A kérdés, hogy az önmérséklés erkölcse mikor megy át öntagadásba, nap mint foglalkoztatja a kisebbségi közélet szereplőit.
A romániai magyarság 1992 és 2003 közti 200 000 fős fogyásának két fő speciális okára hívták fel a figyelmet a véleményt nyilvánítók: az egyik a kivándorlás, a másik a beolvadás. Az asszimiláció nyilván a szórványban a leghangsúlyozottabb, de adva lévén a közösség jogállapotának felemás, illetve a homogén nemzetállami törekvések nem lankadó volta, a tömbökben is érezteti hatását.
Azt tapasztaljuk, hogy ott is, ahol a magyar kisebbség helyileg számbeli fölényben van, s ennélfogva az erőviszonyoknak neki kellene kedvezniük, még ott is asszimilációs nyomás nehezedik rá a hatalmi-hivatali felépítmény, az ügyintézés antidemokratikus gyakorlata folytán.
Alábbi felsorolásunkból kiviláglik, rendszerszerûen felépített beolvasztási mechanizmusokról van-e szó. Mert ki és mi gyakorol asszimilációs nyomást a székely közemberre vagy közalkalmazottra, ki és mi érezteti vele szüntelen, hogy saját identitása nyûg és teher? 1. Mindenekelőtt az aszimmetrikus nyelvi viszonyok ama hivatalokban, ahol magyarul még mindig hátránnyal jár megszólalni. A nyelvi gőg mentalitása a megyeszékhely nem egy olyan hivatalában a legerősebb, melyet a kormánypárt a maga feudumaként kezel például vezetői kinevezés esetén. 2. Hogy a rendőrség-csendőrség nemzeti összetétele és nyelvismerete összeférhetetlen a jogállami követelményekkel, erről sokat cikkeztünk már. A rendőriskolai felvételik mára szinte automatikusan szûrik ki a nem többségieket a jelentkezők közül. 3. Hasonlóképpen beolvasztói hatást fejt ki a katonáskodás mai rendszere. 4. A tanügyben valóságos pedagógiai botrány méreteit ölti, ahogy a román nyelv és irodalmat nem a kisebbségi tanulók - és tulajdonképpen a román társadalom valódi - igényei és a didaktikai célszerûség szerint oktatják, hanem a románosítás hídfőállásaként kezelik a líceumokban. Mire vall vajon a történelem és földrajz kötelezően román nyelvû oktatása? 5. Mire, ha nem aszimmetrikus nyelvi viszonyok fenntartására irányuló törekvés utasíttatja el a hatóságokkal ama egyedül ésszerû javaslatot, hogy a magyar nyelv oktatását vezessék be, bár a székelyföld iskoláiba? De miért ne minden vegyes lakosságú település román osztályába is? 6. Külön kiemelendők és árulkodók a betelepített többségi lakosság egynyelvûségben való megtartására tett erőfeszítések, a kétnyelvûség elvi elutasítása. Ahol a két nyelvet csak a kisebbséginek lehet és kell elsajátítania, ott a többnyelv-tudás a másodrendûség jele - íme, az asszimilációs politika milyen fonák helyzeteket teremt. 7. A ceausizmus idején ûzött nyílt betelepítésnek leáldozott, de léteznek-e törvényes garanciák arra, hogy azt, ami egész Európában jogelv: a kisebbségek lakta területek etnikai összetételének megváltoztatási tilalmát - jogszabály szavatolja? És sorolhatnánk, hiszen még a tulajdon-visszajuttatás is nemegyszer etnokratikus törekvésekkel fonódik össze.
Akik e bajokra átfogó megoldást keresnek, azok az önrendelkezés valamilyen testhezálló formájának meglelésén törik a fejüket. Mert önmérséklet, önfegyelem-e az, ami önkiteljesedésünk, egyenjogúsításunk útjában áll, és csak további sorvadáshoz vezethet?
B. Kovács András
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.