Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke, az RMDSZ kézdiszéki területi szervezetének elnöke: Feltétlenül szükség van székelyföldi autonómiára. Ezt az is igazolja, hogy egyre többet beszélünk róla, de érezzük szükségét is. Úgy gondolom, jókor jelent meg az Európai Parlamentben a Gross-jelentés. Ez is azt támasztja alá, hogy azokban az államokban, ahol jelentős számú kisebbség él, ez lenne az egyetlen megoldás. Számtalan példa van már erre Európában, és szerintem a finn modell áll hozzánk közelebb, ám szakembereknek kell eldönteniük, hogy ezek valamelyikét követjük, vagy újat dolgozunk ki. Azt hiszem, ha európai államokban megvalósulhatott az autonómia, és létszámra kisebb népcsoportok esetében is mûködőképes, akkor nálunk is megvalósítható. Nyilván, törvény- és alkotmánymódosítással jár. Valószínû, még a csatlakozási tárgyalásokat is ilyen irányba kellene terelni. Ha már precedens van rá, megvalósítható. A román kormány és parlament akaratára van szükség. Legkésőbb négy-öt év múlva megérik rá a helyzet. Optimista vagyok.
Tóth-Birtan Csaba, a TEGA Rt. igazgatója: Igen, szükség van székelyföldi autonómiára. Az autonómia az, ami a mostani európai normák rendszerében megvalósíthatja a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését, s mint ilyen, elfogadható politikai megoldás. Ezt mindenképpen napirenden kell tartani. Hogy megvalósítható-e, több mindentől függ. A román politika ezt akadályozni fogja a végletekig, ezért nagyon sok múlik az erdélyi magyarság hozzáállásán. Nagyon nagy akadály az, ha vannak olyan politikai képviselői a romániai magyarságnak, akik ezt nem akarják. Amíg a magyarságon belül két nézet ütközik, szinte lehetetlen az autonómia kivívása. Az is biztos, hogy parlamenten kívüli eszközökkel is kell harcolni. De persze szükség van egy olyan jogi kodifikációra, amit a román parlament szentesít.
Albu Klára nyugdíjas, Sepsiszentgyörgy: Természetesen szükséges az autonómia, és gondolom, ha nem is rövid időn belül, de megvalósítható. Épp ma olvastam az újságban, hogy mit jelent, részletesen leírják, már folyamatban van - hát ezt meg kell valósítani. Tudom, hogy felülről nincs rá akarat, figyelem a tévében is a fejleményeket: nagyon nehéz lesz, de nem reménytelen. Az ember mindig reménykedik.
Dr. Benkő Gyula nyugalmazott orvos, Kovászna: Székelyföld egységes régiót képez gazdasági, szellemi és kulturális szempontból. Mindenféleképpen jól körülhatárolt, és az autonómiakoncepció ezt fedi. Így hát szükséges az autonómia, a kivitelezés már a jövő zenéje, amennyiben országos viszonylatban a politikai és egyéb melléállás lehetővé teszi.
Bustya János református lelkész, Sepsiszentkirály: Igény van rá, ám megvalósításának esélyei nincsenek. Látni kell azt, hogy olyan erős a gazdasági térhódítás - falvaink felét már felvásárolták -, hogy ezt ellensúlyozni nagyon nehéz. Tulajdonképpen az igény épp ebből fakad leginkább, az emberek látják ezt az agresszív térhódítást.
