Illyefalvi Transsylvania Nyári SzabadegyetemÚjjászületik a transzszilvanizmus

2003. július 30., szerda, Archívum 2003–2007

A Pro Europa Liga idén július 28.-augusztus 2. között másodszor szervezi meg a Transsylvania Nyári Egyetemet Illyefalván ismert - elsősorban független, illetve ellenzéki - előadók és ötven fiatal részvételével, közülük huszonöten erdélyiek, 10 százalékuk bánáti, 18 százalékuk moldvai és moldáviai, 18 százalékuk olténiai és havasalföldi, 4 százalékuk dobrudzsai. Valamennyien egyetemet végeztek.
A Pro Európa Liga elnöke, Smaranda Enache a Transsylvania Nyári Egyetem céljait így foglalta össze: ,,Mi itt most az erdélyi közösség érdekeit próbáljuk megjeleníteni, bevinni azokba a nagy országos párbeszédekbe, melyek az európai integrációról, a múlt és jelen viszonyáról, az identitás mikéntjéről szólnak. Azért neveztük Transsylvaniának, mert meggyőződésünk, hogy Erdélyben létezik egy olyan közösség, mely szerepet kér ebben a párbeszédben. Az erdélyi embernek van elképzelése arról, hogyan kellene megreformálni ezt a túlközpontosított államot, vagy hogyan kell az identitást megőrizni olyan közegben, ahol más népek is élnek, ahol a közösségek nemcsak etnikailag, de vallásilag is különböznek. Létezik Erdélyben egy olyan hagyomány és tapasztalat, amiből meríteni szeretnénk mind az európai integráció, mind a megmaradás tekintetében. Tudatosítanunk kell másokban is, hogy ez a provincia képes volt felmutatni olyan egzisztenciális modelleket, melyekben a különböző közösségek megfértek egymás mellett. A huszadik század diktatúrái, a háborúk szétziláltak mindent, de remélem, az erdélyi egység, a transzszilvanizmus újraszületik, és olyan megoldást találunk, mely nemcsak az erdélyi embereknek, de Romániának Magyarországnak is hasznot hoz. A tábor legnagyobb erénye az, hogy megoldásokat tud felmutatni olyan kérdésekről is, amikről a politikusok nem szívesen tárgyalnak.?
A nyitónap témája: Európai integráció a retorika és a demokráciahiány között. Előadók: Zoe Petre, Szilágyi Zsolt, Cristian Preda, Niculescu Tóni, vitavezető Smaranda Enache.
Szilágyi Zsolt képviselő előadásában azt próbálta bemutatni, hogy az európai integrációnak nemcsak a szokványos értelmezése létezik - azazhogy Románia csatlakozik az NATO-hoz vagy az Európa Unióhoz -, hanem nekünk, romániai magyaroknak ezen az értelmezésen túl még legalább három vetülete van. Egyik az lenne, hogy a romániai magyar közösségnek integrálódnia kell a román társadalomba. Ennek az integrációnak a programját a romániai magyar elit kidolgozta, és ez az autonómiaformák megvalósításával képzelhető el. Szívből örülök annak, hogy a kulturális és regionális autonómiákról szóló, Andreas Gross nevével fémjelzett jelentés, melyet elfogadott az ET parlamenti közgyûlése, pont ebbe az irányba mutat: kéri a miniszteri bizottságot, hogy dolgozzon ki a regionális és kulturális autonómiák megvalósításáról szóló európai egyezményt, amely kötelező lesz az ET tagállamai számára. Tehát az, amit a romániai magyarság 1990-ben megfogalmazott mint a többségi társadalomhoz való viszonyra adott kérdést, a kulturális és regionális autonómiát, azt ma már az ET is támogatja. A harmadik a magyar-magyar integráció. Mint ismeretes, a magyar nemzet politikai és kulturális határai nem esnek egybe, ?90 óta folynak a próbálkozások, hogy az anyaország és a határon túli magyarok közötti kapcsolatot normalizáljuk, s ezt a viszonyt törvényesítsük és elfogadtassuk Európával. Erről szól valójában a státustörvény, a MÁÉRT, de ennek megvalósítói mindazon szervezetek, melyek nemzetben gondolkodnak, s megpróbálják hasznosítani azokat az energiákat, melyek a kárpát-medencei magyarságban megvannak. Az integráció negyedik dimenziója a regionalizmus elvének alapján adható válasz: túl azon, hogy román állampolgárok és magyarok vagyunk, Erdélyben élünk, s megvannak a saját érdekeink, amelyek akár Bukarest érdekeivel ellentétben is megfogalmazódhatnak. Az erdélyi politikai elitnek, az itt élő közösségek vezetőinek tudatosan fel kell vállalniuk mind Bukarest, mind Brüsszel felé ennek megfogalmazását és megjelenítését. Jelen pillanatban ezek a tabuk, és fékezik az ország valódi demokratizálódását, gátolják az úgynevezett hivatalos politikát abban, hogy a regionális érdekeket sikeresen becsatornázzák az országos politikába. A regionális érdek megfogalmazása ugyanis a mai politikai közgondolkodásban szakadár kísérletnek minősül. Tudatában kell lennünk annak, hogy az a túlzott központosítás, az államközpontú, etatista adó- és fizetési rendszer, a merev adminisztráció és a korrupció, ami nálunk van, mind az integráció vektorai ellen mutat. Romániának szerkezeti változásokra van szüksége, a jelenlegi struktúrákkal ugyanis nem tud megfelelni az integrációs kihívásoknak. Elmondhatjuk, az integráció sikere attól függ, hogy a fejekben mi változik. Ha sikerül megváltoztatni a gondolkodásmódunkat, ha sikerül megfogalmaznuk azokat az részérdekeket, amelyekből összetevődik majd a Brüsszel felé képviselt úgynevezett nemzeti érdek, ha nem hagyják majd ezt figyelmen kívül, és nem elnyomni akarják a különböző identitások alapján megfogalmazott csoportérdekeket, hanem felvállalják és továbbviszik, akkor lehetünk az integráció nyertesei. Mert nem képzelhető el olyan sikeres román tárgyaláspolitika, amely figyelmen kívül hagyja az erdélyiek érdekeit. Ha Európa a régiók közös cselekvése alapján pluszt ad polgárainak, azt bizonyítja, hogy az etnikai alapú területi autonómia mûködő, stabilitást hozó megoldás. Tehát Romániának sem a trükkökön kell gondolkodnia, azon, hogy ezt miként játssza ki, hanem meg kell változtatnia a román valóságot. Amíg ezt nem ismerik fel, az ország politikai kátyúban és demokráciadeficitben fog leledzeni.
Ma A múlt kritikai feltárása a jövő feltétele témakörről tart előadást Adrian Niculescu, Hannelore Baier, Marius Oprea, Ionu? ?tefan Traian, Adrian Cioroianu, csütörtökön az Erdély: sokféle identitás - komplementaritás vagy kompetencia témáról Horváth Andor, Ovidiu Pecican, Paul Philippi, Bíró Béla, Zeno Fodor, Mircea Suh?reanu értekezik, pénteken pedig a Románia regionalizációja európai összefüggésben témáról Bakk Miklós, Molnár Gusztáv, Kolumbán Gábor, Sabin Gherman, Viorel Coifan és Caius Dobrescu tart vitaindítót.
Simó Erzsébet
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép