FalulexikonFaluvilág: Esztelnek

2003. július 24., csütörtök, Archívum 2003–2007

A Székely Kászoni-hegység lábánál, a hasonnevû patak völgyében, a felső-háromszéki Szentföldön található. Egyfajta emlékhelynek is lehetne nevezni, hisz történeti jelentőségû értékekben nagyon gazdag. Alsóesztelnek legrégibb mûemléke a római katolikus templom. A középkori egyhajós épület keletelt, szentélye ötszögû záródású, melyet ovális alaprajzú, alacsony, lőréses ún. cinteremfal vesz körül. Ennek északkeleti oldalán áll a barokk hagymasisakos harangtorony. A templom - mely egy román kori régebbinek a kibővítéseként is születhetett - több késő gótikus (XV. század vége) faragott kőemléket őriz. Ilyenek a déli oldal keresztpálcatagos kő ajtókeretei, a szentély csúcsíves ablaka, egy középkori keresztelőmedence. Szép hálóboltozatát a földrengések elpusztították. Az 1977-es földrengés alkalmával a hajó belső falán több helyen is freskótöredékek kerültek napvilágra. Datálásukra csak a templom teljes restaurálása adhat majd választ. A lőrésekkel ellátott cinteremfal építését a XVII. század derekára helyezik. A plébániatemplom titulusa Szent Simon és Júdás apostolok. Belsejét barokk oltárok díszítik, főoltárán a templom két védőszentjének képe látható. Külső falán emléktábla áll, melyen a következő szöveg olvasható: ,,A buzgó lelkipásztor és népnevelő NAGY MÓZES plébános emlékére, aki e templom mellett 1680-ban iskolát alapított. Sz. Esztelneken 1630 körül. Mgh. Zágonban 1709-ben. Hálás szeretettel az egyházközség hívei.? Adat van arról is, hogy a ferencesek már előbb is alakítottak itt ,,felsőbb iskolát?, s ez 1752-ben mûködött. Itt volt Háromszék első gimnáziuma, melyet aztán áthelyeztek Kézdivásárhelyre. Az alapító nevét viselő kézdivásárhelyi utódintézmény, a Nagy Mózes Líceum diákjai kettős emlékkopját is emeltek az alapító emlékére (faragta István Sándor, 1994). Ugyancsak Nagy Mózes emlékére, valamint az iskola fennállásának 300. évfordulójára helyeztek el márványtáblát az ún. Felső iskola falán (1980). Az esztelneki várfal előterében állították fel a világháborúk hőseinek emlékoszlopát (ép. 1936).
Esztelnek neves szülötte volt Szacsvay János (1811-1887) honvédtüzér főhadnagy, az 1848-49-es szabadságharc hőse, a kézdivásárhelyi lőporgyár vezetője. A család ma is álló, régi kúriájának előterében emlékmûvet állított neki a nevét viselő alapítvány. A kőobeliszk Papp Sándor kézdiszentkereszti kőfaragómester, a hőst ábrázoló fémplakett pedig Vetró András munkája. Szacsvay a ház pincéjében kezdte el a lőporgyártást. Ez ma Köntzey József mérnöknek, Esztelnek kiváló ismerőjének a tulajdona (ép. 1702). A mûvelődési otthonban helyi falumúzeumot rendeztek be (Varga Katalin gyûjtése), az otthon előtt álló millecentenáriumi kopját 1996-ban készítették. A település központjában áll az 1848-49-béli hősök emlékmûve (tervezte Vetró András, 2000).
Középesztelneken a Csíksomlyóról kirajzott ferences barátok 1648-ban rendházat építettek maguknak, melyet 1721-ben kolostori rangra emeltek. A telken egy impozáns, késő gótikus kápolna volt, amelyet később, 1729-ben kibővítettek oly módon, hogy az a később megépült templom szentélye lett. Utóbbit 1921-ben tûzvész pusztította el. Mindkét imádkozóhely védőszentje Szent György volt. A XVIII. században épült zárdát korszerûsítették, a leégett templom helyébe pedig újat építettek ugyancsak Szent György vértanú tiszteletére. A régi zárda épületében színpad is volt. Itt mutatták be a diákok hajdan a híres iskoladrámákat. A zárdának ma csak két lakója van, s a ferences atyák végzik a kurtapataki és az esztelneki hívek lelki gondozását is. A zárda melletti temetőkertben van P. Benedek Fidél síremléke és annak a hat védtelenül elhurcolt vértanúnak az emlékkeresztje, akiket a bevonuló románok magukkal vittek 1916-ban. Az új ferences templom közelében emlékkeresztet állítottak a magyar államiság és kereszténység millenniumára (2000).
Régi népszokás itt ma is a húsvéti határkerülés. Ezt Kurtapatak és Csomortán ifjaival közösen tartják. A népszokást futtatás, egy szórakoztató lóverseny zárja.
A település altalajában jelen van a vulkanikus eredetû szén-dioxid. Ez hangos fortyogó és borvízforrás formájában tör a felszínre.
A falut turistajelzés köti össze a Kárpátok főgerincével, a reliktumnövényeiről, mohaféléiről ismert rezervációval, a Kerekbükki-láppal.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép