Riport: Lemorzsolódik-e Hidvég?

2003. július 22., kedd, Archívum 2003–2007

Kié a községháza?
Hogyan is történt? - kérdeztük ezúttal valóban Józsa Gézától, az erőszakos jelenet szenvedő alanyától, aki különben a tanács mezőgazdasági-pénzügyi-településrendezési bizottságának elnöke, a községháza tehát munkahelyének számít.
- Jelentették, hogy a juhokat lehajtották a tehenek legelőjére, s felmentem a tanácshoz, hogy panaszt tegyek a mezőgazdasági irodánál. Határozat van rá, tilos a juhokat ott legeltetni. Hívtam az irodavezetőt, szálljunk ki a helyszínre. A polgármester meglátott, nekem rontott, megmarkolta a vállamat, a karomat, és elkezdett taszigálni, mondván, nincs, mit keressek ott, s tudja ő, én írattam ki az újságba. A polgármester magasabb nálam, de megvédtem volna magam, viszont mikor elkezdett kiabálni, hogy hívják a csendőrséget, s a jelen lévő öt szemtanú - kínos volt számukra a jelenet - elhagyta a helyiséget, beláttam, provokációról lehet szó, s jó lesz óvatosnak lennem. A tettlegességre hát nem válaszoltam tettlegességgel. Mások is elmondhatják különben: a tanácsi alkalmazottakat is terrorizálja, ordít rájuk, kidobással fenyegeti őket, és minősíthetetlen kifejezéseket használ.
Józsa Géza nem kívánja annyiban hagyni a dolgot. Másik sérelmét is szóvá teszi, amit szintén érdemes papírra vetni, mert úgy látszik, fölöttébb jellemző a kormánypárti polgármester munkastílusára: tanácsülésen történt, hogy miután egy határozati javaslatról ő mint ülésvezető kijelentette: hiányozván róla a szakbizottsági jóváhagyás, nem bocsáthatja szavazásra, a polgármester ott helyben leváltatta társaival az ülésvezetésről, és sebtében aláíratván a többiekkel a jóváhagyó jegyzőkönyvet, áthajszolta a határozatot a tanácson. Józsa Géza személyes sérelmén túl (,,Te egy senki vagy!?) azt kifogásolja, hogy főleg a szakbizottsági munka nem folyhat a törvényes előírásoknak megfelelően. A magunk részéről azt is szóvá tennők: hogyan fér össze a jogállamiság fogalmával az, hogy egy választott tisztségviselő folyton azon lovagol: ki az úr a községházán?
A fáradtság jelei
No de a két ember konfliktusán túl érdemes, a kört tágítva, magának a községnek a gondjaival is megismerkedni, illetve a polgármesteri hivatal és a csatolt települések viszonyát boncolgatni. Cucu Alexandru második mandátumát tölti a polgármesteri székben, első alkalommal 1996-ban választották meg. Adrian Hora egységpárti listán bejutott nyáraspataki tanácstag - e román falu tartozik még a községhez - meséli az utóbbi évekről:
- Nyárast eléggé mostohán kezelték, az utcák most is olyanok, mint régen. A mezei utak esős időben járhatatlanok. Csatornázást, vízelvezetést ígértek a választáskor, ebből sem lett semmi. Megmutathatom, a nyárasi iskola eddig még egy hasáb tûzifát sem kapott a télre, holott már ideje lenne a készülődésnek. A tatarozásról nem is beszélve - nagy szüksége lenne az épületnek rá -, pedig tavaly is elmaradt a cserepezés, a festés, a kémények kijavítása. Ami a polgármestert illeti: mintha első mandátuma alatt nagyobb gondját viselte volna a falunak, útkövezés, kultúrház látta ennek hasznát Nyárasban. Elfáradt volna? A saját ügyei kötik le. Itt van a legalább kétszáz nyárasi roma, akiknek házhelyet ígért volt, s nem tartotta be adott szavát. Ráadásul negyedükben megcsúszott a talaj, ennek is elejét kellene venni. Megszaporodtak a mezei lopások - de a cigányoknak is élniük kell valamiből! Munka nincs, a szociális segély folyósítása pedig nyáron szünetel? Nem okolok név szerint senkit, de nem lenne szabad marginalizálni e népcsoportot.
