Tíz kilométerre fekszik Sepsiszentgyörgytől, az Előpataki patak elején - innen a helységnév is. Szénsavas ásványvízforrásokban gazdag ez a hely, mely a hidvégi gróf Nemes család tulajdonát képezte. Közel ezer lakosa van, hatvan százalékuk román, a többi román anyanyelvû cigány. A népszámlálásokon 62 személy vallotta magát magyarnak, kettő görögnek és egy csángónak. A falu Árapatak községhez tartozik, városias kinézésû, lerobbant fürdőhely. Az egykoron híres előpataki fürdőnek mára már csak a hírneve maradt. Gyógyforrásai (Főkút, József kút, Új kút, Svájci kút) befertőződtek, már csak fürdőtörténeti emlékek. Meleg fürdője sem mûködik, ezt valamikor egy fúrt kút és a Natália kút táplálta. Ásványvizei többnyire alkalikus, szénsavas savanyúvizek. Az Erzsébet kút vizét ma is palackozzák. Ez a savtúltengéses gyomor- és bélbántalmakban - orvosi felügyelet alatt előírt ivókúra formájában - ajánlott. Fürdőkúraként a melegített borvizét a szív- és érrendszeri bántalmak tüneti kezelésében használták. A jelenleg használatban levő, ivásra alkalmas ásványvizet fúrt kúttal hozták a felszínre, s Vâlcele néven forgalmazzák.
Előpataknak gazdag a fürdőtörténeti irodalma. Első villáit gróf Nemes János, Háromszék főkirálybírája építtette 1772-ben. A fürdő olyan gyorsan fejlődött, hogy 1875-ben már itt tartották a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XVIII. vándorgyûlését. Ezen a kor olyan szaktekintélyei vettek részt, mint a vegyész-orvos Nedvich Károly (1811-1892), a geológus-paleontológus Hantken Miksa (1821-1893). Jelen volt gróf Mikó Imre (1805-1876) és Orbán Balázs (1830-1890) is. A vándorgyûlés résztvevői közül olyan személyiségek jegyezték be nevüket a Székely Nemzeti Múzeum emlékkönyvébe, mint a természettudós, Jedlik Ányos (1800-1895), a dinamó elvének alkalmazója, Irinyi János (1819-1895), a zajtalan gyufa feltalálója és a neves zoológus Entz Géza (1842-1919). Ekkor vette kezdetét a fürdőhely fejlődése. 1883-ban meglátogatta József főherceg. Az ő nevét vette fel az akkor éppen készülőfélben levő borvízkút (József kút). Mivel Előpatak közel van Brassóhoz, előszeretettel keresték fel az ókirálysági román bojárok és arisztokraták. A történelmi emlékek iránt érdeklődő megtekintheti a telep fölötti dombormon álló római katolikus kápolnát. 1848-ban építették fel a gróf Mikó Imre által adományozott telken Erőss Sándor őrkanonok adományából. A kápolna harangját is ő öntette 1851-ben. Az imahelyet 1849-ben szentelték fel. Titulusa a Szentkereszt felmagasztalása. Ezt megelőzően látogatást tett Előpatakon Teodorovics Obrenovics Milos szerb fejedelem. Látogatásának maradandó emléke a helybeli görögkeleti templom, melyet ,,hálából, hogy bajait sikerrel kúrálta?, 1843-ban építtetett fel egy gróf Béldi Albert adományozta telken, aki árapataki magyar földesúr és politikus volt. Az ortodox templom védőszentje Szent Teodor Stratilat vértanú. A templom homlokzatán cirill betûs román nyelvû emléktábla látható. Szövege magyar fordításban így hangzik: ,,Az Életet adó Égi Atyánk, a Fiú és a Szentlélek, valamint a vértanú Szent Teodor Stratilat védőszent tiszteletére és emlékére emeltetett ez a templom Milos Teodorovici Obrenovici, Szerbia hercegének buzgó keresztény rendeltetése folytán a világ teremtésének 7357. esztendejében. 1843.? A fejedelem képmását a templomban őrzik. Henri Trenk svájci festő munkája 1850-ből. Harangja 1863-ból való. Régebbi, 1804-ben épült ordodox fatemploma a fürdőtelep fölötti Fenyves nevû helyen volt.
Előpatakon élnek és alkotnak Molnár Sándor és Borzos Iacob népi faragómesterek. Elszállásolási lehetőséget, hatvan helyet az ?zike Szálló biztosít. Itt mûködik az ország egyetlen olyan kórháza, ahol az idegizom-sorvadásban szenvedőket kezelik. A fürdőtelep újraszületésének elegendhetetlen feltétele a vezetékes ivóvíz és a gáz bevezetése.
A környéket megismerni akarók számára jelzett turistaösvények vannak. A Görgő-csúcsra, mely a Baróti-hegység legmagasabb pontja (1017 m), kék kereszt jel irányít el a telepről (3 óra). Itt halad át két jelzett turistakörút: a piros ponttal jelölt Sepsiszentgyörgyről indul, Sugásfürdőn át éri el Előpatakot, és a szemerjai Büdöskútnál van a végpontja (egy-, de akár kétnapos túra). A sárga ponttal jelölt ösvény kivezet a fürdő fölötti Gyésterek pusztájára, a Hetei eltérőnél ér be a völgybe, majd innen Előpatakra (4 óra).
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.