Szomszéd baját miként vállalhatnám fel, ha a magaméval sem tudok megbirkózni? - régi idők szólásmondása mind jobban érzékelteti, hogy a községközpontoknak, s így Maksa önkormányzatának is, szaporodó gondokkal kell szembenéznie, ezeknek orvoslása szellemi munkát, találékonyságot, törvényismeretet és sok időt emészt fel. A falvak - Eresztevény, Dálnok és Sepsibesenyő - mindennapos nyûgei csak tetézik a megoldásra váró dolgokat, s a dúló aszály hovatovább tûrhetetlen pusztítása egyre-másra szüli az aggodalmat, a holnapi nap bizonytalanságát vetíti előre.
Arat az aszály
1946-ban volt még ehhez hasonló szárazság - mondogatják az idősebb maksai földmûvesek. A határon sínylődő, virágozni próbáló krumplibokrokat látni, gyéren kelt a kukorica, s van olyan földtábla is, ahol már a kapálást sem tartották érdemesnek. Sánta arasz magasságú az érni készülő gabona. A határ aszály sújtotta képét Badi Gyula gazdával kíséreljük meg körvonalazni.
- Bátran mondhatom, hogy siralmas a helyzet. A termelő embernek az a pénzáldozat, amit a földbe fektetett, odavész. Bár még most is segítene a határon egy jó lassú és hosszas eső. Több helyen nem kelt ki a kukorica. A kalászosoknak is vízre volna szükségük, hogy jobb legyen a szem. Sajnos, búzából 2000-2500 kg-os átlagtermésnél nagyobbra nem lehet számítani. Kevés lesz a téli takarmány is, és az is majdnem biztos, hogy a jószágot le kell hozni a hegyi legelőkről. Lucerna-heréből a tavalyi 60 mázsás hozam egyharmadára számítunk. Hát... nekünk még éppen ez hiányzott.
- Lenne-e valamelyes kiút?
- Van itt egy olyan öntözőrendszer, melynek segítségével éppen 700 hektáros területen lehetne öntözni a terményt. A téesz idején három esztendeig mûködött is. Megmaradt a pumpaház, a szivattyúk és a földben a fővezeték. Ahol a fővezeték felszínre emelkedő csatlakozói akadályozták a föld megmûvelését, kitépték. A fővezetéket tehát ki kellene javíttatni.
Badi Gyula elmondta, hogy az öntözőrendszer a megyei talajjavító vállalat tulajdona, és mûködtetésének sem mûszaki, sem jogi akadálya nem volna. Ehhez meg kellene alakítani a kisrégió érdekelt termelőinek egyesületét, annak lenne tisztje pénzalapot szerezni a Besenyői-tóra kötött öntözőrendszer feljavítására, üzembe helyezésére.
Változott-e valami a mesterséges tó tulajdonjogi helyzete körül? - kérdeztük Badi Álmostól, Maksa község polgármesterétől.
Kié a tó?
- Ez év március 31-ig hivatalosan a község köztulajdonát képezte - mondta Badi Álmos. - Ezt addig kormányhatározat szentesítette. A prefektus utasított, hogy vegyük ki a község vagyonleltárából a 86 hektáros víztükröt és az azt övező nyolcméteres védőövezetet. Ezzel a községi tanács nem értett egyet. Egyébként is, amikor az községi tulajdonba visszakerült, a prefektus nem jelezte ellenvetését, nem támadta meg a községi tanács határozatát. Állam bácsi közben dolgozott, és a 45-ös kormányhatározattal önkényesen újra állami tulajdonba tették a tavat, átadták a talajjavító vállalatnak, minket pedig csak egy fax erejéig értesítettek. Az a hely, ahol a tó van, soha nem volt a román állam tulajdona, arra a területre idevaló lakosoknak van telekkönyvük. A hivatalosságok arra hivatkoznak, hogy ,,a tó országos érdekeket szolgál?. Szerintem fordítva: az egyre jobban elhúzódó vita már túlontúl hazai ízû, s az a gyanúm, hogy magánérdekeket szolgál. A tanács nem akarja feladni a harcot. Úgy határoztunk, hogy pert indítunk, annál is inkább, mivel számíthatunk a megyei tanács segítségére - nyilatkozta a polgármester, hozzáfûzve, hogy ha megnyernék a pert, a magyarországi Kisköre nevû településsel szeretnének szövetségre lépni. Ott van ugyanis a Tisza-tó nevû hatalmas víztükör, tízszer akkora, mint a besenyői, s a köreieknek komoly tapasztalatuk van egy ilyen objektum mûködtetése-értékesítése és kiépítése dolgában.
Székely
Balaton
Nem állt szándékunkban a tópart nyári hangultáról írni, de vessünk azért egy pillantást erre a mind gyakrabban Székely Balatonnak is nevezett helyre. Valóban: festői a ,,körültája?, s ha figyelembe vesszük, hogy a tavat körülvevő szántóföldek, kaszálók, erdőszélek, magánerdők egytől egyig besenyői és maksai lakosok tulajdonát képezik, a tópart eszményi kihasználása, értékesítése is a két faluközösséget illetné meg.
Ottjártunkkor igen néptelen és csendes volt a tópart. A hét végi dáridók után hétfői csend ülte meg a tájat. Üresek voltak a mulatóhelyek, a Bogdán-csárda, a Pati-Melinda bár s még a Deki is. A Daragus-kemping udvarán homoródújfalusi és karácsonyfalvi magyar fogyatékos gyerekek tábora élvezte a nyár áldásait. A csíki gyermekvédelemhez tartozó csapatnak, a gyerekekkel érkező nevelőszülőknek ez a hely tetszett meg a legjobban.
- Bár a Lokodi Ifjúsági Alapítvány segít minket, nagyon szegényesen vagyunk. Napi 49 000 lejből kell előteremtenünk a háromszori étkezést. Mi főzünk, saját kocsinkkal hoztuk ide a gyerkőcöket. Ez volt az első nyári táborunk, és itt, a Daragus-féle kempingben biztonságban érezzük magunkat. A kemping személyzete a legmesszebb menő jóakaratról és segítőkészségről tett tanúbizonyságot - részletezte a tábor életét Barabás István nevelőszülő.
- Keresztély János puskás halőrnek az érdeme, hogy jobb volt itt az éjszakai közbiztonság - kapcsolódott be a beszélgetésbe ifj. Csulak Sándor -, kár, hogy elhelyezték innen.
- Van kifogásolnivaló is a tókörnyék éjjeli életével kapcsolatosan - szólalt meg egy magát megnevezni nem óhajtó személy. - Fiatal bandák portyáznak éjjelente, és betörésektől is félni lehet. Hangos ordítozások, éjjeli bulik hangja teszi elviselhetetlenné a hétvégeket. Kérjük a rend egyenruhásait, hogy látogassanak meg gyakrabban.
Örök tanú: a Kupakő
Hivatalosan nem számít természeti-történelmi emléknek ez a hely a Csobot-tető délkeletre néző oldalában. Pedig Orbán Balázs is megemlíti ezt az Úrkútja fölött trónoló, homokkőből való sziklaformációt, és azt írja róla, hogy Kupa vezérnek itt volt régen a lakása. Jókai Mór is emlegeti az e tájról írt regényében, hogy itt tartották - igen gyakran - Háromszék közgyûléseit 1630 és 1793 között. S hogy akkor is mennyi közgondja volt a nép vezetőinek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a sok határozat és ,,kijelentés?,amely a XVII-XVIII. századi helyi közéletre jellemző. Itt olvasták fel a fejedelmek szabadalomleveleit, itt hirdették ki sok-sok család nemességét, itt tették közzé a káromkodók elleni büntetéseket, a dohányzók elleni pénzbírságokat (1696), a közbiztonság szabályait (1697), a mező, a termény prédálói elleni eljárásokat, az orvlegeltetés bírságait (1699), erdőégetők büntetéseit, a paráznák elleni rendeleteket és... milyen aktuális, idézünk egy rendeletből, melyet 1714-ben olvastak fel a Kupakőnél: ,,a hidakat, utcákat minden falu maga határában reparálja?. Lám-lám, a felsoroltak közül nem egy ma is milyen időszerû.
- Mi a helyzet ma itt az utak dolgában? - kérdeztük Kosztarab Irén alpolgármestert.
- Falusfeleink írásban emeltek panaszt a megyei tanácsnál az utak tarthatatlan állapota miatt. Maksán még éppen 800 folyóméter aszfaltszőnyeg kellene, hogy korszerû úton lehessen eljutni a tó partjáig. A meglevő aszfaltburkolatot foltozni kellene. Az út makadámszakaszán nyáron, tavasszal és ősszel intenzív a forglom, száraz időben hatalmas a porfelleg. A reklamálók várják Vajda Lajos megyei alelnök úr ígéretének beváltását. Kaptunk még 300 millió lejt a sepsibesenyői bekötőút korszerûsítésére. Ez egyelőre nem elég a boldogsághoz. Várnunk kell még, mert ezt az összeget ki fogják egészíteni a kezdetkor beígért egymilliárd lej értékéig.
Se vége, se hossza a községvezetőket foglalkoztató bajoknak-gondoknak. A községi tanács úgy döntött, újból pályáznak a SAPARD-nál, felújítják a község és a tó környékének víz- és szennyvízhálózatáról készült dokumentációt. Nagy gond pillanatnyilag a magánerdők ügyének rendezése. Most az erdőrészek kimérése lenne a soron. Az önkormányzat hamarosan tanácskozást hív össze, melyen részt vesznek az erdőtulajdonosok, azok is, akik nagyon távoli helységekben laknak, no meg a felmérő cégek is. Így próbálnak majd egyezségre jutni erdőkimérés dolgában. Nem kis vagyonról, hanem éppen egy 2000 hektáros erdőbirtokról van szó. Föltétlenül szükséges lenne megalakítani a magánerdő-birtokosok érdekszövetségét, és annak választmánya lenne majd hivatott intézni a csoport hivatalos dolgait, képviselni azt minden szinten.
*
Addig is ontja áldásait a tó partján a nyár, pusztít az aszály a mezőn. Akik tehetik, öntözéssel harcolnak a szárazság ellen. Könnyû a maksaiaknak - mondják viccesen a környékbeliek. - Ott van a falu közelében az Úrkútja, az a finom vizû, nagy hozamú forrás. Ha nem bírják már a nehézségeket, megmosdanak benne. Az öregek azt tartották, hogy aki abban megmosakszik, megfiatalodik.
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.