Felfedezések izgalmaTörténelmünk: Bod Péter ismeretlen arca

2003. augusztus 16., szombat, Archívum 2003–2007

Gróf László villámpostán küldött üzenetéből olvasom: ,,Ma egyébként kimondhatatlan nagy öröm ért! Hosszú keresés után - mely ingadozott a remény és a teljes reménytelenség között - végre sikerült megszerezni Bod Péter egyetlen, még életében készült portréjának színes másolatát, mely a Cartographica Hungarica térképtörténeti magazin címlapjára fog kerülni (ez a 310. kép az Erdély története II. kötetében, az 1076. oldallal szemben).
Mindezt egy kis gyulafehérvári muzeológusnő - Ana Dumitran - segítségével sikerült megvalósítani. Nagyon szimpatikus, most nyáron rendez egy erdélyi egyháztörténeti kiállítást, mely alkalomból Bod Péter e portréja is ki lesz állítva. A kiállítás július 10-én nyílik meg, melyen Feiszt György barátommal mi is részt fogunk venni. Ez idő alatt Magyarigenben, Gudor Botond barátomnál fogunk lakni, többéves barátság fûz hozzá.
Most kezdem tervezni és kidolgozni erdélyi utunk itineráriumát, mely előreláthatólag a Temesvár-Magyarigen (Nagyenyed, Boroskrakkó, Algyógy)-Nagyszeben-Fogaras-Brassó-Alsócsernáton-(Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Zágon, Zabola, Kézdiszentlélek)-Egyházasfalu-Farkaslaka-Kibéd-Marosvásárhely-Kolozsvár útvonalat követi. Tavaly (és tavalyelőtt) ugyan jártunk a Székely Múzeumban (?), az ott nyilvántartott Bod Péter Az Isten vitézkedő anyaszentegyháza? kötetet Boér Hunor szíves és készséges fogadása ellenére sem sikerült látnunk, mivel még nincsen újrakatalogizálva. Talán az idén sikerül? Tavaly a Mikó-kollégium könyvtáráit is sikerült meglátogatnunk, annak ellenére, hogy Bod Péter könyve nincs ott meg, nagy élmény volt látni - belülről is! - ezt a neves iskolát.
A levelet folyó év márciusában kaptam, feladója, az akkor még számomra ismeretlen Gróf László felsőcsernátoni Bod Péterről kért információkat. A fogalmazás irama, idei nagy ívû erdélyi programja alapján fiatal kutatónak, oxfordi doktorandusnak véltem, a levélbeli megszólítást is ehhez az első impresszióhoz igazítottam.
Szóval új levelezőpartneremet zsenge korú fiatalembernek véltem, emiatt tájékoztatásom is talán kissé kioktató volt. Viszontválaszából kiderült, hogy Gróf úr Erdély és Bod Péter jó ismerője. A magyar településneveket például olyan biztonsággal és korrekt alakban használja, hogy kétszer is meg kellene gondolnom, kit ajánljak számára úti kalauznak, ha ilyent igényelne, hogy az ne kavarjon ki számára egy olyan nyelvi koktélt, amely Erdélyben manapság erőre kapott, mert hiába írják ki a falu végén a táblára például, hogy Sepsibesenyő, ha a született háromszéki is mind ,,Padurén-nal dobol a dobhártyánkon.
A Gróf László tervezett erdélyi útjával kapcsolatosan még két levelet kaptam, Feiszt György, Szombathely alpolgármestere - volt levéltáros - jelentkezett, írván, hogy ,,Oxfordban élő barátommal évek óta járjuk Erdélyt Bod Péter életmûvének kutatásával kapcsolatban. Az idei nyáron július első felében folytatjuk a kutatást, amelyben, sajnos, fehér folt a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum Könyvtára. Abban az ügyben érdeklődöm, hogy volna-e lehetőség egy személyes találkozásra ott tartózkodásom idején?
Levél és egy elegáns meghívó érkezett Ana Dumitran gyulafehérvári muzeológus asszonytól is. Ez a Gróf László levelében említett egyháztörténeti kiállításra hívott, amelyben többször is hivatkozik arra, hogy a neves oxfordi Bod Péter-kutató szíves kérését ismétli: tisztelném meg jelenlétemmel múzeumi rendezvényüket.
A háromirányú levelezésből egyre inkább kirajzolódott előttem egy tisztes angol(os) konzervatív magyar úriember portréja, amelyet aztán végleges keretbe helyezett egy apró mozzanat: Gróf László telefonon jelentkezett. Nem talált otthon, családtagot kért meg, hogy egy, a Mikó-kollégiumban érettségiző lánynak, bizonyos Áros Dalmának a kicsengetésére adna át a nevében egy virágcsokrot. (Később kiderült, hogy a nevezett hajadon a kollégium református osztályában végez, van eset rá, hogy hetenként Nagyszebenbe ingázik orgonaleckékre, és több kárpát-medencei egyházi rendezvény rendszeres résztvevője.)
