Közélet: Esztelnek nem mond le az önállósulásról

2003. augusztus 23., szombat, Archívum 2003–2007

Köntzey József ny. agrármérnök: Szomszédságunkban és megyénk területén falvak válnak le a községektől, és önálló községekké alakulnak, vagyis visszakapják a harmincöt évvel ezelőtti státusukat. Kurtapatak népével együtt mi is ezt szeretnénk elérni, hiszen mi már az 1968-as megyésítéskor is erősen tiltakoztunk, amiért meg is dorgáltak az akkori megyei elvtársak. Az 1989-es változásokat követően mi voltunk az első felső-háromszéki falu, amely kérte, hogy önálló község lehessen. Már 1990 januárjában megindultunk, hogy szakadjunk le a községközponttól, de az akkori megyevezetők álláspontja az volt, hogy vannak ennél sokkal fontosabb dolgok, ezért elutasították jogos kérésünket. Azután is többször próbálkoztunk, de vagy elutasítottak, vagy olyan választ kaptunk, amitől elment a kedvünk. Persze, nem végleg, mivel addig nem tudunk és nem is fogunk megnyugodni, amíg Esztelnek és Kurtapatak nem lesz önálló község. Esztelnek Kurtapatakkal és hosszú ideig Csomortánnal együtt alkotott önálló közigazgatási egységet, és egyházi vonatkozásban is egy eklézsiához tartoztunk. Az érsek legújabb rendelete szerint egyházmegyeileg Csomortánt most visszacsatolták Esztelnekhez. Ez a kisrégió mindig szerves egységet képezett. Mi most is csak azt akarjuk, hogy újra visszaálljon a harmincöt évvel ezelőtti állapot. Ennek a történelmi alapjai is megvannak, hiszen azt szoktuk mondani, hogy Esztelnek Kurtapatak nélkül nem Esztelnek és Kurtapatak Esztelnek nélkül nem Kurtapatak. Mi ismét együtt akarunk lenni. Ami a népszavazást illeti, Esztelnek és Kurtapatak lakóiban megvolt a jó szándék, nagy számban részt is vettek, vettünk a népszavazáson, ellenben Bélafalva és Polyán lakói között a helyi önkormányzat és az egyház részéről hatalmas ellenpropaganda folyt ellenünk. A templomi szószékről is azt hirdették, hogy ne menjenek el szavazni, illetve szavazzanak az önállósulás ellen. Mi nem fogunk soha Polyánnal kijönni, hiszen Polyánnal való egyesülésünkből nekünk semmiféle előnyünk nem származott, még egyenrangúak sem voltunk a velük. Csak egy példát mondok: annak idején, amikor Bélafalván a vasútállomáson volt a község burgonyaátvevő központja, a község kockakövet kapott útjavításra, de az akkori polyáni elvtársak a saját lakásaik környékén köveztették ki az utat. Most is, ha útjavításról van szó, első és második a községközpont, a harmadik Bélafalva, esetleg tizenkettedik vagy tizenötödik Esztelnek és Kurtapatak. Ez tény. Mindenféle szempontból érezzük, hogy háttérbe vagyunk szorítva, a polyániaknak csak a pénzünk és az anyagi hozzájárulásunk kell. 1989 előtt az akkori néptanács vezetői átjártak minden héten hozzánk, és fogadóórát tartottak, most meg minden ügyes-bajos dolgunkkal hat-hét kilométert kell gyalogolnunk a községközpontba, ahol vagy a jegyző vagy a polgármester nincs ott. Az idős emberek háromszor is átmennek Polyánba, amíg elintézik hivatalos ügyeiket. Ha itt, helyben lenne a községháza, egészen másként lehetne a közösség gondjait megoldani. A mi különválásunk nem lenne kárára sem az országnak, sem pedig nekünk.
Varga Attila almérnök, községi tanácstag, az RMDSZ esztelneki szervezetének elnöke: Az utóbbi időben az újságokban csak a polyáni polgármester véleménye jelent meg, ami egyáltalán nem egyezik az esztelnekiekével. Annak idején, amikor a megyei tanács alelnöke körlevelet intézett a falvak leválása ügyében az érintett községek vezetőihez, nálunk azt egyáltalán nem hozták a helyi tanácstagok tudomására, elrejtették az átiratot. Amikor megtudtuk, hogy ez év április elejéig kellett volna kérni a referendumot, mi, esztelneki és kurtapataki tanácstagok kértük, hogy mutassák meg a megyei tanács alelnökének körlevelét. Csak hosszas huzavona után láthattuk, de akkor is arra hivatkoztak, hogy a két falunak nincs annyi lakosa, ahányat a törvény az önállósuláshoz előír, ezért nem kérték a jóváhagyást a leválásra, mivel ,,nem akarnak törvénytelenséget elkövetni?. Azóta láthattuk, hogy Dálnokon is megtartották a referendumot, tehát nem volt kizáró jellegû a lakosság létszáma, ezért mi ismét meg szeretnénk szervezni a népszavazást, mert külön akarunk válni Kézdiszentkereszttől. Ezúton - a Háromszék hasábjait felhasználva is - támogatókat akarunk szerezni célunk elérése érdekében. A két településnek ezerszáz lakosa van. A leválás előnyeiről soha nem beszélnek, ezért nem értem, hogy a polyáni polgármester miért fél annyira, hogy Esztelnek nélkül nem tud megélni. Több mint nyolc évig tanítottam a községközpontban, tehát jól ismerem a szülőket, a gyerekeket, csak elismerő szavakat mondhatok róluk, dolgos, ügyes emberek lakják a falut. A leválás a polyáni lakosoknak is előnyükre válna, ezért ha netalán újabb népszavazásra kerül majd sor, megkérem őket, hogy vegyenek részt, voksoljanak a leválás mellett, és ne engedjék magukat félrevezetni, mint két évvel ezelőtt, amikor azzal ijesztgették őket, hogy ha a leszakadás mellett szavaznak, az egész tanács átköltözik Esztelnekre.
Jakab Otília nyugdíjas: Nagyon szeretnénk visszakapni egykori státusunkat, hogy legyen nekünk is külön községházánk, mivel rosszak az útjaink, Polyán nem sokat tesz a mi érdekünkben. Más világ volna, ha saját tanácsunk lenne, és bajainkkal nem kellene Polyánba utazni. Amikor külön voltunk, sokkal jobban haladtunk. Ha a nadrággyár Polyánban lenne, akkor szívest-örömest leválnának tőlünk, hozzánk csupán a gyár miatt ragaszkodnak annyira. Mi csak azt kérjük, hogy kapjuk vissza harmincöt évvel ezelőtti jogainkat, és legyünk ismét önálló község.
Barabás Zoltán nyugdíjas: Az önállósulás rendkívül fontos volna Esztelnek és Kurtapatak lakói szempontjából, hiszen messze vagyunk a községházától, aki az alszegen lakik, hat kilométert, aki a falu felső részében lakik, nyolc kilométert kell utazzék, ha intéznivalója van. Az is előfordul, hogy az illetékes éppen nincs ott, és akkor negyvenezer lejt kidobott az ablakon, annyiba kerül az autóbusz menet-jövet. Egy szegény nyugdíjasnak negyvenezer lej bizony nagy pénz. 1968-ban is erőszakkal csatoltak Polyánhoz, ,,adtak férjhez? Kézdiszentkereszthez. Hiába tiltakoztunk, a párt akkor úgy látta jobbnak, hogy döntsön a mi fejünk fölött. Az erőszakos ,,házasságnak? az áldását harmincöt éve az egész falu érzi, hiszen tény és való, hogy hátrányos megkülönböztetésben van részünk, nem javítják az útjainkat, feltelt a patak medre stb. Ha önállósulhatnánk, a falut rendbe lehetne szedni, és ebből mindenkinek csak előnye származhatna. A 2001-es referendum alkalmával a polyáni vezetőség és a bélafalvi lakók nem támogattak. Hiába ment el Esztelnek és Kurtapatak lakossága kilencven százalékban szavazni, ha a községközpont ellenünk voksolt. Reménykedem abban, hogy a soron következő népszavazáson már nem ellenünk, hanem önállósulásunk mellett fognak szavazni?
Lejegyezte: Iochom István
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-08-23: Archívum 2003–2007 - :

Közélet: Bocsárdi Gabriella

2003-08-23: Archívum 2003–2007 - :

Belföldi hírek