Testre szabott vendéglátás, bensőséges, intellektuális turizmus színhelye Miklósvár és környéke: gróf Kálnoky Tibor immár harmadik esztendeje toborozza Háromszékre a szellemi minőség nyugati kedvelőit, e térség szellemisége és egyelőre még tiszta környezete iránt érdeklődő nagyvilági utazókat. Akik nyaralásuk befejeztével tovaröppentik eme elgyötört, ám még mindig eredeti vidék hírét.
Gróf Kálnoky Tibor sokakat ejtett ámulatba a székelyföldi turisztikai napokon Sepsiszentgyörgyön bemutatott ismertetőjével. Arról mesélt, hogyan újítottak fel két miklósvári kúriát, s miként érték el, hogy egyre többen keressék fel vendégházaikat a föld minden szegletéből. Története nem mindennapi: egyebek mellett arra is kiváló példa, hogy miként lehet előnyt kovácsolni számtalan hiányosságunkból. Az általa képviselt szemlélet egyik fontos támpillére lehet mindazoknak, akik a Székelyföld felemelkedéséért cselekednek.
A hétszázötven éves székely főúri család sarja így vallott az erdővidéki újjáépítés kezdetéről: hazatértünk és romokat találtunk, életet kellett lehelni ezekbe az építészeti csontvázakba. Ez számukra hatalmas szívügy - ,,nem vagyunk szakmai vagy pénzügyi befektetők? -, általa is a család folytonosságát kívánják biztosítani. Két házat restauráltak, most a harmadikon dolgoznak. A folyamatról különben remek, díjazott dokumentumfilm is készült, melynek képsorairól félreérthetetlenül köszön vissza az újjávarázsolt kúriák otthonias, személyes jellege, ahol minden tárgynak megvan a maga funkciója, s a hely patináját nem csak a bútorok, a szobák, a borpincék tükrözik; még a címeres, kovácsoltvas ajtózár is arról árulkodik, bizony, csak mély gyökerekkel rendelkezők kapaszkodnak ekkora erővel a múlt hagyatékába, hogy a mának formáljanak élhető, emberi életteret. (Egyben újólag is megerősítést nyert az a tény, hogy háromszéki örökségből is lehet veretes eleganciájú lakóhelyet alkotni, nem szükségszerû az importált tucatstílus behódolásszerû átvétele. Hiszen a Miklósváron felújítottakhoz hasonló épület minden környékbeli faluban van, több tucat is akár, s bizony, mekkora vétek azokat pusztulni hagyni!?)
Hogy mi az a különleges többlet, ami itt megvan, ami vonzza az igényes turistát, s ami talán hiányzik a civilizált világ számos helyéről? Természetesen Kálnoky Tibor is minőséget kínál, csakhogy receptje mégis másféle ínyenceknek szól: szellemi minőségre gondoltak, mert technikai minőség mindenütt van, s a minőség mellé mindenekelőtt emberség kell. Hiszen nyugati nagyvárosok négycsillagos szállodáiban a csillogás-villogás mellett olykor mûvirág fogadja a vendéget, s bár természetes, hogy minden svájci óramûként mûködik, mégis vannak, akiket egy idő után zavar a személytelen tökély.
És ezeket az utazókat toborozzák Háromszékre Kálnokyék! A gróf maga fedi fel a titkot, elárulván, hogy leggyakrabban azt kérdezik tőlük, kik is valójában az egyre gyarapodó vendégeik? Lehetne mondani - magyarázza Kálnoky Tibor -, hogy a felső tízezer a világból, arisztokraták, de nem így van: azok jönnek, akik már nagyon sokat utaztak, és túl vannak a Hiltonok káprázatán, akiket igen találóan intellektuális utazókként lehet meghatározni. Számukra fontos a személyes kapcsolat, a hely eredetisége; ez a fajta intellektuális ember megérti, hogy mûszakilag nem minden tökéletes, de ezt ellensúlyozza a vendéglátók melegszívûsége, akik bemutatják nekik, hogy honnan jövünk, rávillantanak a vidék szellemiségére; kirándulnak a környéken, és igazi örömet jelent nekik, hogy órákig mennek erdőn-mezőn, és senkivel sem találkoznak; ellátogatnak a Vargyas-szorosába, az Almási-barlanghoz, felkeresik a köpeci Dénes bácsit, kinek hetedhét országra szóló szilvóriuma még közelebb hozza őket a székely atyafiakhoz, kikkel ugyan angolul nem tudnak csevegni, de testbeszéd révén mégis megértik egymást, mert átmegy a szikra? És ebben áll a testre szabott üdülés személyessége, hisz olyan, mintha a vendégek egy családhoz érkeznének, eleinte ugyan nem ismerik egymást, de a tévémentes társalgóban s a borpincében hamar oldódnak a nyelvek. Egy ilyen vendég elnézi, ha elromlik a vízpumpa, elveszik fél órára a villanyt, ők jobban értékelik, hogy az emberek foglalkoznak velük, s az benne a szép, hogy egy hétig a falu részévé válhatnak, köszönnek az utcán, tanulnak egy pár szót magyarul, s aztán tovaviszik a vidék hírét?
Mindehhez Kálnoky Tibornak nincs szüksége reklámra, ő úgy tartja, az a legfontosabb, hogy hazatértük után maguk az utazók meséljenek élményeikről, s ez másokat is csábítson a helyszínre. És érkeznek is, mert a fiatal gróf azt mondja, most, a harmadik évben kezd igazán jól menni a miklósvári idegenforgalom. Amihez persze nem csak közvetlenség, önzetlen vendégfogadás, tartalmas program szükséges, hanem az is, hogy a hatóságok odafigyeljenek a természeti értékek rendkívüli gazdagságára, arra, hogy hol mit építenek, mert ha nem óvják a környezetet, turizmus sem lesz. Hiszen - összegez - itt van a vidék lehetősége, mivel nemigen rendelkezünk technikai lehetőségekkel, nincs út, vezetékes víz, csatornázás, gáz, nincs kellő infrastruktúra, de ez nem feltétlenül baj, szeretem, ha kevés az út, a személyzet szakképzetlenségét is lehet ellensúlyozni, ha szépek, rendesek a házak, és főleg melegszívûek az emberek, s ez itt, Háromszéken megvan, hátrányunkat át kell tehát változtatni előnnyé, s nagyon fontos, hogy tartsuk meg környezetünket, identitásunkat, eredetiségünket!
Nemes gondolat, pontosabban annál több: Kálnoky Tibor esetében szavakon túlszárnyaló tett. Mi több, az intellektuális utazók és térségünk kapcsolatában talán rejtőzik még egy olyan csíra is, melyből később olyan képzeletbeli inda terebélyesedhet, melynek szerteágazásai olyan, közöttünk járt világpolgárokat köthetnek össze, kik bár szösszenésnyire, de Háromszék nagyköveteivé válhatnak. Erre pedig mindannyiunknak szüksége van.
Mózes László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.