A kis falvak, a közigazgatásilag egykor önálló történelmi települések ma a fejlődő községközpontok árnyékában élik mindennapi életüket. A tucatnál sokkal több minitelepülés egyike a szentföldi Gelence szatellitfaluja, a csupán 268 lelket számláló római katolikus Haraly, ahol ólomlábon jár az idő. Fél emberöltő telik el - mondják -, amíg jelentőset alakít ebben a faluban a kortárs történelem.
Valóban így van ez?
Térkép nélkül
Nem igazán tud a mai megye településeiről az, aki nem forgatta gyakrabban annak térképét.
- Ejsze nem is hallottam én erről a faluról, hol, merre van ez a megyében? - tette fel a kérdést egy székelyszáldobosi bácsi a minap. - Írjanak valamit róla.
Hogy Haralyban ólomlábon járt mindig az idő, azt éppen monográfiája igazolja. Ritkán volt alkalma ennek a maroknyi közösségnek hallatni magáról a megye színe előtt. Álljon hát itt históriája dióhéjban.
A Haros alján fekszik, innen a neve - magyarázza a helységnév jelentését a hagyomány. A hasonnevû patakocska két oldalán ülő település bejáratánál áll a mûemlék értékû római katolikus templom. Keleti része korábbi, de időközben átalakított gótikus, a nyugati későbbi, XVIII. századi. Az egyhajós keletelt templom gótikabeli maradványa két leszelt ívû, faragott, késő gótikus ajtókeret: az egyik a sekrestye bejárata, a másik a külső déli oldalon befalazott. Az északi és a déli falon freskótöredékek kerültek napvilágra. Feltárásukra és értékelésükre a mai napig nem került sor. Az épület lapos mennyezete stukkódíszes. Déli portikusának timpanonjában védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra látható. Az ő megdicsőülését ábrázolja a késő barokk oltárkép is. Egyedi jelenség ebben a faluban: a harangtornyot a település központjába építették, hogy az emberek jobban hallják a harangok hívó szavát. Ottjártunkkor adták tudomásunkra, hogy nemrég repedt el az 1617-ből való mûkincs harang, hangja elhalványult... Hagyományos mesterség volt itt a kádárság, ma már csupán három udvaron készülnek hordók-csebrek. Jeles szülöttei közül kiemelkednek a Fejér család tagjai: egy negyvennyolcas honvédszázados, két néptanító, egy vámtanácsos, az asiagói csata hőse.
Él-e a jelen?
- Túlzás volna azt mondani, hogy nem - válaszolt a szónoki kérdésre Szőke Tibor, a falu egyetlen képviselője a gelencei tanácsban. Beszédéből értjük, hogy nem a leghálásabb feladat a lakosság elvárásának megfelelően képviselni ezt a falut. Meg kell küzdeni a kicsinyességgel.
- Először is, láthatták, a községi tanács segítségével jó állapotba hoztuk a bekötőutat. Most kavicsozzuk éppen a falu közötti főutat. Győzködni is kell a falusfeleket, hogy terítsék el a bennvalójuk előtt lerakott sódert. Szakács Tibor és Kocsis Géza polgármesterek mindenben mellettem álltak. Nagy szó az is, hogy sikerült feljavítanunk a mezei utak zömét. Harmincöten dolgoztunk a mûút felé vezető bekötőút javításán. Ádám Attila zabolai polgármester itt járt, és megígérte, megjavítják ennek az útszakasznak a zabolai határba eső részét. Jó és használható állapotba került a Templom útja is. A szociális segélyben részesülő hét haralyi lakossal kitakaríttattuk a falun átfolyó patakocska medrét. Jelenleg a Gelence felé tartó út mellett takarítják a vízlefolyókat. Nehogy azt gondolja az újságíró, hogy ennyiben kimerülnek a haralyi közgondok...
Fehér csóva
az egész határ
Imádkozik a falu, kéri a Fennvalót, hogy mentse meg ettől a tavaszi szárazságtól - mondták -, adjon az Isten esőt. Sújtani kezdte itt is a határt a kánikula.
- Itt egyáltalán nem lett eső - mondták. - A végső ponton van a határ: megállott a búza növekedése, alig bújt ki az árpa, a répa és a pityóka csak a földben csírázik.
Ki sem bújt még a pityóka a földből, máris jelenteni kellett a vadkárokat a kovásznai vadászegyletnél.
- Valóságos vaddisznó-invázió színtere a falu határa - mesélte odaérkezésünkkor Vajda László. - Ahol a disznó rátalál a pityóka sorára, végig kitúrja. Csapatoslag jönnek be a közeli erdőkről. Öcsém Gelencén dolgozik. Látott egy olyan csorda vaddisznót átmenni az úton, amelyben 53 darabot számlált meg.
Már Gelence felől látni lehetett, miként ,,díszítették? fel a haralyi gazdák pityókával beültetett földjeiket csíkokra vágott fehér fóliával. Állítják, hogy a cövekekre kötött, a szélben lobogó csóváktól ,,tart a vad?.
- Nincs reményem arra, hogy idén orvosolnák a lejelentett károkat. Az elmúlt években is jelentettük. Egy alkalommal ki is jöttek, és fényképezték a túrások helyét, lövöldöztek egy csomót, és annyi... - panaszolta a képviselő.
Pihen, de halad
- mármint a jelen ebben a faluban - bizonygatta tovább Szőke Tibor. - Mûködik már a Gelencével közös erdő-közbirtokosság. Haralynak nincs sok erdőrésze. Úgy néz ki, pályázaton nyert alapok révén megkezdődik a falu ellátása jó minőségû ivóvízzel. Van öt jó hozamú forrásunk. Ebből nyerünk majd vizet. Ehhez fogják hozzácsatolni azt a kutat, amelyből annak idején ellátták a kollektívet is. Most végezték el a hozamméréseket, mintákat vettek a víz minőségének megállapítására. Várjuk az eredményeket - folytatta a tanácstag. - Úgy mondták, hogy a pályázati pénzből állják a kiadások 90 százalékát, 10 százalékot a lakosságnak kell kitennie. De van érdeklődés a víz iránt, majdnem mindenki be akarja köttetni.
Mi tagadás, vannak olyan családok is a faluban, akik nehezebben tudnak megbirkózni a mindennapok nehézségeivel, ugyanis a falu lakóiból 46 magyar ajkú cigány. Bizalmatlan még a haralyi nép az újjal szemben. Ez az oka annak is, hogy nem alakult itt szarvasmarhatartó egyesület, nem részesülhetnek a gazdák az egyesület kínálta előnyökben, juttatásokban. A kultúrotthon két kisebb mellékhelyiségében szeretnének berendezni egy közcélú fogadóirodát, amely aztán váróteremül is szolgálhatna az eljövendő orvosi rendelő számára. A haralyiak szeretnék ugyanis, hogy a két családorvos, dr. Kun Sarolta és dr. Daczó Zoltán egy héten egyszer helyben tudja megvizsgálni a nehezebb betegeket.
A jövő felé
- Élő-e ez a falu? - néztünk a dolgok elejébe a haralyi I-IV. osztályos iskolában, ahol Kovács Emőke és Jánó Réka tanítónő és óvónő oktatják-nevelik a jövő generációt.
- Eléggé jó tartaléka az iskolának az óvoda - tájékoztatott tanítónő. - Tizennyolc tanuló van, de a létszám jövőben huszonegyre fog nőni. Marad természetesen az összevont oktatás. Nem számítunk jelentős változásokra, adományokra. Szerények és szegények vagyunk. Volt egy rajzversenyünk. Kirándulást szerveztünk a falu erdejébe, ismernék meg a tanulók a kora tavasz virágait. Most készülünk az évzáró ünnepségre. Lesz gazdag mûsor, de még mesejáték is az ovisokkal közösen.
- Nem hal ki a falu! - biztatott a fák árnyékában üldögélő 76 éves Finta Laci bácsi. Mellette legyeskedett élénk unokája, az I. osztályos Fábián Jánoska. - Tudja, az a helyzet, hogy itt, nálunk lassabban halad az élet, mint kint a nagyvilágban.
- Ha nem is hallatunk annyit magunkról, azért ez a falu él. Közéletünk nem valami pezsgő, de azért csak van - bizonygatta újra Szőke Tibor.
Csak ki élni akar,
az tervez
- Én vagyok a faluban az RMDSZ elnöke - folytatta a képviselő. - Hogy mennyire érte el, mennyire nem Haraly magyarságát a Reform Tömörülés szele, nem lehet pontosan megállapítani, de annyi igaz, hogy mi még az eredeti érdekszervezet életét éljük, nem különpártoskodunk. Él a falu lakóinak lelkében a magyarságtudat. A legutolsó választások alkalmával több mint 100 személy jött szavazni, többen, mint az RMDSZ-tagok száma!
Lapunk már régebb hírt adott arról, hogy Vetró András Kézdivásárhelyen élő képzőmûvész tervezett Haralynak egy hősi emlékmûvet, s arra már el is készítették a két világháború és az 1848-49-es magyar szabadságharc haralyi hőseinek és áldozatainak névsorát tartalmazó márványtáblákat. Nos, az építőanyag egy része is már helyben, nyáron sor kerül az emlékmû felavatására. Arra is volna igény a haralyi értelmiségiek sorában, hogy falufüzetet adjanak ki Haraly rövid történetéről az innen származó néhai Gazda Ferenc tanár úr monográfiájának adatai alapján. Amolyan távlati lehetőségként kezelik itt a faluturizmust. Azt mondták: majd, ha bevezetik a vizet, és lesznek megfelelő fürdőszobák...
Szóba álltunk Szőke T. Barnával, akitől megtudtuk, hogy volna Haralyban közel húsz olyan fiatal, akikkel bátran meg lehetne alakítani egy ütőképes ifjúsági egyletet. Kezdeményező vezető egyéniségre volna szükség, s akkor nem kellene a szomszédos falvakba kutyagolni a diszkóba!
Ottjártunkkor ízlésesen faragott kopjás jelt állítottak a falukapuba. A faragvány Farkas Róbert kézdimartonosi születésû, Kézdivásárhelyen élő mester alkotása. Már áll a mû a betonalapban. Rajta ez olvasható: Isten hozott!
Május derekán bensőséges és szép templomi ünnepségben volt részük a haralyiaknak. A falu szülötte, Nagy József tartotta ezüstmiséjét a falucska templomában. Szólt az ének, szállt az ima a végeken álló ősi templomban, ott, ahol a Háromszéki-havasok fenyvesei a felső-háromszéki róna lapályával ölelkeznek.
Él a falu.
Haraly élni akar!
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.