Riport: Háborgó Rákos

2003. augusztus 27., szerda, Archívum 2003–2007

Évente születnek új falunevezgetők. A háborgó jelzőt Baróton ragasztották Felsőrákosra a hivatalosságok, bár elismerték azt, hogy van ok, mégpedig több, amiért háborogjanak a rákosiak, hiszen jogaikat akarják visszaszerezni. A baj az, hogy nem megy olyan gyorsan, ahogyan ők elképzelik. Ezért áll - évek óta - az ádáz harc. Minden jó és minden szép volna - hangoztatták a faluban -, csakhogy elfogyott a türelem: tizenhárom esztendeje tart hadjáratunk a föld és az erdők ügyében. Csoda-e, ha ottjártunkkor is nagyrészt erről folyt a disputa?
Fogytán a türelem
Bár egyedi az eset, és nem volt szándékunkban általánosítani, mégis el kell mondanunk. A baróti piacon összefutottunk a 78 esztendős Páll B. Gyula bátyánkkal, aki évek óta a földjeiért hadakozik. Azzal fogadott, hogy perbe hívta a Barót városi földosztó bizottság elnökét - vagyis a mindenkori polgármestert -, követeli földjussát, pénzbírságot kért a tetemes késésért, és azt, hogy földjeit ott mérjék vissza, ahol azok valaha voltak. Elmondta, nemcsak az ő esetében, a faluban is fogytán a türelem.
- Én a föld kimérésének hatalmas késéséért mentem perbe. Kártérítést követelek mindaddig, amíg nem tesznek birtokba. ?seim nehéz küzdelem árán, pénzzel vették a földet, nekem három gyermekem van, nincsen kegyelem - nyilatkozta. Kezünkbe adta a megyei törvényszék hivatalos végzését, amely százezer lej napi bírság kifizetésére kötelezi az alperest a késedelem idejére. Kimondja továbbá, hogy ki kell mérni Páll B. Gyula 10 hektár földjét a 18-as törvény értelmében, és 12,5 hektárt az 1-es törvény értelmében. Az utolsó tárgyalás februárban volt. Páll B. Gyula szerint a fellebbezési idő lejárt, így a végzést átadta a törvényszéki végrehajtónak.
- Megkaptam én is a végzést - nyilatkozta Albert Dénes polgármester -, ami arra kötelez, hogy helyezzem birtokba a felperest. Most is éppen azon dolgozunk. Az a helyzet, hogy a kataszteri hivatal szerződést kötött a Satelit céggel, amely megkezdte Rákoson a földparcellák felmérését, térképre rakta, és meg is kezdte a méretek feltüntetését. Sajnos, pillanatnyilag - természetesen, pénzhiány miatt - a munka abbamaradt. A térképek itt vannak, be kell méreteznünk a parcellákat. Nekünk kell kicövekelni, de nemcsak Páll B. Gyulának a részét, hanem a többi földtulajdonosét is. Ami pedig a nekem megítélt és a még meghatározandó időszakra vonatkozó pénzbírságot illeti, ki fogom fizetni.
Nincs még vége a táncnak
Nehéz lenne részleteiben ismertetni azt a hercehurcát, mely a rákosi földmérés kapcsán kialakult, évek óta húzódik, változik és ,,elrákosodott?.
- Tulajdonképpen a földmérés még most sincs teljesen befejezve - magyarázza László András, a városi tanács kataszteres szakembere. - Körülbelül hetven százaléka van kimérve a földeknek, és az is csak a mező lapos részén. Maradtak a ,,hegybeli földek?. Azokat a tulajdonosok nem veszik át, pedig a birtoklevelek is készen vannak, nem akarják átvenni addig, amíg a cövekeket nem látják, ahogy mondták: ,,mi látni akarjuk a föld négy sarkát?.
Ahogyan nekünk mondták: a táncnak még nincsen vége!
Földügyben véleményét kértük Andorkó Ferencnek, aki Felsőrákos képviselője a városi tanácsban.
- Való igaz, hogy nagyon elhúzódott nálunk a föld és az erdő dolga. Az is nagyon igaz, hogy a városi tanácsnak jobban oda kellett volna figyelnie erre a dologra. Rákosra több figyelmet kell szentelni. Egyébként el kell mondanom, hogy mi nagyon sokat ,,köszönhetünk? a volt baróti titkárnak, Fazakas úrnak. Szerintem ő nagyon ráijesztett a földosztó bizottságra, kimondottan rosszindulattal viselkedett Felsőrákos iránt. Mi sürgettük és sürgetjük a földmérés befejezését. Ígéret van rá, de csak annyi biztos, hogy most nem dolgoznak.
Hová lett az a feketekönyv?
A legendás Rika egyetlen a Kárpát-medencében, ahol Attila király feleségének, Réka királynénak emlékét-sírját egy helyhez kötve emlegeti-mutogatja ma is a székelymagyar lakosság. Sok vitára és aggodalomra adott okot ez a hegyvonulat, az Észak-Persány-hegység egy kis darabkája. Itt található ugyanis - többek között - a Felsőrákosi Erdő-közbirtokosság vagyona. Ennek dolgát-kifejletét - akárcsak a földekét - évek óta nem láthatja a rákosi tagság. Előkerült ugyanis a közbirtokossági erdő egykori térképe, de nem bukkantak nyomára a névsoros nyilvántartásnak, pontosabban olyan regiszternek-könyvnek, amelyben a tagok neve után feltüntették az erdőbirtok-részarányt, hogy kinek mennyi része volt az egészben.
