,,Az autonómia bennünk vanA teljes és tényleges egyenjogúság igézete

2003. június 19., csütörtök, Archívum 2003–2007

A falvankénti Nemzeti Tanácsok felállítását, új népi öntudat megalapozását javasolja dr. Csapó József volt szenátor és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének erdélyi származású elnöke a székelységnek. A területi autonómia igényének újrafogalmazása képezte a tegnapelőtt Sepsiszentgyörgyön Quo vadis, Székelyföld? cím alatt megtartott fórum üzenetének magvát.
A Gábor Áron Teremben összegyûlt száznál több érdeklődő előtt előbb Kónya Ádám idézte Nagy Imre emlékét (negyvenöt éve végezték ki), bejátszva a mártír miniszterelnök utolsó szó jogán elhangzott szavait, ezt követően méltatta a Rákóczi-évforduló jelentőségét, majd Rácz Sándor, az ?56-os Nagy-budapesti Egyesült Munkástanács egykori elnöke emelkedett szólásra, kemény szavakkal ítélve el a nemzetközi pénzvilág globális, nemzetellenesnek nevezett törekvéseit.
Patrubány Miklós világszövetségi elnök - némileg a június 21-ére, a székelyföldi körút végére időzített zárókonferencián előterjesztendőket is megelőlegezve - arról beszélt, a székelységnek és az erdélyi magyarságnak népként és nemzet(rész)ként kell újrafogalmaznia magát, nemzeti kisebbségként léte csak másodrendûséget szül, mai elnyomott állapotába való belenyugvást, annak állandósítását jelenti. Dr. Csapó Józseffel egybehangzóan állította: a népek önrendelkezési jogának gyakorlását semmilyen hazai vagy nemzetközi jogi norma nem tiltja, annak legitimitása elismert, s idézte ennek kapcsán a 19. századi román történelmi aforizmát, mely szerint egy nép létét kinyilvánítani kell, nem vitatni. Patrubány szerint e törekvésében a székelység sem az anyaországtól, sem az RMDSZ-től nem várhat semmit, csak magára számíthat.
Dr. Csapó József a székely területi autonómia - hatszáz évig ebben éltek őseink - történelmi gyökereiről értekezett, másfelől az európai uniós példatárat taglalva kívánta tisztázni, tévedés vagy hamis állítás az, hogy a kontinensen etnikai alapú autonómiák nincsenek. Mi több, pontosan a finnországi, spanyolországi, belga, dél-tiroli példák igazolják, hogy a teljes és tényleges jogegyenlőség szavatolásának ezek a legjobb eszközei. Dr. Csapó kitért az RMDSZ pártosodásának jelenségére, szerinte a Project on Ethnic Relation és a hozzá hasonló békítési kísérletek a ?90-es évek elején sodorták bele az RMDSZ-t egy olyan folyamatba, mely oda vezetett, hogy közképviseleti jellegét háttérbe szorítva, az apró lépések célszerûségét részesítve előnyben, szerepet vállaljon az országos politikában. Ezért nagy árat kellett viszont fizetnie, közképviseleti jellegéről végső soron le kellett mondania. Ennek felvállalása várna pl. a Székely Nemzeti Tanácsra, mely aztán a parlament elé terjeszthetné a maga statútumát. A statútum a kollektív jogok elismerésének talaján állna, amely elv az EU több idevágó dokumentuma szerint mára legitimnek számít már. Dr. Csapó utalt rá, az általa kidolgozott statútumtervezet 1996-os vitája idején egyetlen szavazat hiányzott csak ahhoz, hogy az RMDSZ törvénytervezet formájában nyújtsa be a parlamentbe, aztán a kormányzati felelősségvállalás nyomán a kérdés lekerült napirendről. Most új szervezeti keretek közt kellene felújítani, mégpedig nem utolsósorban a Románia csatlakozása előtti évek kínálta kedvező lehetőségeket kihasználva. Mind Patrubány, mind dr. Csapó alaptalannak minősítette azt a nemzetközileg részben elfogadtatott román külpolitikai tételt, miszerint a kisebbségi kérdés megoldása nálunk jó úton járna. Végül utaltak a területi autonómia pár konkrét hasznára, így arra: kérni lehetne, hogy a Székelyföld határait ne lehessen megváltoztatni; a lakosság nemzetiségi összetételét hasonlóképpen; állami magyar egyetem felállítását lehetne törvényesen kérni a régióban (hogy a fiataloknak ne csupán 10 százaléka kerüljön a felsőoktatásba), továbbá az adóbefizetések helyi felhasználását is, s elérni végre, hogy a magyar nyelv ténylegesen is egyenrangú legyen a hivatalos nyelvvel.
A hozzászólásokra, kérdésekre adott válaszokban tisztázták az előadók: a nemzeti tanácsok megalakításának törvényes útja a közvetlen demokrácia gyakorlása, azaz a helyi polgári vagy falugyûlések összehívása és az új igény kinyilvánítása, a széki stb. küldöttek megválasztása.
(b. kovács)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-06-19: Archívum 2003–2007 - :

Vargyasi hírhalom