Hoppon maradtak a helyi vállalkozókRiport: Ki a gödörből

2003. június 17., kedd, Archívum 2003–2007

Silviu Ioachim, Kőröspatak polgármestere örül, hogy a tavaszi késlekedés után most felgyorsulni látszik a munka, a meddőt az egykori bánya föltöltésére három kilométerről, a Kerekerdőből szállítják vissza, viszonylag jó körülmények között, hisz betonozott munkautakon futnak a hatalmas tehergépkocsik. A 6 millió köbméter föld megmozgatását is négy évre tervezik. A bányaüreg részleges feltöltése után - tengerszint feletti 550 métert kell elérniük - 27 hektáron mesterséges tavat képeznek ki, azt benépesítik halakkal, a környezetet, a tó partját 73 hektáron parkosítják, hoteleket, moteleket építenek. Remélik, négy év alatt, ha a dolgok jól haladnak, s a beruházás elkészül, Kőröspatak a megye turisztikai központjává válhat. A Kerekerdőben, valamint a futószalagok helyéről több tíz hektár területet kap/kapott vissza a falu, egy részét kiparcellázhatják nyaralóépítésnek, ha majd elkészül a település területrendezési terve. A falu tehát jól jár ezzel a beruházással. Távlatilag, mert a munkálatokhoz igen kevés helyi embert alkalmaztak. A gépekkel együtt a munkásokat is hozzák. Való igaz, nem emberimunka-igényes egyelőre ez a tevékenység, inkább nagy erőgépek kellenek, de már attól hangos a falu, hogy az egyik moldvai alvállalkozó húsz-harminc emberének négy évre albérletet kerestek: van köztük hunyadi, Olt megyei, de moldáviai és egy pakisztáni munkás is - sorolja a polgármester. Ha a pénz a minisztériumból egyenletesebben áramlik, ha a munka felgyorsul, s esetleg két váltásban is kell dolgozni, talán helyieket is alkalmaznak. Most mindösszesen 100-130-an dolgoznak a munkatelepen. A községnek mindenképp nyereség, hogy a külszíni bánya nyomait költségvetési pénzből eltüntetik, épp ezért a vállalkozókkal igyekeznek minél jobb kapcsolatot kiépíteni, eddig sikerült egy hidat felépíteniük, egy-két belső utat megjavítaniuk. Négyéves távlatban abban reménykedik a faluvezető, hogy még sok hasonló munkát sikerül elvégezniük, a megmaradt pénzből a község más gondjait orvosolhatják. Mosolyogva fûzi hozzá: mint polgármester és mint építő elégedett, mikor gépzúgást hall, arra gondol, most jó dolgok történnek itt.
A szálakat
Bukarestben mozgatják
A kőröspataki szénfejtés rút nyomainak eltüntetésére, a százhektárnyi terület rehabilitálására, ahogyan ez jobb helyeken szokás, versenytárgyalást írtak ki az ipari minisztériumban. Az nyert, akit a minisztérium, az egykori bánya és a körülötte lévő terület tulajdonosa e célra kiszemelt, egy szatmárnémeti cég, a Castrum Corporation az avasfelsőfalusi fővállalkozóként, valamint egy nagybányai IMI, illetve két kolozsvári, Apomin és TIM nevû vállalkozás. Mondják, SZDP-közeli cégek. Akkoriban köttetett meg a kormánypárt és az RMDSZ közötti paktum is, s egyezség született arra vonatkozóan, hogy a munkálatok kétharmada megmarad az SZDP-hez közel álló cégeknek, egyharmadát helyi vállalkozók végzik. A tervet, ígéretet tett követte, a helyi alvállalkozó a Baróton bejegyzett Windooors Kft. lett.
Ca?caval úr újra épít
Kőröspatakon négy év alatt hatalmas volumenû munkát kellett elvégezni, 6 millió köbméter föld megmozgatását, szállítását, egy 100 hektáros gödör feltöltését, utak építését, a bányagödör víztelenítését stb. - mondja lelkesen Constantin Ca?caval, aki az ipari minisztérium megbízottja, tehát a munkálatok és az építési ütemterv betartásának ellenőre. Elégedettnek tûnik, szerinte a munka halad, az erőgépek dolgoznak, a minisztérium pénze a terv haladtának ütemében érkezik a fővállalkozóhoz. Annyit elismer, hogy a hosszú tél miatt kicsit megkéstek, de behozzák a lemaradást. Elmondja, ez a munka nem sok emberi erőt igényel, egy-egy erőgépen jó esetben két-három ember dolgozik. Pénz lesz, nyugtat meg a minisztérium embere, csak dolgozzanak. Különben Ca?caval úr jól ismeri a terepet - meséli -, annak idején ő vezette a bányamegnyitás munkálatait is. Most arra szerződött, hogy eltakarítsa a piszkot, aminek maga is teremtője volt.
