Zsigmond Barna egyetemi előadó, a régió mint közigazgatási forma létjogosultságát érvekkel alátámasztó előadás-sorozat moderátora a Provincia-csoport három tagját, Bakk Miklóst, Molnár Gusztávot és Sabina Fatit, a Pro Europa Liga nemrég politikai szerepet vállaló vezetőjét, Smaranda Enachét, Sabin Ghermant, az Erdély-Bánság Liga elnökét, illetve a Reform Mozgalom elnökét, Szilágyi Zsolt képviselőt mutatta be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem közönségének.
Bakk Miklós áttekintette, hogy az uniós csatlakozás folyamatában milyen irányokban fejlődhet a regionalizmus és a regionalizáció. Megállapította, hogy a témát immár nem tabuként kezeli a hazai közélet, az ilyen irányú törekvések az európai modelleket követve, aszimmetrikus módon, az identitásokra, illetve a megújító, fejlesztő jellegre épülnek, a modernizációt vállalják fel. A Székelyföld tekintetében az előadó úgy látja, hogy van esély újrafogalmazni egy identitásalapú, de a modernizációs feltételeket is szem előtt tartó, a civil erőket bekapcsoló regionalizációra, s erre - a Gross-jelentés után - nemzetközileg is konjunkturális feltételek teremtődtek.
Sabin Gherman az utóbbi tizennégy esztendő hazai, a regionalizációt negatívan mitizáló jelenségekről szólt, amelyek a regionalizáció, föderalizáció, szecesszió folyamatában indultak. A nemzetféltést ekkor már állampolitikai rangra emelték. De voltak úgynevezett ellenmítoszok is, mint Erdély, a kis Svájc vagy a Bánát mint Luxemburg, amelyek ugyanúgy elrugaszkodtak a valóságtól - vélte az előadó, aki szerint a kérdés körüli politikai hisztéria a legerősebb fékező erő egy történelmi régiókra alapuló, többszintû regionális szerkezet kialakításában. Valójában a kompetenciák megosztásáról, a központ és a régió viszonyának újrafogalmazásáról van szó - összegezett az előadó.
Sabina Fati úgy értékelte, hogy a hazai politikai erők megkésve és ellentmondásosan reagáltak a regionalizmus kihívásaira, s valójában az ellenzéki erők sem tudják felvállani a szükséges folyamat politikai képviseletét. Meglátása szerint a civil társadalom sokkal előbb tart abban, hogy a közéletben meghatározó diskurzussá váljék a regionalizmus, annak gyakorlati megvalósíthatósága, de a további eredmények érdekében össze kell fognia az ellenzéki pártokkal.
Smaranda Enache úgy vélte, hogy Romániában a politikum a regionalizmust tévesen kapcsolta a nemzet megmaradásához, s ezért a társadalom közvetlenül a zsebéből fizetett. Az állampolgárok számára az állam továbbra is jóságos apuka maradt, nem pedig partner. A regionalizmus kedvezően hat majd a politikai életre, hiszen végre a programok, a szavazópolgárt közvetlenül érintő konkrét megoldások versenye indulhat el - fogalmazott az előadó, aki a Népi Akció Pártja alapítójaként fontosnak tartja, hogy a nemrég alapított politikai alakulat programjában legitimálta a regionális érdekek megjelenítésének szükségességét. Enache asszony szerint immár elkerülhetetlen, hogy az integrálódó Románia közjogosítványokat adjon át egyrészt az Európai Uniónak, másrészt a kialakítandó közigazgatási régióknak.
Szilágyi Zsolt regionális összefogásra szólított fel, és az erdélyi, bánsági, dobrudzsai érdekek megfogalmazását és érvényesítését tartja a legfontosabb feladatnak. Ha ezt korábban megtették volna a közélet szereplői, akkor lehet, hogy Észak-Erdélyben ma lenne autópálya - érvelt a politikus. Ugyanakkor ezek az érdekek nem biztos, hogy ellenkeznének Bukarest, vagyis a központ érdekeivel - vélte Szilágyi. Szerinte a következő választások eredménye nagyban függ attól, hogy a politikai alakulatok mennyire tudják megnyerni regionális üzenetükkel a választópolgárokat. Szilágyi beszámolt az alkotmánymódosítás folyamán tett sikertelen kísérletről.
Molnár Gusztáv a regionalizáció megközelítési szempontjait elevenítette fel (történeti, politikafilozófiai, tabudöntögető), majd néhány kevésbé ismert történelmi kísérletet ismertetett a térség regionális átalakítására (osztrák, román, illetve magyar modell). Az előadó a regionalizmussal kapcsolatos lehetséges mintaként a küszöbönálló magyarországi közigazgatási reformot jelölte meg. Történjék külső nyomásra vagy a belső kényszer folytán, alapvetően a fejlesztésre szánt európai pénzek útja (hogyan fogadják el a központ megkerülését) határozza majd meg a regionalizáció megvalósíthatóságát - vélte az előadó.
A kérdésekre válaszolva az előadók különböző módon ítélték meg a regionalizáció folyamatának esélyeit. Azt mindannyian üdvözölték, hogy immár a közéleti diskurzus szerves része lett, ám a kompetenciák leosztása és hierarchizálása mindaddig, amíg területi kérdések határozzák meg a hazai politikai gondolkodást, aligha tud érvényesülni.
(Ferencz)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.