Új munkatörvénykönyvPénz-piac-vállalkozás: Az anyagi felelősségről

2003. július 2., szerda, Archívum 2003–2007

A munkaadó köteles a törvény feltételei között kártalanítani azt az alkalmazottat, aki a munkaadó hibájából kötelezettségei teljesítése közben vagy a szolgálattal kapcsolatosan kárt szenvedett. Ha a munkaadó visszautasítja a kártérítést, az alkalmazottnak joga van jogorvosláshoz fordulni. A kártérítésként kifizetett összeg értékével a munkaadó megterhelheti azt az alkalmazottat, aki ténylegesen hibázott, s ezzel munkatársának kárt okozott.
Nem csak a munkaadó, de az alkalmazottak is felelősek a vétségükből a munkaadónak okozott károkért. Az alkalmazottak nem felelnek a termelési folyamattal együtt járó azon veszteségekért, amelyek beilleszkednek a törvény által megszabott keretekbe, azokért a károkért, amelyek előre nem látott és elkerülhetetlen okok miatt következtek be, vagy más hasonló esetekért, amelyekben a kárt a szolgáltatás normális kockázata vagy kényszerhelyzet okozta.
Ha a munkaadónak okozott kár több személyt is terhel, a felelősség megállapításánál figyelembe kell venni azt, hogy mindegyikük milyen mértékben járult hozzá annak előidézéséhez. Ha ez nem állapítható meg, az agyagi felelősséget a kártétel időpontjában kapott nettó fizetés arányában osztják meg, s adott esetben a javak legutóbbi leltározása óta ledolgozott időt is figyelembe veszik.
Az a személy, aki az őt meg nem illető összeget vett fel, köteles azt visszafizetni. Ha olyan javakat kapott, amelyekhez nem volt joga, és amelyek már természetben nem adhatók vissza, vagy ha a munkaadó olyan szolgáltatásokat végzett neki, amelyekre nem volt jogosult, köteles megfizetni ellenértéküket. A javak vagy a szolgáltatások ellenértékét az azok kifizetése napján érvényes érték alapján állapítják meg.
A károk ellenértékeként megállapított összeget a törvénynek megfelelően havi részletekben levonják a fizetésből. A letartási részletek nem haladhatják meg a havi nettó fizetés egyharmadát. Ha az alkalmazott fizetését más letartások is terhelik, azok együttesen nem haladhatják meg a félhavi fizetést.
Ha az anyagi kárt okozó, vétkes alkalmazott munkaszerződése megszûnik, mielőtt megtérítette volna a munkaadónak okozott kárt, és más munkaadónál vállal munkát, vagy köztisztviselőként dolgozik, a fizetési letartást az új munkaadó intézmény vagy közhivatal eszközli a volt munkaadótól megkapott végrehajtó okirat alapján. Ha a kárt okozó személy máshol nem vállal munkát, a megtérítést a polgári eljárási törvény előírásai alapján eszközlik.
Abban az esetben, ha az okozott kárt fizetési letartással három év alatt nem lehet megtéríteni (a három évet az első részlet letartásától számítják), a munkaadó a bírósági végrehajtóhoz fordulhat.
(A munkatörvénykönyv 269-275-ös szakaszai alapján)
Balogh Klára jogtanácsos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép