Erdélyi lány GöttingábanRiport: ,,Lassított a vonat a kökösi hídon?

2003. augusztus 23., szombat, Archívum 2003–2007

Kraus Andreát, a Pester Lloyd újságíróját Göttingából/Budapestről Erdélybe hazalátogató édesanyja mutatta be - távollétében -, sûrû elnézést kérve a ,,zavarásért?, holott a téma, amiért felkeresett, a Kárpátok köpenyegének takarásában élő ember számára rendkívül érdekes, az újabb kori idők ,,nemzeti lélekvándorlásának? megejtően szép és tanulságos leágazása.
Andrea brassói magyar édesanya lánya, felmenői Háromszék és Barcaság - egy időben két ország - határfolyója, a Feketeügy melletti Kökösben éltek, édesapja erdélyi szász. Életpályájuk Erdélyben e néhány adat alapján is felvázolható: menekülés a Kárpátok Géniuszának gyilkosan fojtogató ,,kisebbségszerelme? elől, a családi élet új mederbe igazítása német földön. Ez eddig sablonszerûen rutinos XX. század végi erdélyi szász és magyar sors, ,,súlyosbító körülményként? talán az az eléggé ritka állapot veendő figyelembe, hogy ez a német-magyar családi összefonódás a nacionálkommunista hatalom szemében az átlagosnál is taszítóbbá torzította a két nemkívánatos náció családi alapú szövetkezését.
Andrea Göttingában - századokkal ezelőtt az erdélyi protestáns peregrinusok nagy hírû iskolavárosában - végezte tanulmányait, magiszteri dolgozatát az ottani Georgia Augusta Egyetem filozófiai karán védte meg, témája: Történelmi, szociális és politikai tényezők hatása az erdélyi székelymagyar névadásban. A magiszteri dolgozat, természetesen, német nyelvû, az a példány, amely most az asztallapomon található, ennek a magyar nyelvre fordított hasonmása, belső borítóján a következő dőlt betûs ajánlással: ,,Anyai nagyanyám, Nadabánné szül. Biró Mancinak, aki a negyvennyolcas kökösi ref. lelkész, Biró Áron dédunokája.?
A sejtelmes szöveghez simított kommentár szinte fölösleges, Kraus Andrea titokzatos (vagy nem is az?) Erdély-szerelme, ősei századokba ágyazott hagyatékának ezt feltáró és közkinccsé formáló igyekezete annyira átsüt a sorokon, hogy ezeknek az információknak az ismeretében ki-ki szép és megtartó történeteket építhetne támasztékként a témá(k)hoz. Ha ezt kiegészítjük a már ismert életpálya-adalékokkal, elénk rajzolódik egy időben és térben rejtett szálakon szerte- és messzeindázó, de Kraus Andrea által újra együvé fogott és egybeszőtt családi és közösségi história, ami valamit - alighanem a legtöbbet - képes megőrizni transzszilván énünkből.
Nekem erre nincsenek adataim, de Kraus Andrea éles szemû (és eszû) odafigyeléssel, ragaszkodó rácsodálkozással és az általa összeszedegetett hatalmas történeti adattárból merítve tárja föl magiszteri dolgozatában a kökösi történelmi és kortársi névanyagot. Köztudott, hogy a névadási szokásokat tekintve a személynévanyag a legképlékenyebb. Amíg például a földrajzi nevek, a térszíni formák megnevezései makacs megmaradni akarással élnek tovább, ha kiejtésük, írásos rögzítési formájuk módosul is - példa erre éppen a vizsgálatba bevont Kökös neve, amely az ótörök kek = ég, illetve a kék, a kökény, kökényes, Kewkews szóra vezethető vissza -, addig az utónévanyag nemzetiségi, politikai, szociális beágyazódása vagy kitüremkedése szembeötlően gyors és tömeges. Az utóbbira, mint jelenségre és folyamatra, a magiszteri dolgozat készítője az átvilágításhoz szükséges többféle csoportosításban és alapos elemzéssel a példák, a ,,tünetegyüttesek? sokaságát sorolja föl.
