HatárhelyzetekNemzet-nemzetiség: Zsoldos áll a Hargitán

2003. június 14., szombat, Archívum 2003–2007

Ne kapkodjon a fejéhez senki, a magyar hadsereg új alaki szabályzatának közzétett tervezete szerint ennek jóváhagyása után a ,,honvéd? szót mosóronggyal letörlik vagy lekefélik a nyelvünkről, és helyette rácsípik vagy rátetoválják a ,,katona? szót.
Honvéd szavunk magyar nyelvi honfoglalása a hon, a haza, a modern magyar nemzet fogalmának megjelenésével egyidejû, meghonosodása és nyelvi beilleszkedése, a szócsalád nyelvi térfoglalása páratlan iramú, történelmi kötődése, nagyfokú érzelmi töltete, a hazához, a honhoz, ennek védelméhez társuló jelentése és a szó hangteste is, ha szabad így fogalmazni, nyelvünk alapvető értékei közé emelte.
Nyelvi szerepét és súlyát az is jelzi, hogy a szótárak, lexikonok hon- szócikkei oldalakon át taglalják jelentéseit és jelentésárnyalatait, és ebből soha nem fogynak ki, holott tipikus nyelvújítás korabéli szavunk még kétszáz éves sincs. Alkotója Kisfaludy Károly (1822), 1848-ban Kiss Károly használja Hadmû szótárában. Honvédségnek először azokat a csapatokat nevezték, amelyek a magyar szabadságharc védelmében fegyvert fogtak. Jellemző, hogy a szabadságharc leverése után az osztrákok a honvédcsapatokat azonnal feloszlatták, az 1869-es kiegyezésig az ilyen elnevezés is tilos volt.
Az osztrák-magyar kiegyezés előkészítői és törvénybe foglalói viszont gondoskodtak arról, hogy a ?48-as hagyományokban gyökerező magyar jellegû katonai intézmény a közös hadseregen kívül létezzék, és ez kizárólag a magyar kormány igazgatása alá tartozzék. Felállították az ennek megfelelő vezető intézményeket is, honvédelmi minisztériumot, a honvéd-főparancsnokságot, az ország területét honvédkerületekre osztották, ezekben háború esetén 82 zászlóalj és 32 lovasszázad volt felállítható.
Dédapáink még aszerint mesélték békebeli és világháborús kalandjaikat, hogy a ,,közösben? vagy a ,,honvédségnél? szolgáltak-e. A ?70-es évek elején Zágonbárkányban jártam Purecel Ioan bácsi lakásán, aki végtelenül büszke volt arra, hogy ő, Bolha Jánosként - akkor ebbe az irányba írták át a neveket - a ,,közösben? szolgált, és akkor még a szoba falán fő helyen tartotta a címerindás nagy formátumú képet, amelynek fő felirata: ,,Katonaságom emlékére.?
Jellemző, hogy a honvéd megnevezéshez, magához a honvédséghez a kommunizmus végtelenül elvetemült korszakában, a Rákosi-érában sem mertek hozzányúlni. Megváltoztatták az ország címerét - 1956-ban ezért kellett kilyuggatni a zászlókat. Rákosi Kodály Zoltánt akarta rávenni, hogy új himnuszt ,,költsön?. Micsoda bátorságra vall, hogy ő maga nem csak nem bütykölt össze egy ilyent, mint a környező szocialista országok mindenikében mások, hanem ezt erkölcsileg is kivitelezhetetlenné tette, pedig akadt volna akkor is és ott is, Illyéssel szólva, ,,magánszorgalmú kutya?, aki elvonítja magát.
És most az új szemléletû magyar hadvezetés számûzi a honvéd szavunkat. Meglehet, hogy ennek ismét a népdalok, a népmesék oltalmába kell menekülnie, ha már a nyelvészek sem hallatják szavukat odaát elegendő nyomatékkal. Tudom, erre azt mondják: a szó maga maradhat, csak a katonai vezényleti nyelvben kell a nemzetközi nyelvi mosodákon áteresztett ,,katona? szót használni. Ez, elvileg, illeszkedik ahhoz a trendhez, amelyet a következő történet jelez: Bécsben Kobzos Kiss Tamással a Kossuth-nótákról is kellett szólnunk. Hadtörténésztől akartam arra vonatkozó adatokat szerezni, hogy a hadseregben ma milyen nóta járja. Szembekacagott. És elmondta, hogy a mai magyar katona fülhallgatóval milyen zenét hallgat. Neki már nem Kossuth üzen, s Krasznahorka büszke vára is eltûnt a homályban.
Honvéd szavunk - a mai modernkedő divat bolondériáit is figyelembe véve - ,,unikum?, ,,hungaricum?, ha úgy tetszik, akárcsak a ,,huszár? vagy a ,,kocsi? szavunk, vagy a Zwack úr italkülönlegessége. Nem érdekes, hogy a ,,pálinka?, a ,,tokaji? márkanévért nemzetközi hadszíntereken is csatákat vívnak, és az egyik legeredetibb, legmagyarabb, a terebélyes szócsaládhoz tartozó, gyakorlatilag nyelvünkből kiirthatatlan honvéd szavunkat képesek elpancsolni?
Ha már itt tartunk, és a nemzeti alámerülésben mindenkinél mélyebbre akarunk süllyedni, akkor miért a ,,katona? szót tartjuk a hadsereg-modernizációs törekvések letéteményesének? Hát itt van a ,,soldat? név, használja a német, kedveli a román, latin gyöke is van neki - mármint a szónak -, és a magyar zsoldos szó társaságába igencsak illik. És ami a legfontosabb: kifejezi az új, a zsoldos katonai szemléletet. A hon, a haza, ennek védelme avítt kacat, nem éppen kőkorszaki, de a nagy haladásunkban ugyancsak magunk mögött hagyott reformkor, a nyelvújítás ,,terméke?, s a mai lelki piacgazdaság igényeinek nem megfelelő. Honvéd szavunkat a szomszéd népek nyelvében becsmérlő mellékzöngével használják: ,,honvezi?. Miért csak a román katona lehessen ,,soldat prost? - ,,prosztó?, képzetlen barom -, mikor erre alkalmas a magyar is?
És a ,,soldat? soha nem áll, még a népdalban sem, a Hargitán. Nem, zsoldosként megy Irakba, Afganisztánba, nem hazát véd - hol a haza? -, gondoskodik arról, hogy a magyar üzletelés sikeres legyen, a magyar gazdaság viruljon, legyenek jó módos miniszterek, és a közepes erősségû vállalkozó tudjon ócsítva raklapot vásárolni Erdélyben, amit aztán valamelyik homokos országban ,,kibótol?, mert így boldogul a magyar nép.
Nem folytatom, mert még valamelyik erdélyi magyar ,,szoldát proszt? megró, hogy nem jól hajtom végre menet közben a ,,balra át? parancsot, amelyet egyébként ugyancsak a haderőreform tartozékaként megszüntetnek. És kiirtanak egyéb durvaságokat is a magyar hadi nyelvből. Az eddigi főtörzsőrmesteri ráripakodások, mint amilyen a le-ül-ni! helyett finomabb odaszólás lesz: ,,hölgyeim és uraim?!? Az átvezetést az új formákra dallással is meg lehet oldani, erre alkalmas példaként említjük a ,,Nagyságos, kisasszony? kezdetû nótát nem egész hosszában, hanem addig, hogy ,,felmászott a fára, / Belement egy nagy akácfaszálka a lába szárába, / Piszkáld ki, piszkáld ki, piszkáld ki belőle??
Ugyancsak átmeneti jelleggel azért még egyszer kiállunk a honvéd szóért a Hargitára, ahonnét a haderőreform Lágymányosára is rálátni.
Tiszta időben.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-06-14: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás