Márol holnapra: Ez hát a hon?

2003. július 26., szombat, Archívum 2003–2007

,,Ez hát a hon? Ez irdatlan / hegyek közé szorult katlan. / S az út? Kígyó vedlett bőre. / Hány népet vitt temetőre. / S hozott engem, ezer éve, / Árpád török szava, vére / bélyegével homlokomon? // Szerzett ellen, vesztett rokon / átka hull rám, mint a rontás. / Perli-e még ezt a hont más??
Kovács Vilmos (1927?1977) kárpátaljai költő Verecke címû verséből idéztünk a torjai Árpád-szobor avatása kapcsán, mintegy jelezvén, hogy egy hajdani, mostanra szétszaggatott birodalom diribdarabjait milliók lelkében még mindig Árpád és Szent István neve köti össze. A Verecke-versből elénk táruló pannon panorámának bármelyik sarkába-szegeletébe szegődünk, a kígyó vedlett bőre utakon Árpád neve-emléke jön velünk szembe. A valamikor egy-tál-ország közepén, Ópusztaszeren is, de ha a zempléni tájak felé hajtjuk a lovak helyett a lóerőket, A fehér ló mondája köszön ránk, és ha a Haj, lovam, Barassóba gyermekmondóka ritmusára lovagolunk Brassó felé, valaki mindig megmutatja, hogy: Ott, ne, a Cenknek azon a púpos részén, ott állt az Árpád-szobor. És újfent elmondanak egy történetet, mikor és hogy s mint esett meg annak az Árpád-szobornak az eleste.
Árpád apánk neve szinte arányosan teríti be a Kárpát-medence egészét. A személynevekben is, elsősorban a magyar vidéken mintegy ellentétként a pesti idegen flanccal szemben, magyarságjelzésként az Attilák, Csabák társaságában. Mondáinkba, krónikáinkba, költészetünkbe már réges-régen bevonult ez a név, a jó Névtelenünk a Gesta Hungarorumban olyan és akkora történetfüzért körmölt össze a közszájon forgó régi históriákból, hogy bármelyik nép a világtörténelem kapuit nyitogatná véle. ,,Mint cserje között a tölgy, mint a kiderült éj / Apró csillagi közt a hold, úgy fénylik ezek között / ?az az isteni férfi, / Akinek áldja porát még a késő maradék is? ? írá Csokonai Vitéz Mihály évfordulós esztendőben, 1796-ban. Vörösmarty, Ady, Illyés? hosszú a sor, és pennás emberek, lám, ma is tollat fognak vagy leülnek a számítógép billentyûzete elé, s az ihlet intim perceiben vagy ajzott óráikban versszerzésre adják a fejüket.
Árpád apánk istenadta népe a ,,holott az apja sírját kéne megbotoznia? állapotában az adomáiba is beépíti nevét, hogy őrizhesse emlékét. Én úgy tudtam, hogy Simó Sándor tanácselnök egyszer, még a ,,rajon idejében? vonattal érkezett Barátosra a sok közül az egyik választás idején, s amikor a magas lépcsős vagonból kikecmergett az állomási placcra, a tiszteletére kiállt fúvószenekar a szocializmus építésének ama díszes évében rázendített a nótára: Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted? Mások úgy tudják, hogy ez a történet előbb esett meg, és nem Barátoson, hanem Uzonban, mégpedig Gróza Péterrel, akinek a fúvósok azzal tisztelegtek, hogy ,,Ezt a mundért Ferenc Jóska adta ránk.? ,,Úgy is néztek ki?? ? vágta rá a magyarbûvölő miniszterelnök.
Torján, a történelmi útkereszteződésbe, párducos fejedelmet az egész vidéken a leginkább megillető helyre, a templomdombra a jó torjaiak meg Miholcsa József szobrászmûvész jóvoltából kiáll most Árpád. Jó hely ez ? nyomjuk meg a szót ?, mert az Aporok, Mikék, Mikesek s az évszázadokon át két megyéből és négy településből eggyé forrott Torja székelymagyar, besenyő meg orosz és más nációkból idehonosodott népe meghatározó és megtartó közössége volt Vereckétől, az Árpád-korból máig vezető jó történelmi nyomvonalú útnak. A Cenk magaslati szintjéről alacsonyabbra szállt a szobor, mintha történelmünk mostanság alább hajló ívéhez is igazodna, de egy templom és az itteni gyülekezetek óvó lélekmelegének közelségébe.
Ez hát a hon? Igen, ez hát a hon - a hozzánk időben közelebb álló történészek úgy tudják, hogy nem csak Verecke híres útján jöttek Álmos, Árpád hadai, hanem itt, né, Ojtoz, Törcsvár felől is felhozák vezéri őseinket Kárpát szent bércére.
,,Férfiak! Alkonyodik. Tüzetek most keljen az éjnek / ?zni sötétségét?? - mondjuk ma Vörösmartyval Torja apróbb, de még hosszú időkig álló Cenkjén az Árpád-szobor előtt.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-07-25: Archívum 2003–2007 - :

elveszett

2003-07-26: Archívum 2003–2007 - :

Feszty-körkép - részlet