A változó társadalmakban, fejlődő gazdaságokban különös szerep hárul a felsőoktatásra, melynek folyamatosan igazodnia kell az üzleti környezethez, az egyes államokban és az Európai Unión belül meghonosodott oktatási politikákhoz és törvényekhez - szögezték le egybehangzóan a szabadegyetem tegnap délelőtti előadói. Az oktatás mint kitörési pont témájú gondolatsor felvezetőjében Bakacsi Gyula, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem tanára leszögezte, figyelembe kell venni, hogy az anyagi természetû fejlesztésről Európa áttért a tudástermészetû fejlesztésre, ami azt jelenti, hogy aki nem ruház be az oktatásba, az lemarad és gazdaságilag függővé válik azoktól a haladó társadalmaktól, amelyek az oktatást a fejlesztés stratégiai eszközének tekintik.
Papp Z. Attila szociológus, az oktatási témájú előadás-sorozat moderátora pontosan megfogalmazott kérdései segítették mederben tartani a rendkívül elágazó tematikát, melyről olyan beszélgetőtársakkal folytatott a téma iránt érdeklődők előtt nyilvános párbeszédet, akik a felsőoktatási döntéshozatalhoz is közel állnak, de akiknek oktatóként a döntések végrehajtásában is van tapasztalatuk. Az oktatási fórum két órája alatt kiderült, milyen lépéseket tettek a magyarországi egyetemek azért, hogy megfeleljenek az otthoni gazdasági, társadalmi elvárásoknak, valamint az uniós követelményeknek, és milyen oktatási, elsősorban felsőfokú reformot hajtanak végre Romániában annak érdekében, hogy az oktatás valóban a fejlesztést, fejlődést szolgálja. Nem okozott meglepetést, hogy Magyarország sok tekintetben Románia előtt jár, de némileg megnyugtatóan hangzottak Andrei Marga, a kolozsvári Babe?-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorának kijelentései, amelyeket időnként statisztikai adatokkal támasztott alá.
Andrei Marga szerint az a tény, hogy a BBTE résztvevőből a bálványosi szabadegyetem szervezőpartnerévé vált, pontosan mutatja, hogy az egyetem vezetősége fontosnak tartja az oktatásról szóló és az oktatás érdekében folytatott társadalmi párbeszédet. Marga professzor szerint az emberi intelligenciát, illetve tudást hordozó termékek ma értékesebbek az anyagi értéket tömörítő termékeknél, de ezek előállításához szükség van olyan emberekre, akik a tudás megszerzését, vagyis az oktatást meg kívánját újítani, és a változó követelményekhez történő igazítást meg is tudják valósítani. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel való versenyhelyzetről szólva Marga rektor hangsúlyozta, a két egyetem a magyar hallgatókért egymással versenyben áll, és külön-külön versengnek a jó minőségû tanárokért, akik képesek az említett igényekhez igazodva szemléletet váltani és a társadalmi-gazdasági változásoknak megfelelően indított új szakokon a kellő információt átnyújtani a hallgatóknak. Ismertette, hogy jelenleg a BBTE 40 900 hallgatójából 9500 magyar anyanyelvû, akik 51 teljes magyar nyelvû szakon szerezhetnek licenciátust. Andrei Marga az általa irányított egyetem gazdagságának tartja a multikulturalitást, és azt, hogy nyitottak az európai törekvések iránt, melyek a több lépésben minél tött fokozaton elnyerhető képzést tartják korszerûbbnek (angolszász minta) az egyszintû, hosszan tartó felsőoktatási képzéshez viszonyítva.
A magyarországi gyakorlatról, miszerint az egyetemek sikeresen kihasználják azt, hogy az üzleti szférának pénzt ér a tudás, ezért anyagilag támogatják a felsőoktatási intézményeket; a felsőoktatás ugyan nemzeti keretek között mûködik, de a hallgatók két fokozat között külföldön tanulnak és szereznek otthon elismert kreditpontokat - ezekről a tapasztalatokról Bakacsi Gyula tájékoztatta a jelenlevőket.
A magyarországi és hazai felsőoktatási gyakorlatot az előadók közül leginkább Elek Sándor, a budapesti közgazdasági egyetem karvezetője tudta összehasonlítani, aki tanít az erdélyi Sapientia magánegyetemen is. A romániai oktatásbürokráciát nehézkesnek nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hallgatókért vívott küzdelemben sem a bürokráciától nem szabad megtorpanni, sem az oktatás színvonalából nem szabad engedni.
Az oktatás politikai, gazdasági és minőségi kérdései után összegzőként, minden baj eredendőjeként hatott Aáry-Tamás Lajosnak, a magyarországi oktatási jogok biztosának hozzászólása, aki intézete tapasztalataiból tudatta: a legtöbb konfliktus abból adódik, hogy az érintettek nem rendelkeznek kellő információval. Az oktatási jogsérelmeket jelenleg Magyarországon mind a tizenhárom nemzeti kisebbség saját anyanyelvén közölheti a jogbiztosi hivatallal, mely egyelőre ezen a tizenhárom nyelven, de közelebbről az uniós országok mindenikének hivatalos nyelvén nyújtja szolgáltatásait. A jogokról szólva Aáry többek között leszögezte, az oktatás az egyetlen olyan közszolgáltatás, melyről az alkotmány dönt, mert a mûveltséghez való jog mellé tankötelezettséget rendel. Ezért sem fér kétség ahhoz, mekkora szerepet játszik az oktatás a társadalmak életében.Székelytamásfalvi hírhalom
Fekete Réka
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.