Csesszük meg
a magyarokat otthon
Tehát a helyi alvállalkozó a Baróton bejegyzett Windoors nevû cég. A nyertes fővállalkozóval, a Castrummal kötött eredeti szerződés szerint a földmozgatás egyharmadát kellett volna elvégeznie, az egykori bányagödör víztelenítését, az utak javítását. Olyan nagy volumenû munkának ígérkezett, melyre az említett cég egyedül képtelen lett volna, ezért a Conicóval és a Wardel nevû helyi vállalkozásokkal kartellbe tömörültek, s épp erőgépek vásárlására-bérlésére készültek, mikor beütött egy teljesen váratlan helyzet: a négy fővállalkozó - számuk időközben háromra apadt, mert a kolozsvári TIM a munkálatokért kifizetett pénzzel együtt lelépett - felrúgta az eredeti egyezséget, belső licitet írt ki a 6 millió köbméter föld megmozgatására. A Windoorsszal szemben egy slatinai cég nyert, melyet bizonyos Cri?an úr vezet. A helyiek hoppon maradtak, de túl jól nem járt a nyertes cég sem. A minisztérium tervében az szerepel, hogy a 6 millió köbméter földet köbméterenként maximum 53 000 lejért szállíthatják el. A helyi cégkartell 48 000 lejjel szállt be az árverésbe. Nekik ez az ár még mérsékelt hasznot hozott volna, a fővállalkozónak viszont ötezerszer hatmillió lej tiszta nyereséget, anélkül, hogy a kisujját mozdította volna. Több kellett, vagy más célok vezérelték, tény, a slatinai emberükre rákényszerítették, hogy vállalja el a szállítást köbméterenként 43 000 lejért. A mögöttes dolgok okára nehéz rájönni, de kiszivárgott, hogy azon a bukaresti egyeztetésen, árverésen valami olyan hangzott el: - Csesszük meg a székelyeket otthon. Hát megcseszték. A slatinai vállalkozó időközben felvonult a munkatelepre - teherautói zöme moldáv, esetleg ukrán rendszámot visel, a munkások vagy regáti románok, vagy moldáviaiak, vagy ukránok -, s mondják, közben sír: nem üzlet neki ez az üzlet. A hazai vállalkozók meg hoppon maradtak.
A pénz nem csurran,
csak csöppen
A munka újabb elosztása a Windoorst kellemetlenül érintette, feladata jó részét elvették, a helyi cégek egyesületét sem kell létrehozni már. Jelen pillanatban a legnagyobb gond az, hogy a fővállalkozó rosszul fizet, s időközben a csapatból kivált kolozsvári cég, az ITI, bár kapott az elvégzett munkáért 2 milliárdnyi lejt, az alvállalkozókat nem fizette ki. Így a Windoorsnak sem az 1,5 milliárdot a már elvégezett munkáért. Különben a cég májussal bezárólag 5,5 milliárd lejre becsült munkát végzett el, de csak 2,2 milliárdot kapott. Ha ez így folytatódik, baj is lehet. Más helyi céggel sem épp a legkorrektebb a Castrum, az Eardell cégnek, mely a felvonulási utakat javította, az 1,3 milliárdos munkáért csupán 700 milliót volt hajlandó fizetni.
Kié lesz az ócskavas?
A hatalmas gép, mely a bánya és az egészségbiztosító között jelen pillanatban is per tárgyát képezi, s mely oly tragikus esemény előidézője volt, egyelőre félretaszítva áll. Egyszerû ócskavashalmaznak néz ki, valójában igen értékes, ugyanis további szétszedéséért 600 000 dollárt irányoztak elő. Hogy ki lesz az a vállalkozó, aki ezt megszerzi, vagy már meg is szerezte, sejteni lehet, de csak a per lezárulása után derül ki. Azt híresztelik, nem idegen a kormánypárt helyi vezetőitől.
