Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyûlésében tanácsadóként részt vevő Komlóssy Józsefet a magyarok szempontjából két ellentétes előjelû, június végén elfogadott határozat körülményeiről, várható következményeiről, a szükséges további lépésekről kérdeztük. Az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEV) alelnöke a Jürgens-jelentést visszalépésnek, a Gross-jelentést viszont jelentős pozitív lépésnek tartja, szerinte az ET közgyûlésének a kisebbségi vagy regionális nyelvek védelme érdekében alkotott szabályozójához hasonlóan egy autonómiachartát kellene elfogadnia.
- Magyar szempontból jelentős döntések születtek az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének legutóbbi ülésszakán. Sokat hallottunk a Gross-, illetve a Jürgens-jelentésről. Milyen körülmények közepette született meg a két, számunkra ellentétes előjelû határozat?
- A Jürgens-jelentés tárgyalása számunkra két szempontból is fekete napnak tekinthető. Egyrészt azért, mert a jelentést végső fokon elfogadta a parlamenti közgyûlés, ami nem jelenti azt, hogy egyet is értett vele: a parlamenti képviselők nagy százaléka túl akart lenni már ezen a kérdésen, azért szavazta meg, hogy végre lekerüljön a napirendről. Azt is tudni kell, hogy Jürgens nem csak a státustörvény kapcsán, hanem több ízben tanújelét adta annak, hogy őt nem kizárólag a jogi szempontok vezetik, hanem a magyarokkal szembeni elfogultság. Ez megnyilvánult például akkor, amikor a státustörvény módosított változatával sem volt megelégedve, sőt, szerinte nem biztos, hogy Szlovákia és Románia számára elfogadható lesz a módosított jogszabály. Ezzel valójában földobott egy labdát, amelyet egyetlenegy ember, egy olasz képviselő ütött le azzal, hogy elmondta: egy általunk még nem ismert törvényről nem lehet véleményt mondani. A Jürgens által szóban beterjesztett javaslat a házirend szerint egyébként nem kerülhetett volna vitára, ha legalább tíz képviselő ezt ellenzi. A magyar képviselők szájában azonban megaludt a tej, nem ismerték föl a dolog történelmi jelentőségét, és nem sorakoztak fel az olasz képviselő mögé. Egyedül a státustörvényt elejétől fogva ellenző Örsi Mátyás SZDSZ-es honatya tette szóvá.
- De volt egy pozitív fejlemény is, egyesek szerint egyenesen történelmi jelentőségû, pozitív fejlemény...
- Igen, ez is jellemző, hogy először a rosszat emlegetjük. Én kilenc éve tanácsadói státusban veszek részt a közgyûlés munkálatain, de emlékezetem szerint a belső önrendelkezés, az autónómia, ebben az esetben a helyi önkormányzatok hatáskörének kiszélesítése ilyen formában, ilyen súllyal az Európa Tanácsban soha nem került napirendre. Abszolút áttörésnek értékelem, de ez csak az első lépés. Talán nem tûnik szerénytelenségnek, ha elmondom, hogy a további lépések előkészítésében előkapartam a világ első, autonómiáról szóló dokumentumát, ami nem más, mint az úgynevezett Andreaneum. Mint ismeretes, a rendeletet 1224-ben II. Endre király adta ki néhány évvel az Aranybulla után, és a szászok közösségi jogairól szól. Erről készítettünk három hiteles másolatot, s ebből egyet a szeptemberi ET-közgyûlés során hivatalosan is átadunk a tanács főtitkárának. Az a szándékunk, hogy megmutassuk: a szászoknak adott területi autonómia idestova nyolcszáz évvel ezelőtt mit tartalmazott és főleg mit eredményezett. Valójában az autonómia biztonságpolitikai jelentőségéről kell meggyőzni a politikusokat. A folyamodvány része lesz annak a meggyőző tevékenységnek, amelyet már a Gross-jelentés előkészítése idején folytattunk: a cél az, hogy az ET dolgozzon ki egy úgynevezett autonómiachartát, amelynek folyamatába be kell vonni a kisebbségi szervezetek képviselőit, valamint a szakértőket is. Ez lényegében olyan lenne, mint egy csontváz, erre lehetne ráaggatni azokat a speciális követelményeket, amelyek minden országban elfogadhatóvá teszik a dokumentumot. Ahhoz persze, hogy a chartaról szó essék, be kell nyújtani egy határozattervezetet, amelyet különböző pártok, különböző nemzetek delegációjának képviselői kell hogy támogassanak...
- Időben milyen kifutása lehet ennek a folyamatnak?
- A határozattervezetet a szeptemberi szesszió során be lehet nyújtani, de utána az járja a maga parlamenti útját. Arra kell számítani, hogy ez a folyamat évekig eltarthat. Hogy egy példát említsek: a csángókról szóló határozat két év alatt ment át a közgyûlésen, ami rekordidőnek számított.
- Mit kell tennie a hazai autonómiát támogató politikának?
- Véleményem szerint azokat a jogi kereteket kell megteremteni, amelyeket a Nyugat számára elfogadhatóvá tudunk tenni - legyen ez a helyi vagy a regionális önkormányzatok szintjén. A másik nyomvonal, hogy a politikusok mindezt érthetően megfogalmazva saját közösségük felé közvetíteni tudják. Ennek arról kell szólnia, hogy az egyes embereknek milyen előnye, megfogható, gyakorlati haszna származik az autonómiából. Ezáltal lehet a tömeget a gondolat, a politikai cselekvés mögé állítani. Azt sem szabad elfelejteni, hogy jogilag minél kevésbé legyen támadható az elképzelés, főként azok által, akik ellenzik az autonómiatörekvéseket. Magyarán: ne váljék a politikai harc martalékává, ugyanakkor nemzetközileg is elfogadható legyen. A Gross-jelentésnek ebből a szemszögből is óriási jelentősége van, a közgyûlés tagjai hallhatták, hogy a román kifogások enyhén szólva naivak.
Kérdezett: Ferencz Csaba
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.