A helyi és regionális közösségek és demokráciák ugyanolyan erőssé válnak, mint a transznacionális és globális közösségek - jelentette ki a Krónikának adott interjújában Andreas Gross, az Európa Tanács alelnöke, az autonómiáról szóló ET-határozat kidolgozója. Gross elmondta, szívesen részt vesz nyilvános erdélyi vitákon az autonómiáról, demokráciáról, térségünk jövőjéről.
? Jelentésében ön az európai államokon belüli konf--lik-tusokra hivatkozott. Etnikai természetû konfliktusok-e ezek, s így az ön által javasolt autonómia a kisebbségi csoportokat segíti olyan új helyzetbe, amely lehetővé teszi számukra nyelvük és kultúrájuk megőrzését? Vagy csupán olyan új politikai eszközt javasolt, amely segíti az Európai Unióba belépő államokat új belső struktúra kialakításában?
- Nem szeretem, nem is használom az ,,etnikai? jelzőt, a ,,kulturális? megnevezést jobbnak találom, mivel kevésbé egyoldalú. Az autonómia azoknak a kulturális kisebbségeknek segíthet, amelyek többséget alkotnak egy régión belül, és abban segít, hogy oly mértékben ön-rendelkezzenek, amilyen mértékben ez lehetséges, tiszteletben tartva az illető állam területi integritását és egységét. Jelentésem nem azokra az államokra összpontosít, amelyek hamarosan az Európai Unió tagjai lesznek, s nem az volt a szándékom, hogy megváltozzék ezeknek az államoknak a belső szerkezete vagy magáé az unióé. Viszont hamarosan olyan jövőben élünk, amelyben megosztott szuverenitások lesznek, vagy - ha úgy tetszik - több szinten szervezett államközösségekben fogunk élni. Ez azt jelenti, hogy a helyi és regionális közösségek és demokráciák ugyanúgy erőssé válnak, mint a transznacionális és globális közösségek, és a demokráciáknak oly módon kell kiépülniük, ahogy azt a nemzetállamok már nem képesek megvalósítani.
- A kilencvenes években az Európa Tanács nem igazán tûnt ki olyan, kisebbségekre vonatkozó javaslatokkal, amelyek az autonómiát pártolták volna. Csak az 1993/1201-es ajánlás jelentett kísérletet ebbe az irányba, azonban nem sok eredménnyel. Tekinthetjük-e a mostani dokumentumot fordulópontnak az Európa Tanács történetében?
- Jelentésem négy év munkájának gyümölcse, s eközben sok akadályt kellett legyőznöm. Hogy fordulópont lesz-e az ET történetében, azt a történelem válaszolja majd meg. De abban biztos vagyok, hogy haladnunk kell, s jobban kell decentralizálnunk a központosított hatalmakat. Én nagyon sajnálom, hogy a fiatal demokráciák inkább saját múltjuk és a francia modell centralizáló államszervezését követik. Meg kell tanulnunk, hogy az állam hiányosságai szükségessé teszik a szuverenitás átruházását Európára, sőt, globális szintre, annak érdekében, hogy a béke, az igazságosság és a gazdasági jólét mindenki számára lehetséges legyen. S ez az, amiről az európai integráció is szól. Láthattuk, milyen nagy a különbség az 1945-ös és az 1989-es európaiak között, akik habár mindannyian öreg európaiak voltak, mégis különbözőképpen fogták fel az európai integráció folyamatát. Az Európa Tanácsot és az uniót azok találták ki és hozták létre, akik egy államok fölötti közösséget kívántak megteremteni, és el akarták kerülni, hogy az államok ismét háborúzzanak, mint ahogy az kétszer is megtörtént a 20. században. Az 1989-es európaiak pedig boldogok voltak, hogy visszaszerezhették szuverenitásukat, amit a Szovjetunió vett el tőlük. Az EU-t inkább a gazdasági fejlődés gépezetének tekintették, s kevésbé egy nemzetek feletti, közös projektnek. Erről s a szükséges változásokról - úgy látom - még sok fontos vitát kell folytatnunk a jövőben.
- Véleménye szerint hogyan dönt a Miniszterek Bizottsága az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésén elfogadott ajánlás alapján?
? Tartok tőle, hogy elszalasztják a kínálkozó lehetőséget, mivel a politikai cselekvésben nem szeretnek merészen újítani. A konszenzust inkább egymás közt keresik majd, s nem a közgyûléssel, ami kár lenne.
- Kidolgozhatnak-e egyáltalán olyan hatásos dokumentumot, amely tényleg alkalmazható a konfliktusok feloldásában?
? Csak akkor, ha a közgyûlés nagyobb nyomást gyakorol rájuk, ami lehetségessé válhat, mivel további, hasonló tendenciát kifejező jelentések készülnek. De ennek érdekében szükségünk van a nemzeti parlamentek nyomására, valamint azon emberekére, akik nyilvános vitákban és cikkeikkel is fellépnek, például olyan írásokkal, mint az itteni is.
? Az ön által kezdeményezett dokumentum ösztönző lehet az erdélyiek számára?
- Természetesen, de nemcsak az önök, erdélyiek számára, hanem minden romániai számára. Nagyon sajnálom, hogy a román küldöttség néhány tagja nagyon negatív módon viszonyult a jelentéshez, annak elfogadása ellen harcolt, de boldog vagyok, hogy nem sikerült vizet önteniük a jó borba. (?)
Bakk Miklós ? Krónika
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.