Elhalálozás

2003. június 11., szerda, Archívum 2003–2007

Takács Péter történész 2001-2002 során a Források Erdély Történetéhez sorozatban sajtó alá rendezte és Debrecenben öt vaskos kötetben kiadta Udvarhelyszék, Marosszék, Háromszék, Csík-, Gyergyó-, Kászonszék és Aranyosszék - az egész történelmi Székelyföld - parasztvallomásait 1820-ból.
Ez a monumentális munka egyszerûen nevetségessé teszi és egymagában is tönkrezúzza a történelmünk során körülöttünk fiszlikoló elménckedőknek ,,A Székelyföldnek mondott??, ,,Székelyföldnek nevezett?? felütéssel kezdődő ostobaságait, amelyeket errefelé jövet nem sikerült a hegyen túl felejteniük. No de ezt az összesen 1500 (!) oldal terjedelmû sorozatot elsősorban nem ezért kedveljük és értékeljük.
Ezek a könyvek Takács Péter forrásfeltáró, forrásgondozó és publikáló szándéka szerint az 1820-as úrbérrendezési kísérlet során keletkezett elbeszélő forrásokat szándékszanak a kutatók és a nagyközönség számára hozzáférhetővé tenni.
1819-1820-ban - az 1767-es, első nekirugaszkodás után ötödszörre - párosával vagy ennél többen településről településre járva, a parasztok és szolgálónépek megvallatása és az összeírások eredményeként hatalmas iratanyagot terjesztettek föl az erdélyi Guberniumhoz.
,,Az úrbérrendezés előmunkálatainak véghezvitelére kirendelt törvényhatósági hivatalnokok, assessorok - rögzíti a kötetek sajtó alá rendezője - megkapták a tervezett urbárium szövegét magyar, latin, német és román nyelven.? (Aláhúzás tőlem - S. L. -, és mindez 1820-ban, Erdélyben történik!) ,,Nyomtatásban rendelkezésükre állt a colonusok, zsellérek megvallatásához szükséges kilenc kérdőpont, a negyedik - a beneficiumokra és malaficiumokra vonatkozó - főkérdés kibontásához szükséges alkérdés-sorozat, a megvallatandók által leteendő esküszöveg, a latin nyelvû fejléces táblázat.? (A kérdések és ezek magyarázata több esetben oldalakra rúg, a ,,megvallatás? kifejezést a ,,kikérdezés? jelentésben és nem a szó mai hatósági eljárási értelmében kell értelmeznünk.)
Hogy fogalmunk lehessen a munkálatok volumenéről és földrajzi kiterjedéséről, rögzítsük: Udvarhelyszéken 125, Háromszéken 97, Marosszéken 120, Csík-, Gyergyó-, Kászon- és Aranyosszéken 71 településen végzik el a megvallatást és az összeírásokat. Ez a korabeli viszonyok után ítélve - néhány év híján 200 évvel, az összeírások megkezdése 250 évvel ezelőtt történt! - európai összehasonlításban is rendkívüli teljesítménynek számít. Vannak országok - és egész országrészek - Európában, ahol ilyen részletező, ekkora térségre kiterjedő felmérés soha nem született, és ezt a hatalmas ûrt a mai ,,történetírás? hordalékával-hulladékával kell feltölteni.
Az összeírók - két széki hivatalnok, assessor és írnokaik - a székely falvak többségében egy-egy nemes, armalista vagy szabad székely curiájában, egy-egy módosabb jobbágy házánál szálltak meg. (Régi udvarházakban, vidéki kastélyokban, vártemplomokban országgyûléseket is tartottak valaha, akkoron még nem lévén ,,faluháza?.) Az összeírás napokig tarthatott, amíg rögzítették a kérdésekre adott válaszokat, összeírták jobbágy- és zsellérháztartásonként a használt ingatlanokat, hiteles másolatokat készítettek minden írásban rögzített egyezségről, kontraktusról és záloglevélről, összeírták a jobbágyok, zsellérek szőlőit, az azok által usuált irtásokat, rögzítették a földbirtokosok ellentmondásait és ezek észrevételeit.
Az összeírók és vallomástevők kezük írásával hitelesítették - az írástudatlanok keresztvonással - a tollba mondott vallomások rögzítését. (Gondoljunk itt az aktus írástörténeti jelentőségére, a jobbágyok, zsellérek, colonusok mûveltségi szintjének érzékelhetőségére!)
Idézünk: ,,A vallomásokból kirajzolódó kép valóságához tartozik azonban az is, hogy Székelyföldön, így Háromszék falvainak a többségében is, kevés volt a szántó. Nemcsak a szolgálónépeknek, a szabad székelyeknek, armalistáknak, de maguknak a földesuraknak is gyakran kellett hasznosítaniuk a természet kínálta egyéb lehetőséget saját családjuk fenntartása, élelmezése, ruházkodása során. A természettel együtt élő székelyföldi társadalom minden rétege beépítette még ebben az időben családi gazdaságának hozadékai sorába a zsákmányolható természeti javakat. Erről az archaikus életmódról, ennek jellemzőiről, a mikroregionális változatosságáról szólnak a parasztvallomások, az investigatiók. Ezek a narratív források a számszerûsíthető vagyoni helyzeten túl a gazdálkodás feltételeiről, a határhasználat mikéntjéről, a megélhetési lehetőségek szûkebb vagy tágabb tárházáról, a munkaalkalmakról, vásárokról, piacokról, mesterségekről, úti viszonyokról etc? etc? egyszóval a falusi hétköznapokról szólnak.?
Sûrítve: Székelyföld történelmi periódushoz kötött teljes szociográfiai felmérése tárul elénk. Nyilvánvaló, hogy ezek után településmonográfiát, családtörténetet írni eme hatalmas forrásanyag ismerete nélkül kockázatos vállalkozás lenne. Ezek a kötetek egyszersmind ötletadókként, ihletforrásként is szolgálhatnak, nem csak a tudományos kutatást, a történészeket ajzhatják munkára, hanem az irodalmi mûfajok mûvelőit is.
* * *
A Guberniumnak felterjesztett summázatok érdekességére, olvasmányosságára is idézünk néhány példát.
Felsőtorja
8. Makktermő fáink bikk csak vagyon, hanem ezen bikkos elegendő makkot nem teremvén sertéseink számára, egy mérföldnyire lévő sepsibatzoni erdőkre szoktuk adni hízlalás végett sertéseinket bérre.
12. Kereskedést sohult nem folytatunk, egy idegen helyiséggel is. Hanem szerezhetünk pénzt a mi szükségünkre abból: Kézdivásárhelyre - mely egy ? mérföldnyire vagyon - bé szoktunk menni munkára pénzért, marhával vagy ten(y)érrel. Tûzifát viszünk eladni bővségesen, és vad gyümölcsöt, ecetet, málnát, mogyorót, elegendendőleg. Úgy asszonyi személyeink ûzvén a fonás mesterségét, a gyolcsot Kézdivásárhelyt, Moldvában és a külső környékbe(n) is eladhattyák. Ezeken kívül a szabad halászat, vadászat, mészárlás és korcsomárlás köztünk gyakoroltatik.
13. Itt, a helységünkben, úgy a szomszédságba(n) is, fábrikát nem tudunk. Vagyon pedig kovácsunk egy, asztalos egy, szőcs kettő, csizmadia kettő, faragó ács elég.
Helységi lakosok: Bartók Ferentz + Torsa Ferentz +Kováts István
Aldoboly
I. Urbáriumnak hírét sem hallottuk eddig az ideig, s következőleg nem mondhattyuk, hogy köztünk valami urbárium lett volna.
6. A falunak van egy tilalmas erdeje, melyből mikor építünk, a falu constitutiója szerint 2 szálat, s néha-néha többecskét is kapunk. Tüzifát pedig erdőlhetünk a Doborlo nevezetû helyen, melynek távolsága menet-jövet öt mérföldet tészen. Melyre a jelen levő possessorok azt kívánták megjegyezni, hogy nem volna több négy mérföldnél. Ezenkívül erdőlhetünk a szék közönséges erdeire is, ahol mindenféle eszközfát kaphatunk. Mely vagyon az úgynevezett Doborlón túl mint egy egy órányi járóföld.
14. Hajókázható vizeink nincsenek.
19. Vagynak mesterséget folytató emberek, úgymint szabó 2, kovács 3, csizmadia 3, faragó egy s ács. Áruló boltyaink pedig nincsenek.
Öregek: Deszkás Ignác + Vaszi Dávid.
(A mai legkeletibb moldvai csángótelepülésen, Lábnyikon - Vladnic - készítettem dokumentumfilmet a moldvai magyarság egykori magyar iskoláiról. Két helybéli asszonnyal beszélgetve kérdeztem: - Hány román van a faluban? - Egy, de asse idevalósi. - Mit csinál? - ? az árulóné - mondta meglepetésemre. Pótkérdések alapján értettem meg, hogy a Lábnyikra ingázó egyetlen román nő boltos, kereskedő. Az áruló szó boltos, eladó értelemben 1820-ban még használatos volt Aldobolyban is.)
Alsócsernáton
3. Falunkhoz mintegy másfél órányi járóföld a kézdivásárhelyi város. Az úttya igen jó. Nem messze vagyon Várhegy, két órányi járó, az úttya jó. Ennél tovább vagyon Szentgyörgy, négy óra járó. Hasonló távolságra vagyon Uzon. Ha pedig nagyobb szükségeink pótlására tovább kelletik menni, öt 5 mérföldnyire vagyon Brassó. Ezen városokon minden héten vásár esik, hol minden áruinkat eladhattyuk, és mire szükségünk vagyon, vehetünk. És ezen városokon esztendőnként három s négy országos sokadalmak tartatnak.
10. Akármelyik városra vihettyük gabonáinkat eladni, s könnyen eladhattyuk. Sót hozhatunk Parajdról, Gyergyóból, eladhattyuk szabadoson. Járhatunk be Kézdivásárhelyre, akár kézi munkára, akár marhával, s mingyárt pénzt adnak. Kőbányánk is vagyon, úgy kövünk is elegendő, s ha követ hányunk öliért, ahogy megalkhatunk pénzt kapunk.
13. Mészároskodni szabad.
14. Mindenfélével szabad korcsomároskodni.
20. Mesterembereink vagynak, úgymint kovács nro 7, asztalos 2, csizmadia 10, szabó 2, szőcs 3. In summa 24.
Esküdtek: Oláh János + Mako János + Gajdo Mihálly + Gajdo Lászlo + Warga István + Warga Elek + Ispán János + Nimet Gábor + Mako Simon.
Összeíró biztosok: Gyárfás Elek és Köntzei Antal.
* * *
A hatalmas mennyiségre duzzadt iratanyagot törvényhatóságonként felterjesztették az erdélyi Guberniumhoz, ott - akárcsak az ezt megelőző összeírási kísérletek iratait - évtizedekre ,,elfektették?, az úrbérrendezés megoldatlan maradt.
Takács Péter megjegyzi azonban, hogy az összeírások és vallomástételek mégsem bizonyultak hiábavalónak: ,,Ezek az iratok szolgáltak kiindulási pontul és birtokrendezési alapul az erdélyi jobbágyfelszabadítást követő birtokrendezéseknél, a polgári, telekkönyvezett földtulajdon meghonosításánál.?
A forrásanyag gondozója hasznos szómagyarázatokat is nyújt minden kötet utolsó lapjain, ez egyben történelmi eligazítás is, a ma már ismeretlen fogalmakat az érthetőség közelébe hozza.
Néhány példa:
granárium - raktár, magtár; ebben az időben többnyire a katonák élelmezésére összegyûjtött terményt raktározták granáriumokban
guba - durva szövésû gyapjúkelme, illetve az ebből készült suba
heverő marha - az igavonásra be nem fogott marhákat külön csordákban őriztették a falvak lakói, többnyire gulyákban, ezeket nevezték heverő marháknak. Ezek az állatok tavasztól őszig többnyire a legelőn maradtak, gyakorta télen is, ahol erre lehetőség volt, s a vadaktól meg tudták védeni.
A közzétett hatalmas anyag rendkívüli érdeme, hogy részletes betekintést enged a jobbágyok és az inquliniusok - a szántófölddel többnyire nem, csak beltelkekkel, lakóházzal rendelkező zsellérek, földesúri szolgálónépek - életmódjába, a földesurakkal szembeni kötelezettségeikre.
Az 1820-as, egész Székelyföldet megjelenítő parasztvallomások a Székely Oklevéltár és a különféle katonai vagy más jellegû összeírásokhoz pászítva, ezekkel egybevetve segítenek egyre hitelesebben és reálisabban megrajzolni eleink történelmét.
Ebben a tekintetben az erdélyi anyag feltárása megelőzi a mai Magyarországét.
Nincs is kedvünk más régiókkal összemérni. Azt viszont meg kell jegyeznünk, hogy a Székelyföld-kutatás ösztönzése és ,,felfuttatása? a Székelyföldi régió történelmi gyökérzetét tapogatja ki, és történelmi hitelûvé teszi a fenntartás és fenntarthatóság mai igényét.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép