Tényleg nem mindennapi tettet vitt végbe Kelemen Ida sepsiszentgyörgyi aerobicoktató: tizenkét órán át ,,előtáncolni? az egymást váltó csoportoknak, a már a látvány követésébe is belefáradó szurkolóknak olyasfajta teljesítmény, mint a Himalája meghódítása, mint a La Manche-csatorna átúszása, mint a Tour de France, a Giro d?Italia sok-sok ezer kilométerének lekarikázása, mint a Párizs-Dakar-rali motor- és tüdőszaggató megtétele, mint? De egyelőre nem hoz akkora világhírt, nem fiadzik annyi pénzt, viszont a Rekordok könyvébe, a híres-nevezetes Guiness Book oldalaira mégis joggal kívánkozik. Ott a helye! Aki olvasta a hosszútávfutó magányosságáról írott könyvet, látta a belőle készült filmet, talán jobban megérti, mire is vállalkozott, min mehetett keresztül a szentgyörgyi sportolónő, hogy nevét - s kicsit minket is! - a példátlan teljesítmények lajstromára írja. Hogy mit gondolhatott az akár évszázadnyinak tûnő tizenkét óra alatt? Talán csak annyit: meg kell tenni, mert meg tudom tenni? Akkor is, ha a különben harmonikus és felfrissítő mozgás néhány óra múltával kínszenvedéssé válik, akkor is, ha izom, tüdő, ízület, agy egyaránt tiltakozik a folytatás ellen. Nem képzelhetem igazán magamat a helyébe, de annyit tudni vélek - vagy érzek inkább? -, hogy ez a teljesítmény már nem szórakozás, nem a mozgás önfeledt öröme, hanem istenkísértő, emberpróbáló bajvívás a lehetőséggel, az akarat és a dac diadala.
Különös kísérletéről e lap hasábjain már érdemben és illő terjedelemben beszámoltunk, de most itt a hír, hogy a páratlan teljesítményeket elbíráló angol úriemberek (és ladyk?) hitelesítették a próba érvényességét, az elkészült és hozzájuk eljuttatott videofelvételek a kísérlet megismételtetése nélkül meggyőzték őket arról, hogy a sepsiszentgyörgyi hölgynek ott a helye a néha bolondos, néha meghökkentően kegyetlen-komoly Rekordok könyvében. S a teljesítmény és végrehajtója neve mellé bizonyosan belopakodik a Book valamelyik oldalára Sepsiszentgyörgy, sőt a Mikes Kelemen Líceum neve is, mert ahogyan én megismertem a brit úriembereket, szeretnek precízek, részletezőek és körültekintőek lenni.
Minden túlzás nélkül mondom: büszke vagyok jómagam is, ahogyan büszke voltam, mikor megtudtam, hogy az első sikeres magyar Everest-expedíció sztárja földink, gyergyói fiatalember, büszke voltam és vagyok a székely gyökérzetû Papp Lászlóra és Bölöni Lászlóra, a kézdivásárhelyi Kallith Attila atlétáira, a sepsiszentgyörgyi motorosokra, világhírig jutott kézilabdázókra, csíki jégkorongozókra, udvarhelyi sakkozókra és asztaliteniszezőkre, még az ,,öreg? Textil egykori labdarúgóira is.
Ahogyan kevésbé vagyok büszke az innen-onnan kiérdemesült ,,aranylábúak? idetoborzására s a saját nevelés helyett az idegen tollakkal való kétes értékû büszkélkedésre. Mert - lám-lám! - tudunk valamit mi a saját becsületünkből is! S nagy dolog lehet a nemes lokálpatriotizmus?
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.