Nincs abban semmi túlzás immár, hogy Kézdivásárhely a képzőmûvészetek egyik erdélyi fellegvárává vált. Nagybánya, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után jogosan beszélhetünk egy ,,kézdivásárhelyi iskoláról?, mely nem abban áll elsősorban, hogy az itt megtelepedett, a városhoz évtizedek óta hûséggel ragaszkodó alkotók egységes, avagy egy szemléleti kalap alá vonható stílust teremtettek volna, fölfedezvén valami új plasztikai spanyolviaszt, hanem abban, hogy e maroknyi csapatnak mindvégig megmaradt a töretlen teremtő-alkotó kedve és ambíciója, s az udvarterek városához kötött életmûveik úgy teljesednek ki, hogy egyenként mindannyian megmaradtak öntörvényû mûvészeknek, s ,,rokoníthatóságuk? több és mélyebb, mint a közös stílusjegyek tettenérhetősége. Az évről évre csoportos tárlattal is (!) jelentkező csapat, az immár véglegesen és visszavonhatatlanul, par excellence ,,kézdivásárhelyinek? mondható mûvészgárda - bár más-más nemzedékhez tartoznak tagjai, s indíttatásuk, gyökérzetük is más-más helyről eredezteti legtöbbjüket - abban rokon és rokonítható, hogy munkáikon visszaköszön a hely szelleme és a táj lelke. És az az emberi karakter, mely a felső-háromszékit - s kicsit hangsúlyosabban: a kézdivásárhelyit - valamelyest megkülönbözteti más tájak fiaitól.
Az idei közös nyári tárlatuk gazdag, színes és változatos. Stílusban, tárgyválasztásban és mûfajban egyaránt. Ezzel nem mondunk sok újat, hiszen ez jellemezte eddigi kollektív kiállításaikat is, s ha hozzátesszük, hogy e Nyári Szalon munkái rendkívül igényesek, az sem nóvum, hiszen a kézdivásárhelyi tárlatok rangja és szintje - a céhmúzeumban és a Vigadóban szervezett kiállítások több évtizedes hagyományú értéke és mércéje - erre kötelez minden magára adó mûvészt. S a tény, hogy van értő, látó és befogadó közeg. Az itteni közönség tanulhatott képzőmûvészetet - az erdélyi piktorok és szobrászok, grafikusok legjavától! Ahogyan a kézdivásárhelyi fiatalok sorjázó nemzedékei az itt élő mûvészektől tanulhatták a képzőmûvészet fortélyainak - szerkesztés, színtechnika, aranymetszés - ismeretét. Vagy csak egyszerûen a képzőmûvészet szeretetét. S ez sem kevés.
A tárlat három meghatározó személyisége a festő Kosztándi Jenő, a szobrász Vetró András és a grafikus Sárosi Csaba, ki idén fantáziamozdító plasztikai applikációkkal is bemutatkozik. Ez a ,,kiemelés? nem rangsorolás, csupán tényrögzítés: Kosztándi Jenő az egyik legnagyobb erdélyi festő, élő klasszikus, ki sajátos, évtizedek során kimunkált stílusával-technikájával beírta nevét az erdélyi magyar festészet históriájába. Vetró András egyik legtermékenyebb szobrászunk, s hogy mit köszönhet neki Kézdivásárhely (mit köszönhet ő is Kézdivásárhelynek), arról hosszan értekezhetnénk. Kosztánditól most a Cenk címû munkáját emelném ki, Vetrótól drámai erejû van Gogh-plakettportréját. Kosztándi B. Katalin mély belső líraiságú, természetcsodáló akvarelljeinek és pasztelljeinek világát ezúttal végtelenül tágra nyitja Hazánk nagyasszonya címû kompozíciója, ez az imádságosan varázslatos alkotás. Vetró B. Zsuzsanna festményei a finom szerkesztés, a színek beszéltetésének remekmûvei, V. Bodoni András grafikai kollázsai az új évezred emberének új dilemmáit fogalmazzák. Nemes Irén festménye a természetimádatot.
És itt az új nemzedék! Kosztándi Katalin pazar textíliái (Harmónia, Október), Vetró B. Barna szûkszavúan is sokat kimondó grafikai munkái, Lázár Levente kisgrafikái, Fésûs Tamás kísérletezései minősítik az új generációt, s egyszersmind tanúsítják, hogy a gének érvényesítik a maguk jogait, magyarán: ,,az alma nem esik messze a fájától?. S ez - ha lehetséges a fokozás! - még relevánsabb Sárosi Mátyás Zsolt esetében: ez a tizenéves fiatalember, középiskolai tanuló egy érett grafikus teljes fegyverzetében jelentkezik e tárlaton. Elemi erejû tehetség, akiről nagyon sokat fogunk hallani még. S főleg munkáit csodálni? S ez Lázár Leventére is igaz!
A Nyári Szalon egészében újra átütő siker, az igényesség, az érvényes mondanivaló és a tehetség győzelme.
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.