Tempós munka
Néhány gép mozgott a hatalmas gödörben, földet hordtak, szokatlanul kényelmes tempóban. A fényképész s az idegen szájtáti a hatalmas, kopár tájon is feltûnt a fővállalkozó emberének: fiatal, kreolbőrû, barátságosnak nem nevezhető úriember vont kérdőre, mit keresünk ott. Miután bemutatkoztunk: B?lan mérnök úr a neve, s közölte, ő a fővállalkozó embere, kioktatóra vált a hangja: illene őt is megkérdezni, ha írni akarunk. - Jó, megkeresem - ígérem. Mikor a komótos munka okairól kérdezzük, visszakérdez: Nagyobbat szokása nyújtózni, mint ameddig takarója ér? - Nem, de mit ért ezen? - Nincs pénz, illetve csak módjával kapjuk a pénzt - válaszolta, s bevágta magát gépkocsijába. B?lan mérnök urat természetesen megkerestem egy előre egyeztetett időpontban, nem volt irodájában, és halaszthatatlan munkaköri elfoglaltságára hivatkozva üzent, kérdéseimet - írásban - hagyjam a titkárnőnél. Nem hagytam... Talán mikor ipari miniszter lesz!
Ideiglenes egyenleg
A helyzet vegyes. Kétségtelen, Kőröspatak hosszú távon nyer a bányagödör rehabilitálásából, a tóból, a turisztikai létesítményekből. De jelen pillanatban és még négy évig csak szállásadó gazda lehet, és ha valóban felpörög a munka, jó esetben alkalmaznak egy-egy szerencsésebb helybélit is.
Klasszikus konfliktus
A megyei tanácsnak addig volt köze a kőröspataki építkezéshez, míg ki nem adta az építkezési engedélyt - mondja Demeter János tanácselnök. - Számunkra az volt a fő szempont: látsszék, hogy a kormány komolyan veszi az építkezést, kiírja a munkálatok elvégzésére a versenytárgyalást. Jelenleg cégek közötti szerződések esete forog fenn, s amit látunk, az klasszikus fővállalkozó és alvállalkozó közötti konfliktus. Bonyolítja a helyzetet, hogy nemcsak egy fővállalkozó van. Igaz, a fő-fő a Castrum, de itt van az Apomin és az IMI. A gond az, hogy a Castrum a vele egyenrangú cégekkel számol el - azok a maguk során az alvállalkozókkal -, akikkel minden munkálatra, mindenik fővállalkozóval külön szerződése van. De fizetni nem tudnak. Ami a helyi vállalkozókat illeti, valóban elképesztően sokat dolgoztak, de kevés pénzt kaptak, ezért eladósodtak. Ráadásul sokkal nagyobb volumenû munkára számítottak, de azt sajnos továbbadták újabb alvállalkozóknak.
Referenciamunkát várnak
Igen furcsa felállítása van a munkálatokat helyben követő minisztériumi csapatnak. Constantin Ca?caval úr cége annak idején a versenytárgyaláson a Castrum riválisa volt, most az ipari minisztérium megbízottja, helyettese, Vasile Ch?rculescu a versenytárgyalást ügyelte fel a minisztérium részéről... Javukra írható ellenben, hogy őket sem a Castrum nem érdekli, sem a többi cég, ők azt ellenőrzik, hogy az ütemtervet - amennyiben van ehhez pénzügyi fedezet - a vállalkozók tartsák. De ha nincs pénz, nem haladnak a munkálatok, s még számon kérni sem lehet. Arról volt szó tavaly, hogy négy, négy és fél év alatt a munkát - mely kimondottan költségvetési pénzből folyik - el kell végezni. Azt is szeretné a tárca, ha ez amolyan referenciamunka lehetne.
A fővállalkozó egyelőre hallgat, vezérigazgatójuk, bizonyos Moi? úr nincs az országban. Helyette meg nem dönt senki. Lehet, nem kapják a pénzt, de olyan információk is vannak, hogy idénre az 50 milliárd helyett 200 milliárdot irányoztak elő a minisztériumban. Ezt meg is lehetne valósítani, ha mûködne a rendszer. De úgy tûnik, nem mûködik.
Az igazi nyereség
Ami nyereség a megyének, az a Gidófalva határában megnyitandó ipari park lesz. A múlt héten egy társulást hoztunk létre - mondja Demeter -, megállapodtunk a résztvevők részesedésében, s igyekszünk, hogy őszig elnyerjük az ipari park státust. Ha ez meglesz, a kormánynak egy különleges alapja van az ipari parkok fejlesztésére, onnan pénzt igénylünk, elvégezzük a szükséges munkálatokat, s 2004-től az első cégeket várhatjuk. Ennek lesz nyeresége, itt munkahelyek születhetnek.
Simó Erzsébet
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép