Ma húsz éve temették újra Nagy Imrét. Már Kenedi János Kis állambiztonsági olvasókönyvének szigorúan titkos állambiztonsági és kormánydokumentumaiból tudhattuk, hogy Nagy Imre és társai, a hírhedett 301-es parcella inkriminált mártírjai exhumálását és újratemetését hatalmas viták előzték meg a már szétesőben lévő MSZMP felső vezetésében, az elvtársak féltek, mi fog történni a temetésen.
Hogy Kenedi János sem kapott meg minden dokumentumot, bizonyítja, hogy az ötvenhatos intézet néhány napja közzétette annak a 185 ismert besúgónak a névsorát, akiket mozgósítottak 1989. június l6-án, megbízták őket, hogy tartsák nyitva a szemüket, figyeljenek, füleljenek, ki mit beszél, hogyan viselkedik, mit csinál, hogy ha valahogyan lezajlik a kiszámíthatatlan népünnepéllyé növő gyászszertartás, fülön foghassák a hőbörgőket.
És az események ismeretében a hatalom korifeusainak félelme nem is volt alaptalan. Hulla volt a szekrényben, hogy a korszak egyik morbidan legendás faviccét idézzük, s nem lehetett tudni, mi történik, ha kibontják a falból. Lényegében nem történt semmi (felesleges volt Grósz Károlynak és a hozzá közel állóknak vízágyúkról vizionálniuk, amelyekkel szét akarták volna veretni a tüntetéssé és rendszerellenes demonstrációvá változó temetést), a több százezres tömeg méltóságteljesen emlékezett. Igaz, hogy néhány beszéd — főként a hatalom szemében ’56 óta szálka Mécs Imréé vagy Rácz Sándoré — felháborította az elvtársakat, de leginkább az akkor még fiatal, kezdő politikus Orbán Viktor szónoklata verte ki a biztosítékot, aki akkor vált Magyarország egyik ismert politikusává. Elmondotta ugyanis, hogy Nagy Imre kormányának követelései — a többpártrendszer, a magyar függetlenség és a szovjet csapatok kivonása Magyarországról — mit sem vesztettek aktualitásukból.
Nem történt semmi különös, csak megkezdődött a vértelen magyar forradalom, és megbukott egy hazugságokon alapuló rendszer. Kádár János halála azt is jelentette, hogy a vérrel megpecsételt titok — Nagy Imre és mártírtársai nevét kimondani sem lehetett — nem titok többé. A király meztelen. Hogy a 185 besúgó miket jelentett, talán nem is fontos. Megkezdődött valami, amit már nem lehetett vízágyúkkal és besúgókkal megállítani.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
