A vöröshere a lucerna után a második legértékesebb pillangós virágú szálas takarmánynövényünk. Általában csapadékosabb tájakon termesztjük, ott, ahol a lucerna termesztése már nem gazdaságos. Az öntözést nagyon meghálálja, de a lucernával így sem versenyezhet. A vöröshere nemcsak fontos takarmánynövény, hanem értékes talajjavító is, bár kevesebb szervesanyagot hagy vissza, mint a lucerna. Takarmányértéke közel azonos a lucernáéval, de valamivel kisebb a fehérjetartalma és rosszabb az étrendi hatása, ezért elsősorban szénát készítenek belőle. A friss zöld vöröshere - a lucernához hasonlóan - puffasztó hatású, ezért nem szabad legeltetni. A szénakészítés és a többi tartósítási mód mindenben azonos a lucernatermesztésnél leírtakkal.
Rendszertana, elterjedése és biológiai jellemzése. A herefélék (Trifolium) nemzetségének legfontosabb és legértékesebb faja a termesztett vöröshere (Trifolium pratense L.). Fiatal kultúrnövény, Nyugat-Európában a XVI. században kezdték el termeszteni. A Kárpát-medencében csak a XVIII. század végén és a XIX. század elején kezd elterjedni, az itt termesztett vörösherék két-három évig élnek, a korai érésû, kétkaszálású típusokba tartoznak, de öntözés esetén háromszor is kaszálhatók. Általában kétéves növényként hasznosítjuk, mert a harmadik évben rendszerint kiritkul.
A vöröshere alacsony hőmérsékleten, már 2 Celsius-fokon is csírázó takarmánynövény. Erős karógyökere általában 60-70 cm mélyre hatol a talajba, de a talaj minőségétől függően egy-két méter mélyen is találunk gyökereket. A gyökértörzs (rizóma) a lucernához hasonlóan a talaj felszínéhez közel helyezkedik el. A hajtások a gyökértörzs csúcsi részéből törnek elő, és bokrot alkotnak. Levélzete hármasan összetett (trifóliumlevél), az alsó levelek hosszú, a felső szárlevelek rövid nyelûek. Alakjuk tojásdad, ép szélûek, finoman és egyenletesen szőrözöttek, színükön félhold alakú, világosabb zöld színû folt (keresztsáv) látható, de vannak folt nélküli levelek is. Virágzata összetett gombvirágzat, a virág színe többnyire liláspiros, ritkán fehér is előfordul. A vöröshere is idegen termékenyülő növény, jól és biztonságosan csak a hosszú szívókájú vadméhek képesek megtermékenyíteni. Kisebb mértékben a háziméhek is látogatják. Egymagvú hüvelytermése van, a magvak lekerekített sarkú háromszög alakúak, alapszínük sárga, a szélesebb rész gyakran lilás, fényes. A tetraploid vöröshere magja túlnyomórészt sárga. A diploid fajták ezermagtömege 1,6-2,3 g, a tetraploidoké 2,5-3,2 g.
(folytatjuk)
A Szántóföldi növénytermesztés nyomán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.