László András részletesen elmesélte, miként követték a nyilvántartó útját. Tanú van arra, hogy a könyvet az egykori baróti néptanács elnöke egy másik személy társaságában parancsra-utasításra elvitte Rákosról, leadta a rajoni vezetőséghez. Sajnos, a nyilvántartó nincs meg a jelenlegi megyei tanács irattárában. Olyan információt kaptak, hogy elszállították - nyilván, más irattári kollekció társaságában - az árkosi kastélyba, és onnan került bezúzásra. Erről hivatalos tanúvallomást kértek, amit közjegyző hitelesített.
Megkerestük a közbirtokossági erdők dolgának legjobb ismerőjét, a birtokosság elnökét, Satalan Zoltánt.
- Van-e kiút ebből az áldatlan és eléggé bonyolult helyzetből?
- Nincs nagy valószínûsége annak, hogy a hiteles tanúvallomás birtokában a törvényszék olyan határozatot hoz, miszerint az erdővagyonból a tulajdonosok földterületük részarányában részsüljenek. A névsort el fogják ismerni, de a tanúvallomás nem lesz elég ahhoz, hogy azt mondja az állam: ,,annak idején könnyen elvettük az erdőt, a nyilvántartást - vagyis a feketekönyvet - is állami parancsra pusztítottuk el, zúztuk be, hát adjuk már vissza azt az erdőt úgy, ahogyan a közösség akarja?. Az összterület ismert, csak a részarány lehet egyféle akadály a törvény előtt. Van ugyan az erdőtörvénynek egy olyan kitétje, hogy ott, ahol valami miatt nem lehet visszaosztani a közösségi vagyont, egyenlő arányban is fel lehet osztani. Értjük mi ezt, ez is valamelyes kiút a kátyúból, de nem vagyok biztos, hogy ebbe bele fognak egyezni a közbirtokosság tagjai.
- Ha nem fog egyhangú döntésre jutni a tagság, annak nagyon-nagyon szomorú vége lesz - állította Andorkó Ferenc képviselő. - Az a helyzet ugyanis, hogy ezt a dolgot ebben az esztendőben be kell fejezni, mert erdő nélkül maradunk. 2004 januárjától érvényét veszítheti a törvény. Tehát addig, ami van, amennyi van, ahogy van, el kell fogadni. Válogatni és halasztgatni a dolgokat nem lehet, mert jelentős erdővagyonról van szó!
Az érem másik oldala
Albert Dénes polgármester nem bocsátkozik egyéni, temondára alapozott vitákba. A támadások és elmarasztalások ellenére is a közeljövőt illető terveiről beszél. Nem igazolni akarja magát, és sejteni lehet, hogy a városi tanács számára nem mindenben és nem minden alkalommal mostohagyerek Felsőrákos.
- Nekem egyik égető gondom most is - mondta - Felsőrákos föld- és erdőbaja. Ígérni akarom, hogy ezeknek véglegesítésével a legelők dolgát is dûlőre viszem. Négy kataszteri szakemberből két személy Felsőrákoson fog dolgozni. Készen vannak már a magánerdők dossziéi is.
Foglalkoztat minket az a kérdés is, hogy ipart telepítsünk ebbe a faluba. Mûködik már egy fafeldolgozó egység, de új munkahelyekre van itt szükség. Azt mindenki ismeri ezen a tájon, hogy külszíni szénfejtés mûködik a település határában, de azt már kevesebben, hogy ennek közvetlen közelében van a Barconstruct nevû kavicsmosó üzem, s most adtunk bérbe egy 60 áras területet egy brassói cégnek, amely aszfaltkeverő üzemet szándékszik létesíteni a kavicsmosó közvetlen közelében. Tudott dolog, hogy küszöbön áll a 131-es mûút korszerûsítése. Erre alapoztak a jelentkező brassóiak is.
A polgármester elmondta, hogy be akarják fejezni a volt községháza és a vele egybeépült kultúrotthon javítási és korszerûsítési munkálatait. Sikerült ivóvizet vezetni az épületbe, illemhely van már, az udvar egy részét is lebetonozták. Komoly terveket szőnek az iskola épületeivel kapcsolatosan. Meszelnek két épületrészben, javítják a csempekályhákat, játszóteret szándékoznak építtetni az óvodának. Az iskola épületeinek teljes és alapos javítását csak a küszöbön levő rehabilitációs PHARE-program segítségével tudja elképzelni.
- Tervezzük, hogy megfelelő tûzoltószertárt teremtsünk ennek a falunak. A jelenlegi nagyon leromlott, a közbirtokosság tulajdonát képezi. Valamelyes pénzalapra kellene szert tenni, hogy feljavíttathassuk a falun áthaladó 38-as községi utat. Az volna az ideális, ha burkolatát egy ún. porvédő réteggel lehetne leszigetelni. A poros-köves úttal sok a gond. Intenzíven használják azt a szenet szállító billenőládás kocsik. Naponta kétszer öntözzük, ennek költsége terheli a hivatal büdzséjét, de meleg nyári időben ez sem bizonyult elegendőnek.
Az elmondottakat hallgatva azt a gondolatot és meggyőződést erőszakoltuk magunkra, hogy ha a terveknek, az önkormányzati törekvéseknek csak a fele sikerülne, a közeljövőben kevesebb okuk lenne a rákosiaknak az idegölő háborgásra.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-08-27: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta