Szent István HáromszékenÜnnepünk: Búcsújáró helyeink

2003. augusztus 20., szerda, Archívum 2003–2007

Augusztus huszadikán az országalapító, a keresztény vallást szentesítő és meggyökereztető királyunkra, a római katolikus vallás szentjére emlékeznek. Háromszéken különösképpen nagy ünnep ez, mert itt van a Kézdiszentlélek fölötti Perkő-hegy, a vidék természetes oltára, ide zarándokol a hívő nép e napon. Kápolnája Szent István tiszteletére épült. Ma itt és másutt, templomokban, kápolnákban a szent király tiszteletére celebrálnak ünnepi szentmisét.
Maradt-e
népi hagyomány?
Ezerszáz esztendő túl sok ahhoz, hogy szent királyunkkal kapcsolatos élő népi kultusz maradhatott volna fenn. Augusztus húszhoz ma már nem fûződik kimondottan népi hiedelem. ?srégi hit - állítja minden idők egyik legnagyobb néprajzkutatója és egyháztörténésze, Bálint Sándor (1904-1980) -, hogy ,,a királyok az isteni kegyelem kiválasztottjai voltak, s ezzel más - egyszerû - ember nem rendelkezhetett. Személyükben kezdetben a papi, orvosi, királyi funkció teljesen egy, csak később szakad külön hivatássá. A király a benne rejtőzködő isteni szikránál fogva egyebek között messze ûzheti a gonosz démonokat, meggyógyíthatja a betegeket. Ez a mágikus attitûd főképpen a kéz, az ujjak áldó, elhárító mozdulataiban jut kifejezésre. A számtalan bizonyító példát elhagyva, csak az evangéliumra hivatkozunk, ahol a királyok Királya, Jézus Krisztus kézrátétellel, érintéssel gyógyítja a testi-lelki betegeket.
Krisztus példáját követik, bizonyára ősi primitív törzsi hagyomány nyomán is, a keresztény királyok, így Szent István is, aki szembetegségeket és egyéb bajokat érintéssel gyógyított. A mateoci (Szepes) templom oltárképén kézrátevéssel gyógyít meg egy előtte térdeplő alakot. A szent jobbról, fájdalom, nem rendelkezünk megfelelő régi adatokkal, mégsem lehetetlen, hogy kultusza ebben a képzeletkörben gyökerezik.
Szent István sírjánál is sok csodálatos gyógyulás történt. Voltak olyanok, akik nehéz betegségük miatt nem tudtak a sírhoz eljutni, csak messziről fohászkodtak a szent király segítségéért, mégis meggyógyultak. Az ilyenek gyógyulásuk helyén nagy kőrakásokat halmoztak össze: bizonyára betegségüket temették szimbolikusan alája.
A többi magyar király is különben sok, mérgezésben, sárgaságban, egyéb betegségben szenvedő embert meggyógyított. Sajnos, a fennmaradt adatokból nem lehet megállapítani, hogy ezt a készségüket ősi, öröklődő tradíciókból vagy pedig a Szent István koronájával való megkoronáztatásukból, a szent király személyében való misztikus részesedésből származtatják-e.?
Egyelőre hát maradnak az ősrégi zarándoklatok, a mai Szent István-napi szokások, melyek tagadhatatlanul a hiedelemvilág és az egyházi-vallásos kultusz határán találkoznak.
A mi szokásaink,
a mi emlékhelyeink
Az idézettek ellenére Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár megkísérelte összefoglalni - még 1996-ban - a perkői búcsú néprajzi vonatkozásait, melyek a szent István-kultuszhoz közvetett módon kapcsolódnak. ,,A kegyhelyhez fûződő búcsút István király (augusztus 20.) napján szervezik meg - írja. - Ez, véleményem szerint, nem lehet véletlen. A Perkőhöz fûződő egyházi ünnepség Háromszék leghíresebb búcsúja. Vonzásköre Szentléleknél és Kiskászonnál nagyobb területre terjed ki. Legtöbbször vidékünk katolikus falvaiból ezen a napon ide elzarándokoltak. A búcsúsok általában a templomban gyülekeztek, s onnan indultak. Ha egy másik menettel találkoztak, akkor meghajtották zászlóikat egymás felé. Az utat gyalog tették meg, s a falvakból elinduló csoportok élén templomi zászlósok és keresztvivők haladtak. Hiedelmeik szerint nem volt szabad visszanézni.
A Perkőre indulók Kiskászon felől közelítették meg a magaslatot, hangosan imádkozva és énekelve vonultak.
Az otthon maradottaknak búcsúfiát vásároltak: szentképet, olvasót, mézeskalácsokat. Megízlelték a kiskászoni oldalban levő forrás vizét, melynek kivételes erőt tulajdonítottak. (?) A betegek, mielőtt eltávoztak volna a búcsújáró helyről, viseletükből, hajszálukból egy-egy kis darabkát elrejtettek a fû között abban a reményben, hogy betegségüket is ott hagyták.
A búcsú kiválóan alkalmas volt a szomszédos falvakban élő rokonok, jó barátok találkozására. Sokan már az istentisztelet megkezdése előtt érkeztek vendéglátóikhoz szekéren. Általában ez kölcsönösségen alapult, s minden család már előre tudta, hogy melyik faluban melyik famíliát várhatja. Ez a kapcsolat apáról fiúra hagyományozódott.
