2. Amitől a rendszer mûködik: közösségi intézmények
Akik már bent vannak: a ,,Tizenötök?
Az európai integrációt, a mai Európai Uniót Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg hozta létre az ötvenes években. Hozzájuk csatlakozott először 1973-ban Nagy-Britannia, Írország és Dánia, majd 1981-ben Görögország, 1986-ban Portugália és Spanyolország, 1995-ben pedig Ausztria, Finnország és Svédország.
Akiket most várnak maguk közé: a ,,Tízek?
2002. december 13-án tíz országgal zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió. 2004. május 1-jén Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia léphet be a közösségbe - természetesen akkor, ha ezen országok állampolgárai népszavazásaikon úgy döntenek, hogy támogatják országuk csatlakozását.
Közös munkához közös intézmények kellenek
Közös érdekeik megvalósításáért a tagállamok közös intézményeket állítottak fel, amelyek meghozzák, és a tagállamok államigazgatási szerveivel együtt végrehajtják a közös célok eléréséhez szükséges döntéseket. A közösségi döntések olyan jogszabályokat jelentenek, amelyek általában kötelező érvényûek a tagállamokra nézve.
Íme az intézmények:
Az Európai Bizottság - a közösségi érdekek őre.
Az EU mindennapi munkáját végző szerv, amelynek fő tevékenysége a döntés-előkészítés, javaslattétel, de ellenőrző, képviseleti és esetenként végrehajtó feladatokat is ellát. Jelenleg húsz tagja van, minden országból egy. ?k az ún. biztosok, akiknek felügyelete alatt közel húszezer tisztviselő dolgozik. A bizottság elnökét és tagjait a tagállamok az Európai Parlament egyetertésével öt évre jelölik ki.
Az Európai Unió Tanácsa - a tagállamok érdekeinek megjelenítője.
A tanács a tagállamok egyeztető fóruma, az EU fő döntéshozó szerve, amely önállóan vagy az Európai Parlamenttel együtt hoz döntéseket. Ülésein a tagállamok kormányainak képviselői - általában miniszterei - vesznek részt, ezért Miniszterek Tanácsaként is emlegetik, döntéseiket a tagállamok közötti alapos egyeztetés előzi meg.
Az Európai Tanács - az EU csúcsszerve.
A tagállamok állam- és kormányfőinek testülete. A legfelsőbb döntéshozó szerv, amely kizárólag nagy horderejû, stratégiai kérdésekben dönt. Összetételéből fakadóan a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere.
Az Európai Parlament (EP) - az unió állampolgárainak képviselője.
Az EU állampolgárai által ötévente választott képviselő-testület, amelynek tagjai európai pártfrakciókba csoportosulva látják el munkájukat. Az EP képviselőinek száma jelenleg 626, a bővítés után 732 lesz. Az EP ma már a közösségi kérdések nagy részében a tanáccsal együtt hoz döntéseket, alkot jogszabályokat, és a tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését is.
Az Európai Bíróság - a közösségi jog őre.
Az EU legfőbb bírói fóruma, amely független testületként biztosítja a közösségi jog egységes alkalmazását.
Az Európai Számvevőszék - a közösségi költségvetés őre.
A testület független szervként ellenőrzi, hogy az EU a szabályoknak megfelelően költi-e el a rábízott pénzt.
Az Európai Központi Bank - az EU jegybankja.
A közös pénz mûködtetésének felelőse.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) - az EU fejlesztési bankja.
Az EU 100 milliárd euró alaptőkéjû fejlesztési bankja kölcsönöket nyújt az EU gazdaságpolitikájának céljaival összhangban álló beruházásokhoz.
Gazdasági és Szociális Bizottság - érdekképviseletek uniós fóruma.
Régiók Bizottsága - az önkormányzatok uniós fóruma.
Az Európai Ombudsman - az állampolgári jogok közösségi biztosa.
A felsorolt intézmények mellett az EU egyes feladatokra további ügynökségeket, hivatalokat állíthat fel. Így jött létre például az Europol, az EU rendőrségi információs központja vagy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság is.
Az évtizedek során meghozott döntések olyan közösségi jogrendszert eredményeztek, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamokban azonos vagy nagyon hasonló feltételek jöjjenek létre a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása érdekében, de erről bővebben a következő részben.
Következik: Jogrendszer és politikák az EU-ban. Valószínû kérdések, lehetséges válaszok az eddig megjelentekkel kapcsolatosan.
Tőkés Béla
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.