György Ignác agrármérnök: Vessünk egy röpke pillantást a térképre, és egy területileg, földrajzilag jól körülhatárolt, szembetûnően sajátságos térség, a Székelyföld körvonalazódik előttünk. Nem véletlenül telepedtek ide őseink a honfoglaláskor, a Terra Siculorum természeti adottságaira támaszkodva, biztonságos, könnyen védelmezhető bölcsőre leltek benne, nemzeti és társadalmi önazonosságuk kibontakoztatásának lehetőségére. Másrészt a székelység önrendelkezésének honfoglalás előtti hagyományai vannak, amelyeket idetelepedésünk után is tiszteletben tartottak és tökélyre fejlesztettek a rendtartó székely falvak törvénykezésében. Gazdasági szempontból pedig az itt rejlő természeti kincsek, társadalmi adottságok ésszerû kiaknázásával szilárd megélhetési alapok biztosíthatók, és a többi jövedelmi forrás mellett a térség további fejlesztéséhez is hatékonyan felhasználhatók. Megvannak tehát a szükséges gazdasági és földrajzi adottságok, valamint azok a történelmi tapasztalatok, amelyek alapján a Székelyföld is zökkenőmentesen betagolódhat, illetve visszatagolódhat a rágiók Európájába. Ennek a térségnek a nyilvánvaló egységét vétek lenne megbontani. Hogy e térség nemzeti és társadalmi igazságtalanságai felszámolása érdekében az autonómiára szükség van, az nem lehet vitás. Az esélyeket latolgatva arra a következtetésre juthatunk, hogy a mai, nem túl székelybarát törvények tiszteletben tartásával is békésen kivitelezhető e cél. A szabad gyülekezés és véleménynyilvánítás jogán megalakulhatnak településenként a székely nemzeti tanácsok, azok küldöttei pedig kidolgozhatják az önrendelkezés érvényesítésének törvényes módozatait. Óriási nemzeti sikerélmény lenne a fizetség érte.
Henning János vállalkozó, Sepsiszentgyörgy: Nagyon fontosnak tartom az autonómiát, és azt hiszem, hogy igény is van rá a lakosság körében. Például azért, mert így a gazdasági előmenetel tekintetében könnyebben megállnánk a lábunkon, nem folyna be az államkasszába a sok pénz, az itteni vezetők ügyességén múlna, hogyan használjuk fel a közpénzt. Megvalósításának esélye viszont elég bizonytalan, főleg azért, mert a politikusok, ahelyett hogy ezt az esélyt megteremtenék számunkra, egymással veszekednek.
B. Z. apolitikus vállalkozó: Nézze, emlékszem a ?90-91-es évek lázas légkörére, ahogy akkor a gyári irodában azzal kezdtük a napot, hogy kommentárt fûztünk ahhoz, amit az újságokban olvastunk vagy a tévében láttunk. Nos, én még akkor váltottam, a fecsegéstől megcsömörlöttem, s ezt a furcsa passzív politizálást a gyárral együtt otthagytam, azóta a magam kis cége érdekeit szolgálom, tanítok, adok-veszek, szolgáltatásokat nyújtok. De a Székelyföld autonómiáját azért igenis szükségesnek tartom, és ami engem illet, se szavazni, se tenni e terv ellen nem fogok, mert se nekem, se két kiskorú gyerekemnek nem fog ártani, ha szülőföldemen végre egyenjogú leszek a többségiekkel. És tudja, kíváncsi lennék azért azokra, akik közülünk az ellenkezőjét állítják?
Orbán Miklós agrármérnök, Illyefalva: Az igény véleményem szerint nagyon erős, épp azért, mert a kisebbségi ügyekben eddig megélt sikertelenségek egy szélesebb önkormányzatiságban láttatják a fejlődés lehetőségét. Gondolok itt a Székelyföld regionális fejlesztésére. Ám a jelenlegi politikai konstellációban esélye aligha van, mert az RMDSZ vezetőinek ez nem célkitûzése. Nélkülük esetleg megvalósítható az autonómia, de ők nagyon megmelegedtek a kényelmes székekben.
Balla Barna református lelkész, Komolló: A területi autonómia megvalósításának esélye csakis rajtunk múlik. Ha mindenki a most közzétett kezdeményezés mellé áll (a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének elképzeléséről van szó - szerk. megj.), tisztességesen, előítéletektől mentesen kezeli az ügyet, akkor muszáj sikerülnie. Ahhoz semmilyen kétség nem fér, hogy általános az autonómia iránti igény, és a Székelyföldön még élő történelmi gyökereket jelenlegi politikai és gazdasági helyzet csak erősíti. Ebből a hátrányos helyzetből csakis az autonómia menthet ki, mi nem akarunk többet, de kevesebbet sem, mint amennyi másnak megadatott.
Finna Magdolna óvónő, Kovászna: Szükséges lenne, mert az adókból meg mindenből a pénz itt maradna, így több mindent lehetne felmutatni, viszont nem tudom, hogy mennyire kivitelezhető, mert e törekvéseket nap mint nap akadályozzák. Szóval, ha a pénzügyi és kulturális autonómiát meg lehetne valósítani, akkor ez már egy nagy siker lenne. De ehhez az RMDSZ-politikusok komolyabb hozzáállására van szükség, nem pedig a megalkuvó politikára.
Dimény Attila, a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum vezetője: Véleményem szerint a Székelyföld gazdasági autonómiája csak pozitívumot jelentene a régió és annak lakói számára. Mindenképpen hozzájárulna a régió fejlődéséhez?
Dani Árpád foglalkozás nélküli, Sepsiszentgyörgy: Szükséges a magyaroknak ez az autonómiája, minden magyar kebel, minden székelyföldi magyar érzi ezt. Megvalósítható, mert sokan melléje állnának. Nem tőlünk függ, sajnos, sok mástól, nagyobb emberektől függ, akik viszont nemigen állnak mellé.
Bereczki Árpád villanyszerelő, Kovászna: Az autonómia szükséges, gondolom, nem kell kifejtenem, hogy miért, hiszen ezt már annyiszor megtették előttem mások. De véleményem szerint nagyon nehéz lesz kivitelezni.
Kató Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója: Igen! Szükséges, mert ahhoz, hogy egy ma már idegen közegben élő közösség hosszú távon fennmaradhasson, elengedhetetlen, hogy szabadon rendelkezzék saját kulturális-intellektuális és anyagi erőforrásaival. Ehhez biztosíthatna, a mai európai normarendszerhez igazodó módon, politikai keretet az autonómia. Továbbá, hitem szerint, az önrendelkezésre való berendezkedés a Székelyföldön, mint lehetőség, jelentősen megerősítené saját közösségi sorsunk távlati felvállalásának a felelősségét is. Hogy megvalósítható-e? Az elmúlt több mint egy évtized történései, eseményei alapján: nem tudom!
Török Sándor, Kézdivásárhely polgármestere: Székelyföld autonómiájáról én azt gondolom, hogy ebben a pillanatban célként fogalmazható meg a romániai magyar nemzeti közösség s ezen belül a tömbmagyarságban élők számára, de ugyanakkor ha hosszú távon tekintünk a kérdésre, akkor nem is cél, hanem eszköz. A helyi autonómia azért eszköz, mert a székelység, a tömbmagyarság jobb életkörülményeit és önrendelkezését hivatott biztosítani. Ilyen vonatkozásban úgy ítélem meg, hogy ennek megvalósítása csak idő kérdése.
Kolozsi István egyetemista, Barót: Az autonómia kérdését feltétlenül fontosnak látom, mert hiszem azt, hogy gazdasági fellendülést vonna maga után. Az emberekben megszilárdulna a hit, hogy a jobb életfeltételek keresése itthon is megtalálható, vagyis némileg megállítaná a kivándorlást és az agyelszívást. A megvalósításhoz feltétlenül szükségesnek látom a helyi románság megnyerését az ügynek, hiszen támogatásukkal némileg meggyőzhetnénk a román politikusokat, hogy nemcsak magunknak akarunk jobb életet teremteni, hanem minden itt élő nemzetiség számára. Bár nagyon is elképzelhető, hogy a román politikai elitnek nem fog tetszeni, de remélhetőleg az EU nyomására beadják a derekukat. A jogszabályok amúgy már léteznek, csak el kell fogadtatni velük is.
Bíró Lehel, Felsőrákos: Szó nélkül, fontos és szükséges. Az autonómia jelentős szerepet játszhat megmaradásunkban, fejlődésünkben és anyagi gyarapodásunkban egyaránt. A számokról csak annyit: ne feledjük, nyolcvan év alatt annyit veszítettünk, mint a honfoglalástól számított 1100 év alatt. A megvalósítás igazi, őszinte összefogással történhet meg. Félre kell tenni a régi sérelmeket, az egymástól különböző politikai elveket, és olyan jogi státust teremteni, mely kialakítaná a munkaadónak és munkavállalónak, a tanügyiek számára a mezőgazdasági befektetőknek, az egészségügyben dolgozóknak is a fejlődéshez szükséges feltételeket. Egy szó, mint száz, az RMDSZ csúcsvezetőségének nyíltan ki kellene állnia az autonómia elve és megvalósítása mellett, ez az egyetlen út, hogy néhány évtized múlva ne csak múlt időben beszéljenek rólunk.
(folytatjuk)
Kérdezett: Bodor János, Ferencz Csaba, Hecser László, Iochom István, B. Kovács András, Szekeres Attila, Váry O. Péter