Gyakran zsörtölődünk, hogy a mai fiatalság így meg úgy, és észre sem vesszük, észbe sem fogjuk, ha nem kerül egy ismeretlen oxfordi ismerős, hogy itt, a szomszédságunkban cseperednek föl Áros Dalmák, szereznek érettségből nem csak diplomát, hanem bizonylatot arról is, hogy kitartó érdeklődéssel szegődnek a tudományok és mûvészetek szolgálatába, és megpróbálják Erdélyt szellemileg a Bod Péteréhez hasonlatos elkötelezettséggel ,,belakni.
,,Nyugati vendégek
Háromszéken
Július közepén, hónapokkal azelőtt egyeztetett napon és órában Sepsiszentgyörgyön megjelent Gróf László és Feiszt György. Jól sejtettem, vendégeim megjelenésükkel is tiszteletet kiváltó egyéniségek.
Feiszt György igen tájékozott, megalapozott mûveltségû férfiú, nem holmi nómenklatúralovag, aki könyökével súrolja le a vakolatot a politikai folyosók kanyarjain, hogy miképp érkezzék elsőként az újfent uralkodó eszméletlen eszmék és áramlatok nagyjainál szolgálattételre, mert ő, ugye, arra szocializálódott - így nevezik az előbb leírt folyamatot -, hogy pragmatikus legyen és a véleményváltásokra alkalmatos.
Társa, Gróf László hófehér hajú, fiatalosan energikus férfi, éppen ezekben a hetekben kellett volna ,,hetvenkednie, ha az ilyesmi nem állna teljességgel ellentétben személyiségjegyeivel.
Erdélyi önképének új kerete
Vendégeim a mai könyves szakma és nyomdatechnika mesterremekének tûnő könyvecskét dédelgetnek. A Nemzet és felekezet Erdélyben a modernitás kezdetén címû kiállítás magyar nyelvû katalógusát tartom a kezemben. Erdély iskolaalapító nagyasszonyával már a katalógusborító révén kapcsolatba kerülünk: a káprázatosan szép borító Lorántffy Zsuzsanna fejedelem asszony - I. Rákóczi György felesége - egyik terítőjének a hasonmása. Lorántffy Zsuzsanna Sárospatak városát hozományként a hatalmas Rákóczi-birtokhoz kapcsolta, a fejedelem halála után kedvelt városába visszaköltözött, és iskolapártolásának bizonyítéka az is, hogy ő hívta meg Comeniust a sárospataki kollégiumba.
Percekig a kiadvány a beszédtéma. Mindenekelőtt az, ami természetes kellene legyen: a katalógust párhuzamosan román, angol és magyar nyelvû változatban is kiadták. Ez azért is meglepő, mert Gróf László a kiadvány támogatójaként nem szabott olyan feltételt, hogy külön-külön katalógussal tisztelegjenek az erdélyi nemzetek és felekezetek története előtt.
Figyelemre méltó a katalógus tartalma, dokumentum- és képjegyzéke is. A kiállítás anyagát az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyûjtőlevéltára (Kolozsvár), a Gyulafehérvári Román Ortodox Érsekség, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának Könyvtára, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár (Gyulafehérvár), a Református Teológiai Intézet Könyvtára (Kolozsvár), a Romániai Unitárius Egyház (Kolozsvár), a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Főkonzisztóriuma (Nagyszeben), az Erdélyi Református Egyházkerület (Kolozsvár), Erdély Történelmi Nemzeti Múzeuma (Kolozsvár), Egyesülés Nemzeti Múzeuma (Gyulafehérvár), Csíki Székely Múzeum (Csíkszereda) bocsátotta a rendezvény szervezői rendelkezésére.
Az olvasó türelmét bizonyára próbára tevő felsorolásra azért van szükség, mert jelezni kívánjuk, hogy ebben az esetben nem egy foghíjas, Erdély mindenkori ilyen-olyan voltát elfogultan demonstráló egyoldalú megközelítésről van szó, hanem - a kiállításszervezők és katalógusszerkesztők dicséretére legyen mondva - a valós történelmi tények, a román, a magyar és az erdélyi szász emlékek egykori történelmi súlyuknak megfelelő arányban vannak jelen. A kiállítás másfél száz tárgya, okirata és kiadványa a korabeli Erdély - a XV-XVIII. század - szellemi dimenzióinak lenyomata. Ilyen vonatkozásban imponáló a közremûködők névsora is, akik között, természetesen a nagyszámú román, német és magyar kolléga mellett, ott találjuk Gróf László nevét is.
A katalógus puszta rátekintésre is megjeleníti azt a hatalmas munkát, amelyet vendégeink állítása szerint is Ana Dumitran muzeológus ennek az ügynek szentelt.
A tekintélyes terjedelmû kiadvány ajánlását Ernst Shr. Suttner, az egyháztudomány nyugalmazott professzora jegyzi, előszót dr. Horia Ciugulean múzeumigazgató ír, bevezetőt dr. Hermann Pitters, az unitárius egyház történetéről Ana Dumitran, a római katolikusokról Muckenhaupt Erzsébet és Ana Dumitran, a református egyházról Sipos Gábor, az ortodox egyházról ismét Ana Dumitran ír.
Ha a kiadvány szövegében itt-ott találkozunk is bizonyos történelmi vonatkozások és szerepek túlhangsúlyozásával, vagy nem mindenki által vallott szemléleti elemek kiemelésével, a tény- és tárgyi anyag bemutatása objektivitásával, arányaival, reprezentatív voltával ezt ellensúlyozza.
Gróf László és Feiszt György meghatározó erdélyi élménye egy színes Bod Péter-portré felfedezése és ennek kiállítása. Az érdeklődés felkeltése egyértelmûen Gróf László kitartásának és eltökéltségének köszönhető, de nagy nyomatékkal hangsúlyozza, hogy ha Ana Dumitran szakmai elkötelezettsége nem társul az ő érdeklődésével, akkor valószínû, hogy ez a portré örökre ismeretlen marad. Haszmann Pál csernátoni múzeumigazgatótól annyit tudtak ugyan, hogy a Bod-portré eredetijét a kolozsvári Bánffy-palotában - az ottani múzeumban - kell keresni, de ott azt válaszolták, hogy az arckép náluk van ugyan, de az idők során teljesen tönkrement, befeketedett, nem érdemes vele foglalkozni. Ana Dumitran többször is felutazott Kolozsvárra, és addig nem nyugodott, amíg a színes Bod Péter-portrét az általa szervezett gyulafehérvári kiállítás számára meg nem szerezte.
Gróf László és Ana Dumitran e gesztussal a színes Bod Péter-portrét az irodalomtörténészek, mûvészettörténészek rendelkezésére bocsátotta, s ezzel egyszersmind az iskolai oktatás szellemi keringésébe is beviszik, és legtartósabb kiállítási helye a magyar köztudatban lesz.
Bod Péter, a magyar térképészeti tudomány úttörője
Gróf László negyven éve foglalkozik kartográfiával. Négy évvel ezelőtt egyik angol kutató egy amerikai térkép azonosítására kérte föl. Londonban magyar nyelvû térképre talált, de ő nem ismeri a magyar nyelvet, s emiatt nem tudja a térkép szerkesztőjét azonosítani. Vendégünk ódzkodott a felkéréstől, mondván hogy bármilyen kárpát-medencei vonatkozású térképészeti feladatot szívesen vállal, de az amerikai kontinens az ő számára ismeretlen terrénum, nem kontárkodhat bele olyasmibe, amit nem ismer. A térképet mégis megnézte, de nem lett okosabb, szerzőjéről fogalma sem volt. Fénymásolatokat is készíttetett róla, gyönyörködött a feliratozásokban is: Napkelet, Napnyugat, Csendes-tenger? A térképtárban sem tudtak semmit róla, annyi viszont kiderült, hogy Basel városában metszették 1760-ban.
Később egy londoni könyvtárban érdeklődött, hogy van-e magyar anyaguk. Volt. Ott talált rá Bod Péter Az Isten vitézkedő anyaszentegyháza állapotának históriája címû mûvére. ,,Négy fő mappával - olvasta a cím után a megjegyzést.
Megnézte a mellékleteket, és majdnem földbe gyökerezett a lába: a négy fő mappa közül az egyik az ismeretlen szerzőjû Amerika-térkép volt. Egy másikon Európa térképe. Szerzőjük Bod Péter.
Gróf László feltételezése szerint az egyháztörténészeket azért nem érdekelte a ,,négy fő mappa, mert a térképészet nem a ,,szakmájuk, a kartográfusoknak pedig eszükbe sem jutott, hogy az Isten vitézkedő anyaszentegyháza cím alatt, egy egyházi tárgyú mûben térképet keressenek.
Sokáig röstelkedtem, hogy Bod Péter kartográfiai munkásságáról semmit sem tudok.
Most, ha nem is tarthatom magam felfedezőnek, de jóleső érzés, hogy egy "56-os magyar emigránsnak köszönhetően én is hírül adhatom a világnak: Felsőcsernátoni Bod Péter urunk, a jeles egyházi és világi író, az erdélyi mûvelődés egyik legkiválóbb képviselője, a közel félezer címszót tartalmazó első irodalmi lexikon, a Magyar Athenas szerzője, a magyar nyelv első kimunkálóinak, gyarapítóinak és terjesztőinek kiválósága, egy magyar tudós társaság felállításának kezdeményezője a magyar kartográfia úttörője is volt.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-08-16: Archívum 2003–2007 - :

Megemlékezés