1. Január első napjaitól tekint le rám a ,,nagyságos fejedelem? barokkos arcképe. Határozott, meditáló-tûnődő tekintete mintha zavarna is kissé, mikor az egymásra torlódó napok hányadikát keresem az ajándék falinaptáron. A fiatal mûvésznek, az udvari festőnek vajon ült-e modellt a nagy mûveltségû, leggazdagabb főúr, vagy csak jó megfigyelőként, ,,látásból? festette kenyéradó gazdáját, aki a prágai egyetemen szerzett tudományok egyikén vagy hazája mostoha sorsán mélyedt gondolataiba? A kép bal sarkában neve után 1705-öt szignált Mányoki Ádám, tehát a II. Rákóczi Ferenc fiatalabb kori arcképe, mert hat év múltán még megfestette az udvarában élő szokolyai mester, akkor már díszes, darutollas csákóval a fején. Itt, a falinaptári képen még csak 29 éves Zrínyi Ilona fia, de már Erdély egyetlen ellenszavazat nélküli, közfelkiáltással megválasztott fejedelme, teli gonddal, felelősséggel. ,,Akkoriban Sümeg vára négy éven át a dunántúli hadjárat egyik főhadiszállása volt. A hadmûveletek 1705 novemberében érték el, amikor Bottyán János tábornok seregének déli szárnya Balogh Ádám és Sándor László vezetésével megszállta a várat, amelyet labanc parancsnoka önként adott át. Kuruc parancsnoka Balogh Ferenc alezredes lett. A hadvezetés nagy súlyt helyezett a fő közlekedési utak mentén fekvő erős várra, folyamatosan kiegészítette fegyver-, lőszer- és élelmiszerkészleteit??
2. Nem is oly régen, néhány napig K. Gy. ajkai barátom vendégszeretetét élveztem. Hogy ismerjem meg jobban Magyarországot, kocsijával elvitt abba a kisvárosba, melyet főként várának köszönhetően turisták ezrei keresnek fel. Csak Erzsébet asszonnyal kapaszkodtunk fel a meredek hegytetőn a tájat uraló, Veszprém vármegye hárommillió forintos támogatásával újjáépült, 1282-ben már létező várba, mert Gyula, a férje épp asztmájával küszködött, s inkább a hegy tövében, a szintén mûemléknek számító, két oszlopsorral három részre osztott, boltozatos barokk istálló közelségében mélázott fiatalsága színhelyének történésein. Ugyanis Sümegen végezte középiskoláit. Nemcsak a történelmi szerepére büszke várról tudott mesélni, hanem Sümeg minden ismertebb épületéről, híres szülöttéről, így Kisfaludy Sándor szülőházáról-emlékmúzeumáról is. Kirándulásunk alkalmával magam is tapasztaltam, hogy ,,Sümeg és környéke a Dunántúl szép tája. Már a távolból feltûnik a meredek dombtetőre épült ősi vár, az ország legnagyobb és legépebb váremléke. Hajdani lakói a szülőföldjükön gyakran végigseperő háborúk idején csak kemény helytállással tudták megvédeni várukat és városukat. A török hódoltság csaknem másfél évszázada szüntelen harcokkal telt el. De Sümeg védői még a török fővezér seregének 1664. évi ostromát is visszaverték. Olyan ritka vár ez, amely a hódoltság egész idején nem esett el, és végig magyar kézen maradt?? Látogatásomkor épp pihentek a bajvívók, kopjáik, kardjaik, pajzsaik a földön hevertek, ebédszünetet tartottak, esténként ők szórakoztatták a kíváncsi turistákat.
3. Gyermekkori filmélményeim legmaradandóbb két emléke a Valahol Európában és a Rákóczi hadnagya. Utóbbit 1953-55 között többször is megnéztem a szentegyházasfalvi kultúrteremben. Főként a kurucok generálisának, Vak Bottyánnak a képe maradt legtovább emlékezetem diafilmjén, a lovon ülő, egyik szemét kendővel takaró tábornoké. A szigorú, de jóságos hadvezér elnyerte szimpátiámat, mert atyai megértéssel reagált heves, forrófejû, fiatal tisztjeinek tévedéseire. Gyermeki naivitással örvendtem a kuruc harcosok sikereinek, rabul ejtett a daliás lovas huszárok öltözete, még tapsoltunk is örömünkben, nyert csatájukat lábdobogással követve, mikor megverték a hitvány, németpárti labancot. A sümegi várban nézelődve - mely renoválás után kulturális rendezvények, színházi előadások megtartására is alkalmassá vált - jutott eszembe, hogy Rákóczi hadnagya címû filmjének rendezésekor a hadapródiskolát is végzett Bán Frigyes vajon felhasználta-e a Sümeg váráért folyó harcok történelmi tényeit, és a főszereplő Bornemissza János kuruc hadnagyot, Fekete Miskát vajon melyik legendás kuruc vezér alakjáról mintázta. Csapongott képzeletemben a filmbéli harci jelenet a Dunántúl legnagyobb romvárában. A valóságban: ,,?1706-ban a Dunántúlon parancsnokló két kuruc tábornok közül Andrássy István Sümegen, Andrássy Pál pedig Pápán állomásozott. Bár Bezerédi Imre és Balogh Ádám csapatai vitézül harcoltak, a császári hadak mégis visszaszorították a kurucokat Pápa és Sümeg térségébe. A fejedelem elégedetlen volt a hadvezetéssel, s Bottyán János tábornokot 1707 elején teljes katonai és polgári hatalommal a Dunántúlra küldte főparancsnoknak. Bottyán már március elején jelentette Esterházi Antal generálisnak, hogy ?az eredeti nimet armada Tapolca és Sümeg között szállott meg, Csobánc vára alól való gyalázatos elmenése után; onnét hova, merre viszi útját, bizonytalan; ha tudnám bizonyosan, hogy Sümeget megszállja, magam bemennék és megtartanám?.?
4. Igen-igen bátor és vakmerő vezér volt az öreg Vak Bottyán. De az ő és tiszttársainak, közlegényeinek halálmegvető bátorsága sem volt elegendő, hogy a jobban felfegyverzett túlerő ne verje le a szabadságharcot. A győztes császáriak, az új uralkodó III. Károly mintegy megtorlásul a még jó ,,erőben? lévő magyar várakat, melyek szerepet játszottak a felkelésben, többek közt a sümegit is, 1713 nyarán hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta. ,,Ugyanakkor szándékosan használhatatlanná tették annak vízgyûjtőjét is. Ezzel végleg leáldozott a már 700 évesnél idősebb, nagy múltú vár csillaga, sorsa megpecsételődött??
2003 - Rákóczi-évvé nyilváníttatott. Falinaptáromon az államférfi és hadvezér teljes pompában festett képe mintha mondani szeretne valamit. A meghasonlott, bujdosó fejedelmet látni sem akarom emlékeim rodostói diafilmjein. Annál szívesebben megnézném még egyszer a Rákóczi hadnagyát Bitskey Tibor, Zenthe Ferenc, Mádi Szabó Gábor és a Rákóczit alakító Deák Sándor felejthetetlen szerepeivel, színészi játékaival. Még egyszer átélni a gyermekkor győztest ünneplő másfél órás örömét, amikortól érdekel a magyar történelem 1703-1711 közötti, Rákóczi szabadságharca címen ismert szakasza!
Ferenczy L. Tibor
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.