A második vonalban
Mire idáig ért, a riporterben felébredt a kíváncsiság a helyi politikai viszonyok iránt. Nem nehéz a fentiekből, de a demográfiai adatokból sem kikövetkeztetni: a településen lakó román ajkú cigányság dönti el. Horváth Miklós helyi RMDSZ-elnök erről is szívesen beszámol az alábbiakban, de minden helyi panasz alfájával és ómegájával kezdi: az útjavítás a helyhatóság fő adóssága a faluval szemben.
- Fő problémánk az utak állapota: a határpatak és Hidvég közötti útszakaszt rendbe kellett volna szedni, az aszfaltot kifoltozni, ez idén elmaradt. Az öregotthonban a nagy ülepítő még mindig nincs megcsináltatva, pedig azt ?90 óta mind halogatják. Még meddig? Az emberek földjére folyik ki a szennyvíz!
Megtudom, pillanatnyilag az RMDSZ-nek négy képviselője van a tizenegy tagú helyi tanácsban, s fokozatos háttérbe szorulás a sorsa. Míg ?90 és ?92 között még a polgármester is magyar volt - az illető nagy tekintélyû tanár azóta Szentgyörgyre költözött -, azt követően már csak magyar alpolgármesterre futotta, illetve amióta legutóbb öt tanácstagi helyéből is elveszített egyet az RMDSZ, már e tiszséget sem magyar tölti be, ezzel a szövetség a vezetésből úgyszólván kiszorult. Hogyan is történt?
- Huncutság örökké van - magyarázza Horváth Miklós. - Négyen már nem tudunk alpolgármestert is adni, pedig megilletné a falut egy magyar alpolgármester. Harminc szavazaton múlott az ötödik tanácsi hely megszerzése. Sokan nem jöttek el szavazni. Az öregotthonban szobáról szobára jártunk, s számításaink szerint ott meglett volna a harmincnál több magyar szavazat is, de az eredmények mégis SZDP-s fölényt hoztak. Az öregotthon igazgatónője a polgármester felesége. Ott legalább 30-40 szavazat elment. Éles magyarellenes kampány folyt, maga C??unean volt a helyi pártszervezet fő kortese. Nagy zászlós felvonulást rendeztek, végigvonultak a falun, még az is elhangzott, hogy kifelé a magyarokkal. A cigányok? Egyetlen képviselőjük sincs, az SZDP-re szavaztak, elbolondították őket. Igaz, most haragusznak a polgármesterre, nem ad házhelyet, munkahelyet, szociális segélyt. Másokkal is perel, még az ortodox pópával is valami egyházi földek miatt. Hány tagja van az RMDSZ-nek? Ötszázon felül voltak feliratkozva, még Nyárasban is ránk szavaz vagy két-három család. De fogyunk. A héten is két temetés volt, születni nem született senki.
Két választás
Hidvég, a valamikori Mikó grófok és a székelység jobb sorsra érdemes fészkének községi gondjai még sorolhatók. A tömbházlakók négy éve várnak a csatornázásra, szabályozni kellene a romák házépítéseit, be kellene tartani a településrendezési előírásokat, munkahelyről kellene gondoskodni a sok nincstelen számára, be kellene fejezni a földek visszaszármaztatását, rendezni a tulajdonviszonyokat. A magyarság helyzetét sem ártana megszilárdítani, képviseletén javítani. Ungvári Barna református tiszteletes tavaly távozott a községből - a földvári emlékmû kapcsán többször írt lapunk róla -, ahol RMDSZ-tanácstag is volt évekig. Kérésünkre tapasztalatairól mesél, egy kicsit az összegzés szándékával bocsátjuk közre, amit mond:
- A polgármesternek valóban különös a temperamentuma, hamar és mértéktelenül felmérgelődik. Ami nem menti tetteit. Mi, RMDSZ-es tanácstagok beterjesztettünk egy javaslatot a régi utcanevek visszaállítására. Felszeg, Patakszer, Mikó, Nemes nevet viseltek a hidvégi utcák. Nem sikerült megszavaztatni, ma is a Ceau?escu-korszak elnevezéseit használják. Más: az alpolgármesterséget elveszítettük, de felkértük Aiteanu Virgilt, ő vállalta, ha mi támogatjuk. Vele normálisabban sikerült szót értenünk. Az iskolán a tábla viszont ma is egynyelvû, pedig a tanács megszavazta annak idején, legyen a felirat kétnyelvû. A tanács az egymillió lejt is jóváhagyta az új táblára, de azóta sem készült el. Folyt még vita arról, hogy milyen nevet vegyen fel, mi is támogattuk volna, hogy annak a román tanítónak a nevét viselje, aki a dualizmus idején románoknak írt magyar nyelvkönyvet, de ezt elvetették, én pedig észrevettem, a kérdésben nem a tanács, hanem az iskola illetékes. Nos, nevet nem kapott az intézmény, de a kétnyelvû tábla is hiányzik róla. Más: a Földvár felé eső faluvégen hármas keresztnek öntöttek alapot. Szóltam a megyei tanácselnöknek, tud-e róla. Úgy véltem, vegyes lakosságú faluról lévén szó, ott lenne egy kopjafának is a helye. Vita folyt, utóbb megoldódott, most a hármas kereszt mellett kopjafa is köszönti a Földvár felől érkezőt. Tudja, az is baj, hogy 1996 és 2000 között az RMDSZ-tanácstagok egy kicsit Bólogató János módjára viselkedtek.
- A 2000-es választási kampány: az RMDSZ polgármesterjelöltje, Horváth Miklós képét, ahova lehetett, kiplakátoltuk, nagyobb lendülettel vetettük magunkat a küzdelembe. A végeredményt viszont mindig a tiszta román Nyáraspatak dönti el, nem hiába vonták össze a két települést. Magában Hidvégen viszont a polgármester csak négy szavazattal kapott többet, mint Horváth Miklós! Második forduló a román túlsúly miatt nem volt.
- A romák körében érdekes átalakulás történik. ?92-ben még csak kétszázan, legutóbb már hatszázötvenen vallották magukat cigánynak, a Roma Párt szervezkedik soraikban. A választáson az SZDP mellett álltak ki, kaptak is egy kis alkoholos jutalmat érte. Az elégedetlenség azóta megnőtt körükben, a házhelyeket hiába kérik, házaik tisztázandó tulajdonú telkeken állnak.
A tét: Hidvég lemorzsolódása
Befejezésül pedig álljanak itt a számok. Azok a népszámlálási adatok, melyek normális körülmények között a magyarságnak sokkal nagyobb politikai-közéleti súlyt kellene hogy biztosítsanak a községben, annak ellenére, hogy lélekszáma valóban apadt az elmúlt évtizedben, de e csökkenés a románságot sem kerülte el. Nőtt viszont a harmadik etnikumé, mely azonban politikai önállóságának útjára még nem talált rá, a román pártok pórázán jár. Ezen viszont lehet változtatni.
Nem titok, hogy Hidvég és az egész Olt mente székely falvainak leszakítására léteznek kidolgozott tervek, ezeknek nagy erejû demográfiai folyamatok be is segíthetnek, ilyen a román ajkú cigányság rendkívüli mértékû térhódítása az övezetben Erősdtől fel Barótig és tovább. Az adminisztratív településcsoportosítás, így Nyáraspatak és Hidvég kényszerházassága csak fokozhatja e folyamatot. Kiskirályok basáskodása, a hatalmi visszaélés különféle nemei ebbe az irányzatba illeszkednek bele. De magában a községközpontban a magyarság a maga kb. 690-es lélekszámával még mindig meghaladja a románokét (558). Ezek jó hányadát is a falu cigánynak tartja. Jellemző, hogy romának (cigánynak) 1992-ben itt még csak 109-en, a legutóbbi népszámláláskor viszont már 475-en (a két településen összesen 656-an) vallották magukat. Az erőteljesen szervezkedő cigány politikai és vallási közösségekkel kellene a magyar érdekszervezetnek megtalálnia a kapcsolatot ahhoz, hogy a székelység gazdasági súlyához illő közéleti befolyását is visszaszerezze. A kisebbségi létnek nem távolítania, hanem közelítenie kellene e két népcsoportot egymáshoz. Miként Ungvári tiszteletes tanácsolja volt RMDSZ-es tanácstag kollégáinak:
- Egyeztetni kell minden tanácsülés előtt. És olyan emberekre van szükség, akik átlátnak a szitán. S ahol csak négyen vannak hét ellenében, ott az a négy tartson össze.
És valóban: szabad-e a nyelvhatár közvetlen közelében az általános magyar érdeket semmibe véve politizálni vagy akár szavazni a községi tanácsülésen?
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép