Egészen rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Málnás község elöljárósága a községközpont Mikóújfalu polgármesteri tanácskozójában. Az önkormányzat képviseletében Balogh Gábor polgármester vitte a szót, de jelen volt helyettese és Málnásfürdő választott képviselője, Éltes Endre tanácstag is. A másik fél, mely egy sajtótájékoztatóhoz feltétlenül szükségeltetik - maga a sajtó -, ugyancsak furcsán viszonyult a kezdeményezéshez, hiszen a Háromszék munkatársán, e sorok íróján és fotós kollégánkon kívül egyetlen lap, helyi rádióadó, tévémûsor, országos lap helyi munkatársa sem jelent meg a rendhagyó ,,brífingen?. Igaz, a Málnás községi tanácsot, illetve a polgármestert súlyosan elmarasztó írások, olvasói levelek, vélekedések sorozatosan a Háromszékben jelentek meg, főleg annak Nyílt tér címû rovatában.
Balogh Gábor úgy véli, hogy az évek óta ellene folytatott lejáratási kampány - mely különben rossz fényt vet az egész községi tanács munkájára és minőségére is - néhány feltûnési kényszertől indíttatott málnásfürdői lakos mûve, kik olyan dolgokkal is sorozatosan és kitartóan megvádolják, mikhez semmi köze nincs, nem is lehet, mert nem mandátumai idején történtek.
Ezek között említi a máig is talányos rendeltetésû ortodox templom építését és bizonyos területek elidegenítését az Olt turisztikai vállalat javára. A sokat vitatott ortodox templom valójában még 1989 előtt kezdett épülni, hiszen akkor vásároltak meg egy magántulajdonú ingatlant, s azt alakították át templommá. Akkorjában még Herbszt István volt a község polgármestere, neki kellett volna rákérdeznie arra: kinek és minek ez a templom, tekintve, hogy a néhány málnásfürdői ortodox hívő a mikóújfalusi parókiához tartozik?! A megújuló vád tehát abszurd, mint ahogyan az is képtelen állítás, hogy a polgármesteri hivatal területeket játszott volna át bárkinek. Ha ilyen történt - mert történt! -, az Nyáguly Antal volt polgármester felelőssége, aki Péter Árpád távozása után került a községvezetői tisztségbe, s ,,nagylelkûen? engedett át ingatlanokat az Olt turisztikai vállalatnak, mely Málnásfürdő mai szomorú közállapotaiért leginkább felelős. Jóformán mindent az enyészetnek adtak át, ami itt érték volt: fürdőt, forrásokat, villákat, szállodákat, megszüntetvén a málnásfürdőiek amúgy is szûkös munkalehetőségeit. De a kisipar is elhagyta Málnásfürdőt, ingatlanjai lassan tönkremennek, s a tanácsnak sem fizetik a kötelező adókat. A hátralékok egyébként már lassan a milliárdos szinthez közelítenek Málnásfürdő viszonylatában, s ezek hiányában nehéz mozdítani valamit a település értékeinek megőrzésében. A polgármesteri hivatal mégis cselekedett, és próbálta menteni azt, ami menthető. Följavították a fürdőtelepen átvezető megyei utat, megmentették az Olt-hidat, kiépítették a falu vízhálózatát, melynek mûködtetése többe kerül, mint a Málnásfürdőről befolyó adók. Megmentették és rendbe tették az iskola és óvoda épületét, melyet az ,,elmagánosítás? fenyegetett, de készültek és készülnek egy olyan faluház felépítésére is, melyhez immár rendelkezésre áll a terület, elkészültek a tervek, s jövőre hozzá lehet fogni a munkálatokhoz. Ám lehet, hogy ez már a különváló Málnás község polgármesteri hivatalának dolga lesz?
A községi tanácsnak volt és van elképzelése Málnásfürdő megmentésére, a mai pangásért, áldatlan állapotokért nem ő a felelős. Hanem a fürdőtelepet ténylegesen birtokló cégek, vállalatok, melyek a züllesztés olyan fokáig jutottak el, hogy a felhagyott villákba idegen bérlőket hoztak, s ha ezt a polgármesteri hivatal nehezményezte, tulajdonjogukra hivatkoztak. Így megy tönkre a kezükön az utolsó hagyományos építészeti érték, az Ilona villa is, mely fölött éppen a turisztika és az egészségügy marakodik. A minisztériumok, a megyei érdekeltségek szándékai ma kiismerhetetlenek, s nem alaptalan a gyanúper, hogy a fürdő teljes lezüllesztésével bagóért fogják ,,magánosítani? a voltaképpen közösséginek mondható értékeket. Ennek egyetlen ellenszere lehetne: a helyi közösségek és az önkormányzatok birtokába származtatni vissza mindazt, ami csak őket illetné meg.
Sajnos, nem ez a trend?
A polgármesteri hivatalt egyébként sem lehet a ,,züllesztés?, a ,,rombolás? vádjával illetni, hiszen a község legfontosabb középületeit, a bükszádi iskolát, a mikóújfalusi kultúrházat és tanácsépületet, a málnási faluházat például úgy hozták rendbe, hogy az évtizedekre biztosítja állagukat. Következett volna Málnásfürdő, s az ott elképzelt korszerû faluházat végeredményben az egész nagyközség áldozatvállalásával teremtették volna meg. S meg is teremtik, ha valamiért nem kerülne sor a ,,válásra?.
Ezek a tények. Maradéktalanul megerősíti őket Éltes Endre málnásfürdői tanácstag is, ki a maga rendjén hozzáteszi, hogy a málnásfürdőiek elkeseredése, rossz hangulata a munkahelyek hiányával magyarázható, s ha joggal fájlalják szülőhelyük lepusztulását, azt meg lehet érteni, de vádjaikat azoknak kell címezni, kik valóban felelősek az áldatlan állapotokért.
A magunk rendjén most nem teszünk semmit hozzá mindehhez, legfennebb annyit, hogy Málnásfürdő sorsának alakulását a továbbiakban is követjük, mert az egykor Európa-híres érték ügye senki háromszéki számára nem lehet közömbös. S tartjuk magunkat a szakmai parancshoz: ,,Audietur et altera pars!? Azaz: hallgasd meg a másik felet is!
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.