Az elemzett száz esztendő ,,terméséből? kiragadott példák: a periódus elején (1903-1910) József (13,3%), Sándor (12,7%), Anna (21,6%), Mária (13,7%), 1971-80 között Csaba (8,9%), István és Attila (7,9%), Tünde (6,8%), Mária (5,8%) a divatos név. (Az Attila név Kökösben 1942-ig nem fordult elő.) Az utónévanyagra rásugárzó politikai tényezők ebben az esetben markánsan nyomon követhetőek, a kiragadott tíz év a hírhedt diktátor kisebbségellenes politikájának a tetőzése, amikor már a magyar vagy német településnevek használatát is betiltják. Az Attilák, Csabák, Tündék utóneve nem (csak) névadási divathoz igazodó, hanem a névadók tudatos állásfoglalásának lenyomata, az elnemzetlenítéssel szembeni ellenállás eklatáns példája. (A kettős utónévadással és a vegyes házasságból névhozadékkal most nem foglalkozunk.)
Írásunk nem Kraus Andrea magiszteri dolgozatának szakkritikája. A szerző témához való viszonya a családi-nemzetiségi kötődésnek az írás kereteit messze túlnövő lenyomata. Értekezésében viszont ez alapvető motivációként, nagy nyomatékkal van jelen: ,,mindenkinek megvan a joga, hogy saját nevét az élet minden területén saját nyelvén használhassa; nevének más írásrendszerben való - legfontosabb fonetikai - átírása csak szükség esetén engedhető meg? (Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, III. szakasz, 34. cikkely - Universal Declaration of Linguistic Rigts, Barcelona, 1996). Szerzőnknek a bevezetőben kiemelt megjegyzése: ,,Az öröklött vagy adott név oly szorosan válik a személyiség részévé, hogy mindenfajta szándékos változtatás rajta személyes sértésnek tekinthető.?
Ezt figyelembe véve Romániában törvény biztosítja az utónév szabad megválasztását és a helyreigazíttatás - esetleges visszafordítás - lehetőségét. Kraus Andrea nem is sejti, hogy magiszteri dolgozata azért is mértéket - mércét - állító számunkra, mert ennek ürügyén figyelmeztethetünk - századszorra is -, hogy a magyarság érdekképviseletének bármilyen szintû vállalása erkölcsi vonatkozásban ott kezdődik, hogy a törvény biztosította lehetőségekkel élve az uralkodó nemzeti és politikai kurzushoz igazodó idegen utónevüket őrzik-e továbbra is, vagy az asszimilációs folyamat útjelző neveivel jelölik ki a képviseltek számára az utat. (Erre legközelebb a 2004-es romániai választásokon kerülhet alkalom.)
A szakdolgozat írója igen gazdag német nyelvû szakirodalomra támaszkodik. Ebben való jártassága is példa értékû, és jellemző, hogy az adott témakörben a magyar mellett a német és angol nyelvû szakirodalmat részesíti előnyben - amennyiben létezik ilyen. Nem kell sokat bizonygatnunk, hogy ez - különösen az európai integrációs beilleszkedés vonatkozásában - mennyire fontos, milyen lényeges, hogy a ,,haza a magasban?, ,,a nemzet határok fölötti egyesítése? nemes eszménye ne a politikai üresjárat szintjén jelentkezzék.
És még valami: Kraus Andrea lírai érzékenységgel, tényfeltáró és elemző képességgel megáldott újságíró-kutató. Számára is, akárcsak a jó kökösiek és székelyföldiek számára Kányádi Sándor lassítja a vonatot a kökösi hídon - Kökösi hídon, 1955 -, hogy kereshesse a partot, a múltat, s észrevegye a Prázsmár felől kanyargó szörnyû port és füstöt. Orbán Balázst, Pálmay Józsefet, Kós Károlyt, Egyed Ákost, Benkő Loránd nyelvészprofesszort, Kósa Lászlót, Révész Lászlót (német nyelven kiadott mûvét), Roth Herald, Seibicke, Wilfried, Lendvay, Paul, Beyrer, Artur s a többiek mûveit úgy építi tudományos dolgozatába, hogy a magyar olvasó nyelvi mûveltsége, nemzeti önértékelése, esztétikai pallérozottsága és hitbéli érzékenysége is támaszkodhat erre, meríthet és épülhet belőle.
És - mintegy irányjelzőként mondom - a mások által hozzám eljuttatott magiszteri dolgozata mellé elküldte a Pester Lloydban megjelent, moldvai csángókról írt esszéjének magyar változatát. Címe: Moldvai csángók - a Vatikán hûséges ,,mostohagyermekei?.
Ne csak figyeljünk oda erre a lányra, hanem okuljunk is abból, amit a világ- és erdélyi testvérei számára ír. Ha munkái eljutnak a ,,címzettekhez?, egyre nehezebb és kellemetlenebb lesz rólunk hazudozni a nyugat-európai térségben és a civilizált világban.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép