Nemzet-nemzetiség: Lesz-e valami az esélyegyenloségbol?

2003. június 10., kedd, Archívum 2003–2007

Kibuktatás a rendoriskolából
Ismertettük legutóbb, milyen feltételek mellett lehet bejutni a belügyminisztérium tanitézményeibe, milyenek a magyar fiatalok esélyei arra, hogy katona- vagy csendortisztté, illetve rendorré, határorré, levéltárossá legyenek. Kimutattuk, a háromszoros szuro, melyen át kell jutniuk, valóságos akadályverseny, annyira, hogy az embernek a bibliai közmondás jut eszébe, miszerint könnyebb a tevének átjutnia a tu fokán, mint a gazdagnak a mennyek országába - illetve kisebbséginek belügyi szolgálatba.
Vegyük sorra.
Az elso, a dossziék összeállításának amolyan bizalmas idoszaka január és március között sem kedvez a magyaroknak, hiszen családi, ismeretségi kapcsolataik nincsenek a belügyben dolgozókkal, mivel onnan a magyarokat a nyolcvanas években kizsuppolták. A jelentkezok jórészt pedig az ott dolgozók gyerekei, rokonai közül kerülnek ki.
De a második és harmadik szuro, a kizáró jellegu próbák és a tulajdonképpeni felvételi versenyvizsga jelenti az igazán legyurhetetlen akadályt, mégpedig a következo okokból:
1. A román nyelv és irodalom ismeretét (elozetes kizáró próba és vizsgatárgy) úgy kérik számon, hogy magyar vagy más kisebbségi fiatalnak a született román pályázóval együtt kell versenyeznie azonos feltételek mellett. Azaz nem azt kell bizonyítania, hogy jól tud románul, és alaposan ismeri a román irodalmat, hanem azt, hogy éppúgy beszéli a nyelvet, mint egy román. Nyelvtanári képzettség birtokában mondom: ez pszichológiai abszurdum, mivel erre az embereknek csak egy kivételesen kis csoportja, a különleges nyelvi adottságokkal rendelkezok képesek. (Bárki mindennapi tapasztalataiból is meggyozodhet arról, a románt jól használók és a nyelvet románként beszélok közt van némi különbség.) Ama elvárás tehát, hogy egy magyar fiatal úgy használja a román nyelvet, hogy ne lehessen észrevenni rajta magyar származását, szegény pályázó esélyegyenloségét szinte a nullával teszi ,,egyenlové?, ráadásul lehetoséget teremt egy hátrányos megkülönböztetés leplezetlen érvényesítésére. Nevezetesen arra, hogy a vizsgázónak ne a tudását, hanem beolvadási fokát vegyék vizsgálat alá, s azt jutalmazzák, hogy magyar neve ellenére részben vagy egészben asszimiláltnak tekintheto. És vajon nem ez történik a valóságban? Vajon nem a maga román voltának bizonyításába izzad bele az a szegény Szocs vagy Kulcsár a vizsgán, ha már a mundér annyira megtetszett neki, hogy mindenáron felöltené? Ismerjük el, ezt az akadályt legfeljebb az képes venni, aki román iskolába járt, és már begyakorolta, hogyan kell magyar létére románul románként beszélnie és viselkednie.
2. Hasonlóképpen diszkriminatív az iskoláit anyanyelvén, például magyarul végzo kisebbségire nézve, hogy a versenyvizsgán fizikából, matematikából stb. románul kell vizsgáznia. Ezáltal, aki anyanyelvén tanult, az eleve esélytelen a jelentkezéskor.
3. A kisebbségiek esélyegyenloségét e nyelvi feltételek mellett külön felvételi keretszámok szavatolhatnák csupán. Ha a 300-ból 25 helyet számukra tartanak fenn - mert román jogállami érdek, hogy a ceausizmus idején eroszakkal homogenizált állományon belül a kisebbségiek ismét képviselve legyenek -, akkor az reális lehetoséget jelentene az esélyegyenloség elemi érvényesülése elott.
4. De ennél jóval többre lenne szükség. Annak belátására, hogy a ma fennálló rendszer a burkolt diszkriminációk hálózata révén elgáncsolja a kisebbségieket abban, hogy e pályákra lépjenek, hogy ez tulajdonképpen nem szolgál egyebet, mint a mai állapotok konzerválását, azaz a nem román nemzetiséguek kizárását a belügyi szolgálatból. Tévedek-e, ha azt állítom: ebben a diktatúra gyakorlatát és érték(te­lenség)preferenciáit még nem sikerült meghaladni?
Át kellene tehát gondolni az egész kérdéskört, érdekvédelmi tárgyalásokon tisztázni: román jogállami érdek, hogy magyarok soraiból minél több rendor stb. kerüljön ki. Én a magyar nyelv ismeretét - nem pedig elfelejtésének fokát! - kötelezové tenném a Hargita és Kovászna megyében alkalmazott rendorök számára - hiszen magától értetodo, enélkül legelemibb szolgálati kötelezettségeinek sem tud az illeto megfelelni. A mai gyakorlat ennek pont a fordítottja, az az általános, ami a legkevésbé természetes: nevezetesen, hogy a rendor nem tud a lakosság 75-85 százalékával kielégíto módon értekezni, elbeszélgetni, kommunikálni. (Mindezt akkor, amikor a minisztérium a lakosság partnerként való kezelésének hangzatos programját meghirdette!)
Miként érdekvédelmünk eddig sem rejtette véka alá: a rendorség mai összetételében az asszimilációs nyomás, a nemzeti homogenizáció és betelepítés eszköze marad mindaddig, és a rendfenntartáshoz legfeljebb érintoleges köze lesz, amíg a jogegyenloség alapján meg nem reformálják, amíg a kisebbségiek érvényesülését soraiban reális esélyegyenloség nem garantálja. Itt természetesen szükség lenne annak a képtelen helyzetnek az orvoslására is, miszerint a vezeto állásokat még e két megyében is szinte kivétel nélkül a magyart nem ismero vagy azt nem szívesen beszélo többségiek töltik be.
5. Korábbi ismertetésünkbol kiderül, az iskolák szinte kivétel nélkül mind a hegyeken túl találhatók. Az erdélyi románságnak is sérelme, hogy oly messzire kell gyermekeit küldenie, ha a kérdéses pályákon kívánja elindítani oket.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép