Nagyborosnyón például 780 személyre tehető a roma lakosság száma. Mint mindenütt, az integráció egyik legfontosabb állomása az iskola, ahol a többrétű nevelés szolgálhatja a célt. A nagyborosnyói N. Bartha Károly Általános Iskolában a tanulók több mint fele roma nemzetiségű. Az iskola és a család közötti szoros, majdnem mindennapi kapcsolatot nemcsak a tanulók, az osztályfőnökök végzik a legkülönbözőbb módon, hanem az ugyancsak roma nemzetiségű ún. közvetítő avagy kapcsolattartó személy, aki naponta látogat el azokhoz a családokhoz, ahol ilyen vagy olyan okból az iskolát szórványosan látogató roma tanuló van. Ezt tetézi, hogy az anyagiak miatt külföldön dolgozó szülők időnként elviszik magukkal a gyerekeket. A hiányzások miatt esik a magaviselet elbírálása.

— Nálunk az arányok a következőképpen alakulnak: az óvodában a 63 gyermekből 40 roma, az elemiben 90-ből 58, és a felsőbb (gimnáziumi) osztályokban a 114-ből 52 — közölte Nagy Csongor, az iskola igazgató-tanára, és elmondta, hogy községszinten (ugyanis még Borosnyóhoz tartozik Lécfalva, Várhegy, Cófalva, Kisborosnyó, Kispatak, Feldoboly) a 445 tanulóból 245 cigánygyerek. — Ha összegezzük, az arány meghaladja az ötven százalékot. El kell mondanom, hogy nagyon megfelelő körülmények vannak itt az oktatásra. A tanerők 99 százaléka szakosított, van egy nagyon jól működő iskolakönyvtárunk, ahol a tévé világának jelenléte mellett nagyon jó a látogatottság, s egy működő dokumentációs központunk is. A nagyborosnyói roma tanulók közül többen már érettségiztek, szakképesítést szereztek. Élvezik az iskolai szintű anyagi támogatásokat. Itt a roma és a magyar gyerek abszolút közelségben él. Van eset arra, hogy szomszédok. Már együtt nőnek fel, barátkoznak a magyarokkal az óvodától az iskoláig. Ez itt már nem probléma. A probléma az, ki hogyan, milyen mentalitással kezeli a romaság kérdéseit, hogyan viszonyul ahhoz. Ez ma gondolkodásbeli minőségi kérdés, amin lehet, kell változtatni, jobbítani. Ez a téma azért is gond, mert a romaprogramok alapján sikerült előbbre lépnünk. Ilyen eredetű pénzalapokból kaptunk például támogatást a kisborosnyói iskola számára, ahol a hőközpontot szeretnék beindítani és szebb külsőt adni az iskola épületének.