai részlet benne az iskolához kötődik. Magyar és külföldi szerzők emlékeznek lapjain egykori boldog/boldogtalan diákéveikre az Emlékek, Búcsúzás, Útravaló ciklusokban.
A Bethlen Kollégiumba lovas szekéren induló Sütő András(ka) szilvás lepényt majszol Jenei Sándor tiszteletes úr oldalán, a fővárosi diák, Karinthy Frigyes nagyvonalú gesztussal nyugtázza bizonyítványát, amely ugyan jobb is lehetett volna. Milyen volt az élet a hosszúfalusi polgári iskolában Bartalis János idejében, és hogyan sikerült az érettségije Lengyel Menyhértnek Miskolcon, illetve a kánikulában szmokingban izzadó Hrabalnak Prágában? Nagyon élvezetes Lev Tolsztoj gyermekkori naplójának részlete, amelyben a történelmet különösen nem szívlelő csemete egy alkalommal annyi szamárságot összehadart házitanítójának, hogy végül már ,,Teljesen összezavarodtam, többet egy szót sem szóltam, és éreztem, hogy ha ez a gaz tanító egy egész évig hallgat és kérdően néz rám, mégsem leszek képes egy hangot se mondani többet.?
A kis könyvben természetesen a versek vannak túlsúlyban: Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Babits, Reviczky, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Heltai, Sík Sándor, Kányádi, Nemes Nagy Ágnes, Képes Géza és mások. Váci Mihály tanyasi gyermekeit torony hiányában a jegenye irányítja az iskola felé (Jegenye-fényben). Lászlóffy Aladárnál ,,ingázik elsős, felsős, tanító / kucsmájuk alatt utazik a szó /, Ó, iskoláim, drága iskolák!? Ady Endre két versben is emlékezik a régi Scholában, a zilahi Református Kollégiumban töltött évekre (Vén diák üdvözlete, Üzenet egykori iskolámba), Áprily Lajos visegrádi magányában is hallani véli egykori diákjainak zengő kórusát (Egyedi diákok), és szinte átkiáltja a hegyeken túlról: ,,Daloljatok csak sok ezer / enyedi diákom.? A görög Kavafisz a leghosszabb utat ajánlja az életbe indulóknak, hogy minél több ismeretanyaggal, tudással érkezhessenek el a célhoz (Ithaka). Milyen bölcs tanács, és mégis mindenki rohan, hogy minél előbb célba érjen.
Aranyszőke kisfiú közeledik felénk a könyv 136. oldaláról. Régi kedves ismerősünk, aki ugyan soha nem járt iskolába, mégis sokat tud, és barátja a róka, aki bölcsességét maga szerezte. Milyen útravalóval látja el a parányi bolygó kicsi lakóját a földi ,,tanítómester??
,,- Isten veled - mondta a kis herceg.
- Isten veled - mondta a róka. - Íme az útravaló. Egyszerû: Az ember csak a szívével lát jól. A lényeges a szemnek láthatatlan.
- A lényeges a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy visszaemlékezzék rá.? (Exupéry)
Hatvan pici első osztályos ül a padban Kosztolányi nyitóversében, majd végül a német költőóriás, Goethe próbál eligazító sorokkal szolgálni az életúthoz, mely szerint: élni kell tudni okosan, és nem álmodozni.
Kudelász Ildikó
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.