A frissiben világbajnokká lett vízilabdázók mellett a legnépszerûbb magyar csapat kétségtelenül a női kézilabdázóké, mely nyert már Európa-bajnoki aranyat, ezüstöt a legutóbbi olimpián, s csaknem minden világversenyen beleszól a legjobbak titáni küzdelmébe. Igen, titáni küzdelembe, mert ma az egyik ,,legférfiasabb? csapatjáték a női kézilabdázás, melyben az erőnléten, a technikai tudáson és a taktikai érettségen kívül valami emberfeletti küzdésvágy és önfeláldozás is szükségeltetik a végső győzelmekhez. A magyar női kézilabdázók mindeme tulajdonságok, képességek, adottságok és ismeretek birtokában vannak, s ha koronként el is buknak egy-egy sorsdöntő csatán, ha időnként hullámvölgybe is kerülnek, mindig képesek az újrakezdésre és a feltámadásra. A válogatott és a klubcsapatok egyaránt. Nem csoda hát, hogy az összmagyar sportszerető közönség kedvenceivé váltak, s ezt fényesen bizonyította a Fradi emlékezetes székelyföldi látogatása is, amikor Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen hősökként ünnepelték a csapat lányait, elsősorban természetesen a válogatottakat, Farkas Ágit, Pádár Ildit, Sugár Tímeát és társaikat, kik annyi szép órát szereztek - hacsak a képernyő előtt is - az erdélyi magyar sportbarátoknak.
A válogatott most nagy nemzedékváltáson megy át, a kőkemény Kökény Bea, a rendkívül harcos Pádár Ildikó, Siti Beáta és mások kiválásával talán játékstílusa is változik, de ott vannak már a jogos trónkövetelők, Siti Eszter, Görbicz Anita, Lovász Zsuzsa, Melhmann Ibolya, kik Farkas Ágiék mellett ma már az új válogatott törzsét alkotják, s ha ehhez a törzshöz újra csatlakozhat Bojána Radulovics is - őt a világ legjobb játékosának is választották már! -, akkor megint félelmetes erejû gárdát tudhat magáénak Magyarország és Mocsai Lajos szövetségi kapitány.
Persze ,,mumusok? azért voltak és lesznek a magyar lányok számára, s az utóbbi években ilyen volt Dánia és Dél-Korea. A ,,dán komplexuson? túl vannak már (de kár azért az olimpiai döntőbéli utolsó tíz percért!), az ázsiai lányok viszont még tudják sokkolni a magyarokat. Ám vélhetően nem sokáig és nem tartósan, s erről szólt a szerdán-csütörtökön megrendezett magyar-koreai felkészülési páros mérkőzés, melyben Tiszaújvároson előbb alaposan ránk ijesztettek a koreai hölgyek, négygólos vereséggel küldve öltözőbe a magyar lányokat, de másnap illő volt a reváns, és ezúttal Lovászék, Pálingerék leckéztették meg a ferde szemû amazonokat, hogy stílusos legyen, ugyancsak négy góllal. S nem bírói segédlettel, mert néha az volt az érzésünk, hogy a magyar játékvezetők éppen sajátjaik ellen fütyörésznek többet. S ezt így is kell, ám nékünk ugyancsak szokatlan!
Summa, summarum: jön a kvalifikációs világbajnokság, aztán jön Athén, s ennek a csapatnak a tarsolyában ugyancsak benne van a marsallbot. Egyszer már olimpián kellene fölmutatni!
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.