Amint már írtuk, a Szekusdossziékat Ellenőrző Bizottság a múlt héten magas rangú volt szekustiszteket is meghallgatott. Megjelent a hetvenes és nyolcvanas években megyénkben tevékenykedő ?tefan Cerghizan ezredes is, tevékenységéről egy másik ezredes, a nyolcvanas években Bukarestben szolgáló Stelian Popescu a következőket mondta: ,,Az irredentizmussal, a horthyzmussal és a magyar nacionalizmussal foglalkoztunk.? Tagadta, hogy a szeku politikai rendőrség lett volna. ,,Talán a ?45-öt követő években, amikor idegenek is beavatkoztak, vagyis a szovjet tanácsadók.? Felfogása szerint - s ezt is érdemes idézni, sokak mai álláspontjával egyező! - a Szekuritáté hazafias erő volt, hasonló a két világháború közötti Szigurancához?
Mivel kisebb-nagyobb bukaresti kitérőket leszámítva, a hetvenes-nyolcvanas éveket itt töltöttük, mélységesen elgondolkodtatott mindez. Milyen horthysta, irredenta, nacionalista erők ellen is harcolt ez a ,,hazafias erő?, ahogyan, látjuk, önmagát volt ,,dolgozói? felfogásában a gyászos emlékezetû szeku ma definiálja?! Lehetne találgatni, de főként pitiáner ügyek jutnak eszünkbe, Visky Árpád színész ellen például a fő vád az állandó izgatás volt a hús- és túrósorokban. Voltak aztán olyan értelmiségiek, akik semmi egyebet nem csináltak, csak tették a dolgukat, s ezért lettek ,,szálka? a hatalom szemében. Innen is látszik, hogy - noha a politikai vétségei miatt másfél évtizedet kommunista börtönökben töltő s mindezt túlélő Ticu Dumitrescut elismerés illeti a törvényéért (még ha azt alaposan meg is herélték) - a szeku tevékenységét nem lehet önmagában szemlélni. A párt ökre - bocsánat, ökle - részét képezte a Román Kommunista Párt politikájának. Voltak túlkapások? Természetesen voltak, de ugyanakkor az is világos, hogy a nyolcvanas években, az ,,aranykorszakban? bekeményítő C.-diktatúrában tilos volt bármilyen fajta kapcsolattartás a külföldiekkel. Külföldi, magyarországi állampolgárokat a romániai alattvalók lakásukon nem is fogadhattak, s ha mégis megkísérelték, és ez kiderült, büntetésre számíthattak.
Természetesen, jöttek-mentek a külföldiek akkor is tájainkon. Volt tehát ?tefan Cerghizan ezredesnek és osztályosainak mivel foglalkozniuk. Megjelent valamikor a nyolcvanas évek második felében egy amerikai hölgy is, magyar, aki sok sepsiszentgyörgyi illetőségû értelmiségivel találkozott. (Jelenleg Kertész Imre Nobel-díjas író felesége, akkor egy amerikai magyar üzletember hitvese volt?) ?t és azokat is, akikkel eszmét cserélt, sorra beidézték és kihallgatták (?). Gyanús volt az is, hogy valaki családi kriptájában ígért helyet, gálánsan, a hölgynek. Ezt pontosan úgy félreértették, mint minden mást. Fel sem tételezték ugyanis, hogy a hölgynek az érdeklődésen kívül ne lehetnének obskurus irredentizmussal, horthyzmussal, nacionalizmussal összefüggő céljai is. Mindenki gyanús volt, aki élt és mozgott?
Még azelőtt jó másfél évtizeddel robbant ki a Felszarvazott Férjek Egyesületének ,,összeesküvése?. A bátorító emlékezetû dr. Simó Ferenc ideggyógyász alapította ezt a zárt körû klubot a Sugás-asztaltársaság és baráti köre tagjaiból. Számon tartották a félrelépéseket, s az ,,agancsok? egyben a ,,katonai? ranglétrán való előmenetelt is jelentették. Mindez, az előléptetések ügye stb. telefonon is, a törzsasztalnál is tárgyalásra került. És rögtön gyanús is lett! Egy őrnagy egy gyászos estén megjelent a törzsasztalnál, és közölte, mindent tudnak. ,,De ezredes úr? - kezdte dr. Simó Ferenc. ,,?rnagy vagyok? - így a tiszt gyanakodva. ,,Nálunk már ezredes - közölte az ideggyógyász flegmatikusan -, amikor nemrégiben fejtágítón Bukarestben méltóztatott lenni, hitvese őnagysága egy német tanárral és egy hokiedzővel ?léptette elő???
Kíváncsiak lennénk, milyen más konkrét eredményeket hozott a mi kis városunkban az irredentizmus, horthyzmus és magyar nacionalizmus ellen folytatott ádáz és éber küzdelem (?!?). (Azonkívül, hogy állandóan zaklatták az embereket?)
Bogdán László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.