Márol holnapra: Felvidéki lármafázás

2003. július 2., szerda, Archívum 2003–2007

Június végén százkét, a magyar szellemi életben szerepet vállaló és a Kárpát-medencében a Julianus Alapítvány, valamint a Magyarok Székelyföldi Társasága révén a Szent László-kultusz kibontakozását segítő erdélyi ember, az 1068-as cserhalmi ütközet cegőtelki színhelyének megtekintése és a nagyváradi püspöki székesegyházban, valamint a várban szervezett program után a történelmi Magyarország idején Felvidékként ismert szlovákiai régió Rozsnyó és Kassa környéki tájait kereste föl. A Szent László-mondakörhöz is kapcsolható történeti emlékekhez és a Rákóczi-féle szabadságharc színtereihez közeli települések lakosaival, egyházi és világi vezetővel szervezett találkozókon az ,,erdélyi hadak? több száz szlovákiai magyarral egészültek ki, ezek összlétszáma több zászlóaljnyit is kitett.
Az erdélyiek fogadtatása akár a politikai reprezentációt, akár a szakmai és kulturális illetékességet tekintve minden elképzelést és várakozást felülmúlt, a megtekintett egyházi, történeti és kulturális objektumok, ezek védelme, közkinccsé tétele folyamatosan az itthoni mulasztásainkra, az itthoni lesújtó állapotokra figyelmeztettek. Építészeti vonatkozásban elsősorban Kassa történelmi városközpontja és a kapcsolt sétálóutcák, mûemlék épületek és épületegyüttesek történelmi hûségének visszavarázsolása lepte meg mindahányunkat. Kulturális szerepét tekintve az egykori Magyarország második városa Nyugat-Európa kiemelt mûemlék jellegû metropolisainak sorát gazdagítja.
A beltéri Andrássy-kastély és ennek nyolcvanhektáros dendrológiai parkja egy valóságos csoda, ámulatba ejtő, hogy az itt felhalmozott hatalmas értékek a II. világháború kataklizmájában sem pusztultak el, az itt fészket rakó és ma is mélyen áthallásos kuruc kesergőket Erdélynél is messzibbre röptető Krasznahorka vára külső látvány tekintetében a várrendszerek ,,szépségversenyében? - ha lenne ilyen - nagy eséllyel indulhatna. Látogatásunk során ehhez a monumentalitáshoz társultak a látszatkicsinységük ellenére súlyos és fontos emlékeket idéző, örökségünkhöz tartozó objektumok: Lucska romos kőtemploma az Erge-hegy vulkáni kúpja alatt, Hárskút, Debrőd és Barka elénk kivonuló lakossága sokak szemébe csalta a megilletődés könnyeit, és érkezésünk nem egy idős vendéglátónkat egy másik ,,bevonulásra? emlékeztette.
A IV. Lármafa-találkozó Felvidékre súlypontozott eseménysora a szlovák beavatkozás nélkül is fogyatékos, a csonka-bonka kedvezménytörvényt kikezdő eszelős támadásokkal egy időre esett. A kormányzati lojalitásra berendezkedett szlovák politikusi magatartás mindezt megszépítő messzeségbe helyezte tőlünk, s fejlett politikai kultúrára vall az is, ahogyan a mieink némelykor érdesebb megfogalmazásait is fogadták. Mert döbbenetes például az, hogy - akárcsak a mi moldvai csángómagyarjaink esetében - olyan papok prédikálnak a sok évszázados magyar templomokban magyar nemzetiségû hívek számára, akik nem tudnak, vagy nem óhajtanak tudni magyarul. És vannak esetek, amikor a Benes-dekrétumok okozta lelki nyomorúságtól szabadulni nem tudó falusi nénikék győzködnek bennünket, hogy ,,jól van, ahogy van?, a békesség mindennél fontosabb, ők vallási dolgokban internacionalisták (?). Sokan az ősszel Rozsnyóban sorra kerülő pápalátogatástól remélik a római katolikus püspökség visszamagyarosítását. Legalább részben.
A szlovákiai magyarság rohamosan apadó kisebbség. Rozsnyó munkaképes lakosságának például 35 százaléka munkanélküli. Az emberek, ha tehetik, Prága irányába veszik útjukat. (Az utóbbi időben érezhető a maradék-Magyarország taszító hatása. A haza nem a magasba emelkedik, hanem az ellenkező irányba süllyed.) A beolvadás erőteljesebb, mint Erdélyben. A vallási hasonlóság vagy éppen az azonosság, a két etnikumhoz tartozó lakosság sokban hasonlatos életvitele kedvező lelki környezetet teremt a magyar nemzetiséghez tartozás feladásához. Kétnyelvû feliratozást csak a kassai Rákóczi-múzeumban láttunk.
A mi felvidéki csöndes ,,lármafázásunk? talán nem elzsongító szerenád, hanem hajnali ébresztő volt. Egyébként a mi számunkra is.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép