Helybeli demokráciánk meddő éveiben a karhatalom sorozatosan kapja a parancsot: visszakozz! Egymás után derül fény elítéltjeink ártatlanságára. Nagy lendülettel támadnak az újra, a másképp gondolkodóra, hogy kivédjék vagy elhárítsák a magyar veszélyt. A Tőkés püspök elleni támadásokban még csak - úgymond - szivarszünetet sem tartanak, de a nemzetállami eufória Cseresznyés Pálra is lecsapott, majd Reiner Antalra, de túl hosszú lenne a felsorolás. Legújabban választott polgármesterünkre sújtott le az uralkodó nemzeti hivatali gőg, és borzolta föl a háromszéki kedélyeket. A támadó látva, hogy akciója nem hozza meg az álmodott glóriát, a visszakozz módozatait keresi. A Maros menti félszigeten néhány anyaországi zenekedvelő fiatalra próbáltak rányomni több tízmilliós nagyságrendû büntetést, mert lengetni merészelték a mi közös zászlónkat. Próbálták csak, mert az igazságtalanságszolgáltatásra ráhatott a politikum, és a rendőrök újból visszakoztak. Ezek olyan ügyek, amelyek lezárultak, a most következő alig kezdődött el, és ki tudja, meddig fog tartani.
Gyimesbükkben valakik utcarajzokat készítettek, és még arra is vetemedtek, hogy a vasúti hídra felírják: ,,Isten hozott Magyarországra?. Az utcarajzok megítélését a rendőrség kompetenciájának tartja, a térséget vizsgálják, és nyomozást is indítanak. Keresik a tettest, csak éppen azt nem lehet tudni, hogy miért. A polgármester szerint tavaly is voltak rajzok, de a tetteseket a mai napig sem találták meg. Lehet, hogy nem is keresik igazából, csak úgy tesznek, hiszen ők is tudják, hogy nem olyan fekete az ördög? Mostanában Miron Cozmát igyekszik kikapirgálni börtönéből az állam elnöke, azt az embert, aki több ártatlan bukaresti haláláért felelős, de a román állam biztonságát is veszélyeztette. Az államfő ürügyek után szaladgál, hogy legyen, mivel takaróznia, mert a szabadon bocsátás nem vetne rá jó fényt. Hol van ehhez képest a gyimesbükki rajzolók bûne, ha egyáltalán az? Ha a túlbuzgó kisebbségi lojalitás rávenne, hogy a rajzolókat revizionistáknak bélyegezzük, még akkor sem lennének ők az ország fő ellenségei, mert az a nyomor. A nyomor ellen kell harcba indulnia egyenruhásnak és civilnek, például úgy, hogy a több évszázados határátkelőhelyeinket gondozzuk és bevigyük a turisztikai forgalomba. Akár fogadókat is építhetnének ezekre a turisztikai érdekeltségû helyekre. Ez a jövedelem jól kiegészítené a gyimesbükkiek által a központi pénztárba fizetett adókból visszaszotyogtatott alamizsnát.
Mégis, ha akad valaki, ki minimálbéréből ecsetet és festéket vesz, ne küldjük rá a karhatalmat, hogy vizsgálatot indítson ellene, mert ő tudatosan vagy ösztönösen azt az utat rajzolgatja, amelyik számunkra az egyetlen közös út, és arra hivatott, hogy huszonkétmillió embert a nyomorból kivezessen.
Zonda Attila
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.