Tegnap Tusnádfürdőn kezdetét vette a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Az Együtt vagy külön utakon közös cím alatt az integráció és a nemzeti érdek kettős megközelítés határozza meg az előadásokat. Ezek fényében tartotta megnyitóbeszédét Tőkés László is.
A hagyományokhoz híven a bálványosi folyamat elindítói közül Németh Zsolt köszöntötte az egybegyûlteket, aki szerint az immár ,,személyazonosságival? rendelkező szabadegyetem a legtartósabb kárpát-medencei magyar intézménynek bizonyult, ami nem valami ellen mûködik, hanem a résztvevők a világhoz való viszonyukat próbálják meghatározni, folyamatos harcot folytatnak az elzárkózás, a befelé fordulás és a butaság ellen. Ez az a fórum, ahol a kölcsönös tiszteleten és önbecsülésen alapuló párbeszéd folyik - jelentette ki. Aktuálpolitikai kérdésről szólva Németh Zsolt kifejtette: felesleges és visszalépés a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született magyar-román megállapodás, mivel a 2001 decemberében aláírt Orbán-N?stase egyetértési nyilatkozat már megnyitotta az utat a törvény alkalmazásához. A magyar igazolvány formájának lehetséges változását visszalépésnek, az oktatási-nevelési támogatás célba érésének lehetőségét kérdésesnek nevezte a magyarországi politikus, aki szerint a határon túli magyarság egy része úgy érzi, hûtlenné vált hozzá Magyarország. Ez csak részben igaz, hisz mi itt vagyunk, mindig van anyaországa a határon túli magyarságnak, még akkor is, ha nem azonos az ország és a kormány - fogalmazott.
A házigazdák részéről Szilágyi Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője beszédében kitért arra, hogy milyen nehézségekbe ütközött idén a szabadegyetem szervezése. Ugyanakkor fontos eredménynek nevezte, hogy az idei rendezvényhez társszervezőként kapcsolódott a kolozsvári Babe?-Bolyai Tudományegyetem is.
A kolozsvári egyetem rektorhelyettese, Paul ?erban Agachi a párbeszéd iskolájának nevezte a bálványosi szabadegyetemet.
Az idei rendezvény nyitóbeszédében a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke úgy fogalmazott, hogy válságos helyzetben az egyház nem hallgathat. Tőkés László történelmi példaként a két világháború közötti, illetve a háború után helytálló Makkai Sándor református és Márton Áron katolikus püspök magatartását említette. A mostani magyar kormány az integráció fejében késznek mutatkozik lemondani rólunk - mondta Tőkés püspök, s ennek igazolását a kedvezménytörvény módosításában látta. Hozzátette: a román kormány pedig integrációs érdekből a kisebbségi engedmények morzsáit juttatja az erdélyi magyarságnak. Ugyanakkor kifejtette, hogy az integrációnak nyertesei, de vesztesei is lehetünk, és Rolf Ekeus EBESZ-kisebbségügyi biztos véleményére figyelmeztetett, miszerint a csatlakozás előtt átfogó uniós kisebbségvédelmi rendszer kiépítését kell sürgetni.
Nemzetpolitikák az Európai Unióban címmel tartott előadást Bába Iván, a Fidesz külügyi hivatalának vezetője és Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-tiroli Intézetének igazgatója. A magyarországi politikus szemléletes, a csatlakozott európai országokra koncentráló leltárt készített arról, hogy miként fogalmazták meg és érvényesítették saját érdekeiket az unióba integrálódott államok. Bába Iván szerint nincsenek egységes receptek, de valamennyi csatlakozó ország esetében közös jelenség a biztonság igénye, az a törekvés, hogy ne szoruljon a perifériára, és hogy sikerüljön kikapaszkodnia a szegénységből. Az unió nem szerelmi, hanem érdekházasság, a nemzeti érdekek vektorainak valamilyen eredője, ebből következik, hogy erős eredő, csakis jól megfogalmazott, az integráció folyamán ügyesen érvényesített nemzeti érdekekből származhat - fogalmazott Bába Iván.
Christoph Pan a kisebbségvédelem kérdéseiről szólt, bemutatva a nemzetközi jogban kodifikált újabb eredményeket. Külön kiemelte az anyaország fogalmának nemzetközi elismerését, amely által immár - az állampolgárság szerinti állam felelőssége mellett, amely a többséggel azonos jogokat kíván biztosítani a kisebbségnek - jogi értelemben is megfogalmazható az úgynevezett másodlagos felelősség. Utóbbi természetesen jóval magasabb igényeket támaszt, s a két felelősség egyensúlyban tartása a cél - érvelt a professzor, aki kitért a kilencvenes évek közepén jelentkezett új helyzetre, amikor ezt a kétoldalú szerződésekben rögzített anyaországi felelősséget több ország (köztük Románia is) státustörvény jellegû jogszabályokkal kívánta megerősíteni. Christoph Pan kijelentette: a Velencei Bizottság jelentése nyomán immár elfogadott dolog, hogy az anyaország gondoskodása nem jelent diszkriminációt, ám ez még nem nyert kodifikált formát az uniós jogrendben. Pedig minden hetedik európai polgár kisebbségi sorban él, ezért minden ez irányú kísérlet, illetve gyakorlat csakis az európai stabilitást erősíti - vélte a dél-tiroli területi autonómia egyik kidolgozója.Lesz ipari park ...
Ferencz Csaba
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.