HatárhelyzetekKözélet: Élet- és jövőesély

2003. július 23., szerda, Archívum 2003–2007

,,A romániai magyarság nagy élet- és jövőesélye az európai integráció? - fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök a marosvásárhelyi Félsziget fesztivál megnyitóján. Ugyanott és ugyanakkor Bársony András külügyminisztériumi politikai államtitkár, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határokon túli magyarokért felelős államtitkára, Vasile Pu?ca? román tárca nélküli miniszter, az ifjú meg idős baloldal többi képviselője is ezt a témát járta körbe. Ugyanezen a vasárnapon Kovács László külügyminiszter is több ízben és több helyen összegezte friss romániai látogatásának kedvezménytörvénnyel kapcsolatos tárgyalásait, amelyeket ő ,,jelentős eredményeket hoztak a kedvezmények kérdésében? megfogalmazással nyugtázott. Azt is, hogy a magyar kedvezménytörvényről Pozsonyban megejtett hétórás (!) tárgyalásokon, amint mondta, szó sem esett, aztán riporteri rákérdezésre finomított a történteket reprodukáló élménybeszámolón: szó volt ugyan a kedvezménytörvényről, de nem tárgyaltak róla.
Diplomatikusan így kell elmondani azt, hogy Kukan külügyminiszter a magyar kedvezménytörvényt lesöpörte az asztalról, ezzel nemcsak a Magyar Szent Korona stilizált grafikai rajzát radírozta le, hanem a papírmalomba küldette magát a könyvecskét is. A szlovák kormányzat a kisebbrendûségi érzés fölényeskedő diadalát üli és éli meg, amikor, mintegy úri gesztusként, a kedvezménytörvénybe foglalt magyarországi anyagi természetû juttatásokat engedélyezi eljuttatni a magyar nyelvvel és kultúrával valamiképp kapcsolatba kerülő iskolásoknak és felnőtteknek.
Nem is lenne ezzel semmi gond, ha a kedvezménytörvény csak magyarországi alamizsnát, iskolatáskára vagy tízóraira való diákzsebpénzt jelentene, és nem ennél többet: az egy nemzethez tartozás szimbolikus értékû dokumentumát. Éppen arról van szó, hogy utóbbiról még csak nem is tárgyalnak, és ekképpen az etnikai hovatartozástól függetlenített kedvezmény egy kategóriába csúszik a magyar külügyminiszter nagy sodrású lelkendezése közepette bárki emberfiának a nagyon is méltánylandó támogatásával, abban az esetben, ha zanzibári vagy ugandai létére meríteni óhajt a magyar kultúra forrásaiból.
A magyar kedvezménytörvény, illetve a magyarság magyartalanításának ördögien kiötlött, megalázó fondorlattal véghezvitt közös mûvéről van szó.
A státustörvény kétéves vitájának hátterében egyre markánsabban jelentkezik a határokon túli magyarság egyes érdekképviseleteinél a kettős állampolgárság igénye. A Vajdaságban a vízumkényszer beállta előtt, a tömegek nyomására a Kasza József és az Ágoston András képviselte politikai közösségek azonos platformra helyezkedve igénylik a kettős állampolgárságot. Kárpátalján is magyar tömegigényként jelentkezik a mára már egyetlen lehetséges módja a magyarság együvé tartozásának.
Romániában az RMDSZ-vezetők előbb a jelenlegi magyar kormányzati erők elképzeléseihez igazodva határozottan ódzkodtak a kettős állampolgárság igénylésétől, sőt, Markó Béla kijelentette, hogy erre nincs szükség, hisz aláásná a szülőföldön maradás szentségét.
Előre látható, hogy a megnyúzott kedvezménytörvény következtében kialakuló nemzetegyesítési ûrbe benyomul a kettős állampolgárság igénye. Ha a kedvezménytörvényt úgy-ahogy megőrzik, ez ideig-óráig mellékvágányra állítja a kettős állampolgárság sürgetését, de így, amint ezt a Duna Televízió vasárnapi Kovács-interjúja is előre jelzi, senki emberfia nem tudja megfékezni az ilyen irányú törekvést.
De miért is fékezné meg? A jelenlegi magyar kormányzat miért fő ellenzője a kettős állampolgárságnak? Hisz ez tökéletesen megfelel a sokat emlegetett európai uniós igényeknek, a tagállamok és a jelöltek nagy többsége már rég alkalmazza. Az érvényben lévő magyar jogszabályok szerint is lehetséges a kettős állampolgárság megszerzése, ezt azonban a szándékosan megszigorított feltételrendszer jelenleg majdnem lehetetlenné teszi.
Kovács László külügyminiszter - az egyébként a politikai háttérhez szürkülő Duna Televízióban - Csáky Zoltán magától értetődő és kikerülhetetlen kérdéseire igencsak kapkodott a levegőért, hogy a válaszokat megkerülje. Amiket pedig a kettős állampolgárság ellen felhozott, egyszerre sajnálatosak és szégyenletesek.
Hogy mit szólnának ehhez a szomszéd államok? Semmit. Széles körûen és rendkívül kedvező feltételek mellett alkalmazzák maguk is. Törvényeik pozitív diszkriminációt biztosítanak a nemzethez tartozók számára.
A legálnokabb ellenvetés az, hogy a szomszédos államokból a magyar lakosság áttelepedne az anyaországba.
Végre már szakítani kellene az RMDSZ-vezetőség és a magyar kormányzat ama primitív szlogenjével, amelyet a ,,szülőföldön maradás? mögé bújtatnak, miközben az egész Kelet-Európa az uniós csatlakozás értelmét az állampolgárok szabad mozgásában jelöli meg. A szabad költözködés, munkavállalás, iskolaválasztás lehetőségében. A magyarság ezer éven át alkalmasnak bizonyult arra, hogy a Kárpát-medence egészét ,,belakja?, szülőföldjének és hazájának tekintse azt, magát pedig - minden indoka megvan rá - őshonosnak tartsa. Most, a ,,mozgáskorlátozás? megszûnése után mormoljuk és morzsoljuk, mint a rózsafüzért a jobbágyi földhöz kötöttség eszményi voltát?
Egyszerûen nevetséges, és főleg a fiatalság fütyül rá. A magyarországi viszonyok alakulása miatt már nem is az anyaországba vágyik, hanem errébb, nyugatra.
Kovács úrék - hogy másképp ne mondjam - a ,,huszonhárommillió román? után most attól rettentek meg, hogy egyik estétől másnap reggelig arra ébredhetnének, hogy hárommillió kárpát-medencei magyar igényli a kettős állampolgárságot. Magyarán: nemkívánatosak vagyunk, félnek tőlünk, ők jól megvannak magukra is.
Mindenki számára világos: attól félnek, hogy a jelenlegi vagy a mostanihoz hasonló kormánykoalíciót egyszerûen kiszavaznák az országházából a határokon kívül rekedtek. Holott erre is megvan az óvszer: a szavazati jogot, a hadkötelességet - ameddig lesz - kössék állandó lakhelyhez, adófizetéshez, a szociális juttatásokat pedig a tb-járulék fizetéséhez.
Egyébként senki ne próbálja bebizonyítani nekünk, hogy az anyaországban munkát vállalók nem termelnek az ország számára akkora értéket, és társadalombiztosítási hozzájárulásuk nincs olyan mértékû, amely ne a magyar gazdaság élénkítését szolgálná.
Ha a kettős állampolgárság széles körû kiterjesztése nélkül jutnak be országaink az unióba, bennünket egyértelmûen román, szlovák, ukrán állampolgárként fognak lajstromozni. Hogy egyesek ezt is akarják?
Ne szerezzük meg Kovács úréknak ezt az örömet, akik ma még tízmillió, tíz év múlva már az előre megtervezett öt-hatmillió magyar miniszterei akarnak lenni.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép