Kárpát-medencei kisvasutak II.Máramarosban még működik — Markója Szilárd, Papucs András

2009. június 24., szerda, Magazin

Cikksorozatunk második részében Románia utolsó működő erdei kisvasútjával foglalkozunk, ez a Máramarosban, Felsővisó településről kiinduló, a Vasér (Vasser) folyó mentén haladó erdei vasút.

A visói kisvasutat 1932-ben kezdték építeni azzal a céllal, hogy felváltsa a kivágott fák vízi szállítását. Addig az állami tulajdonban levő erdőkből tutajjal szállították a fát, az e célból épített gátak közül többnek ma is láthatóak a maradványai. A fakitermelést a Monarchia idejében betelepített, többségében német nyelvű lakosság, a cipszerek végezték, eleinte a Magyar Kincstár tulajdonában levő fűrésztelepek dolgozták fel a fát, később ezeket a kitermelési joggal együtt bérbe adták. A hagyomány szerint erről a vidékről származik a Groedel család fakitermelői/kereskedői tudása, az állami tulajdonban levő fűrészeket ők is bérelték. Érdekesség, hogy a helybeliek az ásványvízforrást borcutnak nevezték, a gőzmozdony vontatta szerelvény érkezését pedig a vine gezeşul kifejezéssel jelezték.

A vasút hossza szárnyvonalakkal együtt közel 60 km, az ukrán határig húzódik, ezért a határőrségnek is van kisvasúti drezinája (sínre helyezett közúti autó). Nyomtávolsága a Közép-Európában elterjedt 760 mm; a vonal három alagúttal, tucatnyi híddal tarkított. Jelenleg a vontatást két nagyobb, két kisebb dízelmozdonnyal, valamint öt üzemképes gőzmozdonnyal oldják meg. 2003-ig a Vişeuforest üzemeltette a vasutat, majd 2000-ben megjelent az R. G. Holz Company Kft., amely 2003-ban már egyeduralkodóvá vált. Tulajdonjogilag a vasút az erdészeté, az állomás, a műhelyek, a fűrésztelep és a gördülőállomány a működtető cégé.

Az esőzések nyomán 2001-ben a megáradt folyó a vasút több részét megrongálta, de az egy évvel korábban alakult Hilfe für die Wassertalbahn nevű svájci egyesület segítségével, a svájci kormány adományából sikerült helyreállítani. Az egyesület bonyolítja le a turisztikai célú forgalmat, tulajdonába került több gőzmozdony és személykocsi is, áldozatos munkával újítják fel ezeket. A 2008-as augusztusi áradás nyomán ismét súlyosan sérült a vasút, több mint tíz kilométer pályát mosott el, hidakat rombolt le az ár. Egy száz kirándulóból álló csoport szerelvényestől rekedt fent a hegyek között. Őket csak mentőalakulatok segítségével, a szerelvényt pedig az ősz végi helyreállítás után tudták leszállítani. Az ideiglenes helyreállítás karácsonyig befejeződött, a véglegesítési munkálatok jelenleg is tartanak, a napi forgalom lebonyolítása mellett. A vasút üzemeltetése, a nonprofit egyesület és a fakitermelő cégek együttműködése példaértékű a Kovászna―Kommandói Erdei Vasút (KOKEV) projekt számára. A kisvasút honlapjai: http://www.cffviseu.ro/, http://www.wassertalbahn.ch/.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?









eredmények
szavazatok száma 864
szavazógép
2009-06-24: Elhalálozás - x:

Elhalálozás

Elhalálozás
Megrendült szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy
id. APRÓ ANDRÁS
életének 65. évében visszaadta lelkét teremtő Istenének.
Temetése 2009. június 25-én 15 órakor lesz a kézdivásárhelyi református ravatalozóháztól.
A gyászoló család
417
2009-06-24: Magazin - x:

Szent-Iványi Tamás (Mementó) — Kisgyörgy Zoltán

A gazdag és nagyon változatos múltra visszatekintő laborfalvi családban született Szentivánlaborfalván 1920-ban. Édesapja a tragikus sorsú, unitárius vallású dr. Szent-Iványi Gábor (1888—1950), Háromszék vármegye egykori főispánja volt, nagyapja, Szent-Iványi Miklós (szül. 1847-ben) pedig a megye alispánja, unitárius egyházköri felügyelő gondnok.