A központosított nemzetállamok fölött nem csak avíttságuk okán járt el az idő, hanem ma már túl drágák az állampolgároknak. A centralizált adminisztráció elképesztően sok pénzt emészt fel, korlátlan lehetősége van a köz pénzének követhetetlen elosztására, protekcionizmusra, korrupcióra. Románia ilyen szempontból - akár egy állatorvosi ló - a rendszer minden hibáját magán viseli, több mint tizenhárom évvel a forradalom után is kézi vezérléssel irányítja az országot a mindenkori hatalom, tíz-húszmilliárdos nagyságrendû pénzek tûnnek el követhetetlenül a széteső rendszerben, a tûzhöz közel ülők hazai és külfödi alapokból egyaránt lelkiismeret-furdalás nélkül szakítanak le közember számára ésszel felfoghatatlan összegeket maguknak, családtagjaiknak, elvtársaiknak. Ráadásul a centrum, jelesen Bukarest rátelepedett az országra, pénzét elvonja és elkótyavetyéli, miközben megfojtja, ellehetetleníti, peremvidékké teszi még a nagyvárosokat is. Ráadásul figyelmen kívül hagyja, így el is sorvasztja a civil társadalmat, s erős középréteg helyett - mely a demokrácia alapja lehetne - csak klientúrája van, a maga szolgalelkûségével, alázatával. Ezt a hatékonyság nélküli, a pénzekkel felelőtlenül bánó, az ország egészének gondjait nem ismerő struktúrát kellene a régiók, autonómiák létrehozásával hatékonnyá tenni, a döntésmechanizmust - a szubszidiaritás jegyében - oda helyzeni, ahol annak érdekeltjei, illetve elszenvedői élnek.
Illyefalvi előadásában Molnár Gusztáv két alkalommal is kifejtette, minden jel arra mutat, hogy az uralmon lévő Szociáldemokrata Párt kénytelen lesz a regionalizálást - természetesen az 2007-es csatlakozás reményében - végrehajtani. Hatalmi politikai körökben kétféle elképzelésről vitáznak, az egyik a jelenlegi hét gazdasági-fejlesztési régió átalakítása politikai-közigazgatási régióvá is, a másik terv szerint - ennek szülőatyja Octav Cozmânc? volt közigazgatási miniszter - két-két megyéből alkotnának egy-egy régiót. Utóbbi esélyt adna a román vezető politikának arra a történelmi tettre, hogy létrehozza Kovászna és Hargita megyéből a Székelyföld régiót - fejtegette Molnár. A politológus a hét nagyrégiós elképzelésben is lát olyan megoldási lehetőséget, mely a romániai magyarság javára fordítható, éspedig a Központi Régión belül ki kell harcolnia az RMDSZ-nek, a magyarságnak a Székelyföld szubrégió létrehozását. Ha a kormány, a román vezető politikai elit ezt elveti, bár mindenki tudja, hogy megoldása sürgős és szükségszerû, a magyarkérdés - beláthatatlan következményeivel együtt - újra előtérbe kerül.
Az bizonyos, hogy az autonómiának a centrum és az önállóságra törekvő területek, azon belül az ott élő népek közötti tárgyalás és egyetértés jegyében kell megszületnie, s félő, hogy a román hatalom - mely minden uniós követelménynek, akár meggyőződése ellenében is, tûzoltómunkával akar megfelelni - ezzel sem tesz másként, s miután sikerült teljes mértékben kompromittálnia a reformot, a kapitalizmust, az Európai Uniót, ezt teszi majd a regionalizálással is. Aminek éppúgy vesztesei lesznek a magyarok, mint a románok.
Simó Erzsébet
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.