Az üdülési csekkek bevezetése érdekében a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ötéves lobbitevékenységet folytatott. Végül a mostani kormány turisztikai minisztere felismerte a lehetőségeket, és ugyan egyelőre sürgősségi kormányrendelet révén, de bevezette a lehetőséget, hogy az alkalmazók juttatásként évente legtöbb 3600 lej értékben üdülési csekket adjanak a munkavállalóknak. Az Európában nagyon sok országban sikerrel alkalmazott juttatási forma néhány hónapos hazai ,,pályafutása" egyelőre nem nevezhető sikertörténetnek. Az okok között a kamara elnöke elsősorban azt emelte ki, hogy a bevezetés pénzügyi és gazdasági válság közepette zajlik, amikor minden munkaadó a költségek lefaragását tartja szem előtt. Ugyanakkor első látásra a cégek pluszjuttatásként értelmezték, és nem mint a juttatások költségeinek csökkentését. A rendelet néhány részlete is fékező erővel hat, például csak azon vállalkozások adhatnak üdülési csekket alkalmazottaiknak, amelyek az elmúlt évben nyereségesek voltak, de az éves költségvetésbe be kellett foglalni a megfelelő összegeket. Ugyanakkor a gyenge népszerűsítés, az előnyök vagy kedvezmények ismertetése is elmaradt, mint például az, hogy az így kifizetett összegek hat bruttó minimálbér határáig leírhatóak a profitadóból, ugyanakkor a csekk adómentes juttatás. De mind az üdülési csekkeket kiállító cégek, mind az azokat elfogadó szolgáltatók illetékének behatárolása csökkentette a csekkek vonzerejét. Ugyanakkor a közszférában alternatívaként még mindig kedveltebb az üdülési prémium intézménye, mint a frissen bevezetett jegyrendszer.

A kamara elnöke szerint leginkább az üdülési csekkek másodlagos, úgynevezett multiplikatív hatása maradt el egyelőre, hiszen elsősorban a turizmus élénkítését kellene eredményeznie. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják, hogy megyénkben, bár tavalyhoz képest növekedett az ide látogatók száma (áprilisban például közel 4200 turistát, vagyis több mint háromszázzal több látogatót regisztráltak), addig a vendégéjszakák száma csaknem felére csökkent (38 000-ről 20 000-re). Bár arról nincs statisztika, hogy Háromszéken hány helyen fizettek turisztikai szolgáltatást csekkel, Rosner Herman beszámolt arról, hogy az általa vezetett turisztikai irodában eddig négy személy fizetett ilyen eszközzel turisztikai szolgáltatásért.

A kamara elnöke ugyanakkor bírálta az átalányadó intézményének bevezetését. A nyereséggel nem rendelkező kis- és középvállalkozók kötelező megadóztatását hibás lépésnek tekinti, amelyet a kormányzat nem egyeztetett a gazdasági szereplőkkel, így hatása egyelőre kizárólag negatív (négyszer annyi cég függesztette fel működését egy hónapban a rendelet bevezetése óta, mint az azelőtti éves átlag). Sőt, az állampolgári ombudsman a pénzügyi törvénykönyvvel ellentétesnek ítélte a rendeletet. A kamara elnöke egy alternatív forrást is javasol a költségvetési bevételek növelésére. Szerinte a privatizált vállalatok állóalapjára, vagyis ingatlanvagyonára kellene adót kivetni. Ugyanakkor egy újfajta, köz- és magánszféra közötti partnerség megteremtését szorgalmazza, amely révén olyan üdülőtelepek, mint Málnásfürdő vagy Előpatak, felajánlhatóak az egyébként érdeklődő külföldi befektetők számára (Málnásfürdőért például az Arab Emírségekből érdeklődtek).