Románia összesen egymillió embert vesztett az 1992-es népszámlálás óta, a magyarság, arányait tekintve, sokkal többet, 193 000 személyt - derült ki a statisztikai intézet pénteken nyilvánosságra hozott adataiból. Ilyen népességfogyás békeidőben még e sok zivatart megélt földön sem esett meg, de erről az előzetes adatok birtokában már sokat cikkeztek, s arra a következtetésre jutottak: ha az életszínvonal és az életminőség, a magyarság érvényesülési lehetőségei nem javulnak, ha a fogyás igazi okát - okait - nem lehet megszüntetni, az elvándorlás megállíthatatlan.
A népszámlálás során a lakosság 89,5 százaléka vallotta magát román nemzetiségûnek. A legnagyobb nemzeti kisebbséget a magyarok alkotják, akiknek részaránya 6,6 százalékot tesz ki a lakosságon belül. A statisztika szerint a romániai magyarok száma nem egyezik a magyar anyanyelvûek számával, mivel 0,1 százalékkal többen jelölték meg a magyart anyanyelvként, mint ahányan magyar nemzetiségûnek vallották magukat. A romániai lakosság 2,5 százaléka cigány, míg a németek, az ukránok aránya 0,3 százalékot tesz ki.
A többségi és a kisebbségi lakosság csökkenésével ellentétben nőtt a roma lakosság lélekszáma, amit azzal magyaráznak, hogy a roma kisebbség tagjai most bátrabban vállalták cigány nemzetiségüket, valamint a születési arány is jobb a romáknál, mint a többi romániai nemzetiségnél. Az ortodox vallásúak aránya eléri a 86,8 százalékot, a lakosság 4,7 százaléka vallotta magát római katolikusnak, míg 3,2 százalék reformátusnak tartja magát.
A népszámlálás hivatalos adatait szemlélve tehát nincs okunk örömre sem magyarként, sem román állampolgárként. Hát először is az a tény, hogy a 21 680 974 személy, akit a számlálóbiztosok számba vettek, közepes népsûrûséget alkot, 90,9 lakos jut egy négyzetkilométerre, sem jót, sem rosszat nem jelent, de az, hogy az elmúlt tíz évben 2 százalékkal nőtt a falusi lakosság részaránya (a városokban a népesség 52,7 százaléka él), nemcsak azt jelenti, hogy a gazdagabb, tehetősebb emberek elhagyták a városi agglomerációt, és a környező falvakban telepedtek meg, hanem azokat is mutatja - igaz, reális arányuknál kisebb mértékben -, akik a városi megélhetés hiánya miatt költöztek vissza falujukba, ami a XXI. században kissé anakronisztikusnak tetszik. A nagyobb baj, melyet a népszámlálási adatokból kiolvashatunk, hogy Románia lakossága s benne mi, magyarok folyamatosan öregszünk. Az elmúlt években az ezer lakosra jutó hatvan év fölötti személyek száma 269-ről 307-re nőtt (310 száz évnél idősebb embert tartanak nyilván az országban). Eltolódott a nemek közötti arány is, 1000 férfire 1051 nő esik, tizenhéttel több, mint tíz évvel ezelőtt. Igaz, ez elsősorban 60 év fölött érzékelhető, elsősorban azért, mert a nők hosszabb életûek. Különben az ország lakosságának 20 százaléka hatvan év fölötti, emiatt Románia átlagéletkora is meglehetősen magas, 37,3 év - 2,7 évvel több, mint egy évtizeddel ezelőtt volt. Tízmillió ember házasságban él, 2,7 millió elvált vagy özvegy. E kategóriában a nők aránya 4,2-szer magasabb, mint a férfiaké. 8,5 millió személy nőtlen/férjezetlen, s egy új csoport is megjelent a statisztikákban: az életközösségben élő párok, számuk 828 000, életkoruk 25 és 34 év között van.
Igen szomorú, hogy folyamatosan csökken a gyermekek száma, a statisztika azt mutatja, hogy a 15-49 év közötti nők, asszonyok 37 százaléka egyetlen gyermeket sem szült, 49 százalékuknak egy vagy két gyermeke van, és csak 13,2 százalékuk szült három vagy több gyermeket.
Az aktív lakosság 8,8 millió, az inaktív 13 millió, utóbbi 40 százaléka nyugdíjas, 29,4 diák, a fennmaradó 31,6 százalék munkaképes lenne, de nem dolgozik. Vagy mert nem kap munkát, vagy mert nem akar.
Valamelyest javult egy évtized alatt a lakásállomány, s nőtt a kényelmi szint. Míg a lakások 53 százalékában található vezetékes víz és villany, légkondicionálás csak 0,5 százalékában.
Simó Erzsébet
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.