A négyszáz lelket alig meghaladó település nevét 1567-ben említik először írásban. Akkoron 21 kapuval jegyezték be a falut. Az idő tájt már temploma kellett hogy legyen, melynek még nem akadtak nyomára. Mai temploma a XVIII. században épült, de az idők folyamán többször átalakították. Értéke a ma is mûködő, 1758-ban öntetett kisharang. A templom előtti téren van a két világháború helybeli hőseinek emlékmûve. Az emlékkővé alakított egykori országzászló-talapzatra helyezték el a magyar szabadságharc kilenc helyi hősének nevét őrző emléktáblát.
Egerpatak históriai adatai régi időkig nyúlnak vissza. Az Oláülés nevû helyen neolit kori festett kerámia került a felszínre, s a falu emlékezetében ma is él Jókai Bálványosvár címû regényében leírt Fergettyû vára. Ezt a falu fölötti Bibarcz-tetőre helyezi a hagyomány. ,,A Fergettyû-vár egy messze kimagasló hegyfokon áll a Rétyi Nyír kietlen bejárata előtt... óriás rakású kőfal s azon belül egy torony... a közepén kiszélesedő, mint egy korsó. A torony kerülete 60 lépés, a magassága akárcsak egy szál fenyőé lehet. Az egész torony fából van, az oldalai, teteje rézpléhvel borítva... ajtaja, nagykapuja ennek a toronynak sehol sem létezik. Hanem ahol a teteje a párkányát éri, ott van rajta körös-körül egy ablak. Éjjel a nyitott ablakon tûz világít keresztül. S ez a kerek torony éjjel-nappal folyvást forog. Azért a neve: Fergettyû-vár. Egészen székely találmány, nevezetes hadi furfang. Ez a tündérmesebeli kakaslábon forgó rézvár. A forgó torony tetejében volt egy taposómalom, aminek a bodonjában 25 ember felváltva járta az örök lépcsőket... a bodonnak a korongja hajtotta körül, fogaskerekénél fogva az egész tornyot, s furfangos mesterséggel vizet is emelt fel a 100 ölnyi mélységû kútból... Egy része az elítélteknek odalenn dolgozott a szirt mélyében. Ott csinálták a kaszaköveket, a fenőköveket, s amikor közülük meghalt valaki, befalazták egy kőbe vájt sziklaodúba.? Ekképpen ír máig felülmúlhatatlan fantáziával Jókai Mór, aki - mert első felesége a szomszéd faluból, Laborfalváról származott - több alkalomml ellátogatott e szép vidékre. A Fergettyû-vár hegytetőjén ma már majdnem semmi sem látszik, szorgalmasan eltüntetett onnan mindent az eke vasa. Volt ott ugyanis valamelyes őrtorony vagy erődített település. ,,Innen adtak tûzzel jelt a környéki várakhoz a hadak veszélyeztette időkben - mondják ma is az emberek. - Vette a jelt a lécfalvi Várhegy és a más környékbeli várak. Itt volt a lármafa, merthogy innen az egész világot látni lehetett.? Bár közel van ide a kispataki Borz-vár, nincs ,,láttani? összeköttetésben Fergettyû-várral. A két vár között emelkedő hegytetőre embert állítottak, és az követte - nyilván ordítozva -, hogy jön-e az ellenség. Ezt a hegyet ma is Ordítónak nevezik a környékbeliek.
A faluban él Izsák Lajos népi faragómester, a székely kapuk kiváló építője. A falu jelesei közül említjük huszár Bajkó Eleket (1810-1895), aki megírta emlékeit. Érdekes ember volt, többek között gyalog tette meg az utat Egerpatak és Debrecen között. Dénes István (sz. 1813-ban) ?48-as huszárszázados leszármazottai ma is élnek a faluban. Egerpataki Kiss Ferenc (1810-1887) református pap és nagyenyedi tanár volt. Megírta a Székelyudvarhelyi Református Kollégium történetét.
(kisgyörgy)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.