Mise után következett az ételben és italban gazdag ebéd. A fiatalok táncmulatságot szerveztek, s az egész hegytető énekszótól volt hangos. Ez a hegytetőn szervezett mezei ünnepség kiváló alkalmat kínált a fiatalok közötti ismerkedésre, s a fiatalok nemegyszer itt választottak egymásnak életre szóló társat is. Ezáltal átlépték a falu szigorú endogámiáját, vagyis csakis a falun belül kötehető házasságot előíró szokásokat.?
A háromszéki Szent Isván-napi zarándoklat, a búcsúk - kivéve azt a diktatúra idejét, amikor a szabadtéri zarándoklatot-búcsút tiltották - a perkői Szent István-kápolnához kapcsolódnak, melyet István király tiszteletére szenteltek fel. A kápolnában újabban feltárt freskók egyik alakjában - Szent László király, Szent Imre herceg és Szent Gellért, valamint Szent Adalbert püspökök mellett - éppen Szent Istvánt ismerték fel a szakemberek. A falképek későbbi datálását az Apor és Mikes családoknak azzal a törekvésével hozzák kapcsolatba, miszerint ők tették volna búcsúhellyé ezt a perkői kápolnát.
Az István-kultusznak Felső-Háromszéken immár hetedik esztendeje dokumentációs központja is van, mégpedig a kiskászoni búcsújárók emlékháza, ahol a búcsúk tárgyi anyaga mellett ott díszeleg Péter Pál restaurátor Szent István-központú táblaképe, a perkői falképrészlet kiegészített rekonstrukciója.
Orbaiszéken, Kovásznán már augusztus 17-én, vasárnap megtartották a templombúcsút, ugyanis az 1922-ben felszentelt templom védőszentje Szent István. A vallásalapító király szobra központi helyet foglal el a templom főoltárán. Itt kell elmondanunk, hogy a fürdőváros katolikus templomában van megyénk egyetlen Szent István-harangja. Az eklézsia mintegy 250 kg súlyú ,,nemes hangszerének? palástján ez olvasható: ,,Szent István tiszteletére készítette a kovásznai római katolikus hitközösség. Anno 1923. Fabrica de clopote ?Oituz? Gh. Dumitrescu Bucure?ti.?
Oltfej katolikusai Szent István tiszteletére Mikóújfaluba zarándokolnak. Itt az idén István király napján 17 órakor kerül sor az István-napi búcsúra. A kegyhelyet - a templomot - 1826-1832 között építették. Oltárképén István király látható, amint koronáját s talán országát is a Szûzanya oltalmába-kegyelmébe ajánlja.
Szent István kultusza Alsó-Háromszéken is él. Ezen a napon az árkosi Szent István-kápolnában emlékeznek, imádkoznak a szent királyhoz. A kápolna 1824-25-ben épült az árkosi katolikusok patrónusa, a báró Szentkereszti család jóvoltából. A búcsújárás szimbólumai itt érdekes módon kerültek egymás mellé. Az oltár főképén Mária látható, hisz kultuszát csak néhány nap választja el István királyétól. Szent István koronájával kezében térdel, oltalmába ajánlja a boldogságos Szûz Mária királynénak. Árkoson vasárnap, augusztus 24-én kerül sor a templombúcsúra, a gyülekezet a sepsikőröspataki anyaegyház filiája.
Azt már csak elképzelni-sejteni lehet, hogy milyen lehetett egy templombúcsú Sepsiszentkirályban a reformáció előtti időkben, amikor még oltár díszelgett a dombon álló unitárius templomban. A falu a szent király nevét viseli. Bármilyen kicsinyke is katolikus közössége - lévén az illyefalvi mater filiája -, ennek lenne hivatása megőrizni, feltámasztani, újra szokásrendbe hozni Sepsiszentkirályban a Szent István-kultuszt.
Székelyföldön
és Erdélyben
István király napja, augusztus 20. táján ünnepi fényben és színekben díszelegnek tőlünk távolabbi helyeken is a katolikus templomok oltárai. Érdemes egy pillantást vetni rájuk. Csíkszentkirály mûemlék templomában tartanak templombúcsút, de hasonló eseményre, ünnepi szentmisére gyûl egybe a székely anyaváros, Székelyudvarhely közelében levő Székelyszentkirály népe is. Mindkét település templomának Szent István a védőszentje. Velünk együtt ünnepelnek a Küküllő menti Székelyszentistván és a közvetlen környék vallásközösségei, koszorút helyeznek el az öt esztendővel ezelőtt itt felszentelt Szent István-mellszobornál. Szent Istvánt ünneplik a Bordoshoz tartozó Csöbön, a Nyárád menti Ákosfalván, a mezőségi Mezőbándon és a Torda-Aranyos vidéki Mezőszengyelen. Ünnepel a Maros völgyében Disznajó katolikussága, a Sajó vidéki Csicsókeresztúr, a Maros.völgyi Piski, a Sztrigy menti Puj Hunyad megyében.
*
Ünneplésünk mottója legyen Faludi Ferenc (1704-1779) Szent István királyhoz címû kétszakaszosa:
Dicső István, nagy királyunk,
Téged ég s föld magasztal,
Téged tisztelt kis országunk,
Első szent urának vall.

Tőled vette fényességét,
Méltóságát, érdemét,
Koronája ékességét,
Hitit, kincsét, mindenét.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-08-20: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás