- a Gáll Ernő-napló margójára 1. Gáll Ernő egyetemi tanár, az értelmiségi lét szociológiájának avatott kutatója, Korunk-főszerkesztő 1977-ben kezd naplót írni, s a jegyzetelést - az önmagával való szembesülést - több-kevesebb rendszerességgel 2000-ig folytatja, páratlanul izgalmas dokumentumot hagyva utókorára, amely egyfelől kulcs életmûvéhez, másfelől színezi, árnyalja, magyarázza saját változó magatartását is egy őrült korszakban. (A naplójegyzeteknek most a Polis Kiadónál az első könyve jelent meg, a folytatás következik?)
2. Gáll Ernő Korunk-szerkesztőként is, egyetemi tanárként is, értelmiségiként is, felelős gondolkodóként is észleli az agresszív nacionalizmusok előretörését. Korántsem csak az ,,aranykorszakban?, a perfid nyolcvanas években, hanem a változások után is (!). Néhány tanulmánya abszolút értelemben a Naplóból nő ki, ilyen például a Korunk 1991-es augusztusi számában, a Bibó Istvánnak ajánlott Kettős kisebbségben. Itt írja: ,,Minden zavaró mozzanat ellenére az erdélyi magyar-zsidó viszonyt egyre inkább a közös veszély, a mind támadóbbá váló román nacionalizmussal, az idegengyûlöletre uszító szélsőségesekkel való egymásrautaltság tudatosítása határozta meg. A magyar közvéleményben megerősödik a felismerés, hogy ?minden kisebbségi zsidó?, s a maradék magyar zsidóság színe-java közegi ellenállást tanúsít azokkal a nemtelen próbálkozásokkal szemben, amelyek - valaminő kollektív bûnösségre utalva - a zsidók régi fájdalmát mások, mai nemzedékek ellen szeretnék kiaknázni.?
Hosszabban idéztünk, hiszen az önvallomás csóvaként világít be a Naplóba, mintegy összefoglalja azt, amit száz és száz bejegyzésben tárgyal Gáll Ernő, aki, még talán a Napló elkezdésekor 1977-ben, hisz némileg reformeri szerepében (?), hiszi, vagy próbálja önmagával elhitetni, hogy mindazt, ami van, a Ceau?escu-féle román totalitárius államot meg lehet reformálni, de ebben a hitében többször fájdalmasan csalatkozik, s mivel önmagához föltétlenül becsületes gondolkodó, s mivel fölöttébb érzékeny membránként reagál a kor uralgó kihívásaira, hamar rádöbben, hogy ez már nem lehetséges. A reformeri szándékok kudarca is a nyolcvanas évek számtalan bejegyzése. Párosul ez egy személyes kiábrándultsággal is, és 1989 után egy döbbenettel, hiszen íme, a totalitárius kommunista rendszer megbukott, de a színen a történelem szemétdombjáról újra életre kelő agresszív nacionalizmusok jelentkeznek, beárnyékolva a demokratikus átalakulás lehetőségeit.
3. Kettős kötésben írja idézett tanulmányában, s ezt fejti ki számtalan naplóbejegyzésben is, mert bármennyire is kiábrándult, nem mond le eredendő tulajdonságairól, amelyek bizonyos tanulmányait is felejthetetlenné teszik. S ezek a megértés és az eligazodás. Gáll Ernő írástudóként és felelősen gondolkodó értelmiségiként mindig érteni szeretné, mi történik körülötte!? Mivel csak így tud eligazítani. Már pedig az az ,,eligazító? szerep - bármennyire is megcsúfolják néha a történelem perfid szándékai, eseménykerengője - a Naplóban is töretlenül sugárzik. Gáll Ernő bármennyire is irracionális dolgokkal szembesül, hisz abban, hogy a dolgok megérthetőek, értelmezhetőek, tehát rendszerezhetőek is. Ezért naplójegyzetei fölöttébb izgalmas dokumentumai a korszaknak is.
Bogdán László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.