)
Rég nem olvastam akkora képtelenséget (kevésbé diplomatikusan fogalmazva: marhaságot), mint az RMDSZ központi sajtóirodája által kiadott minapi közlemény. A szövetség és az SZDP által megkötött együttmûködési megállapodást felülvizsgáló bizottság (ó, azok a bizottságok!?) üléséről ugyanis azt adták hírül: ,,az aradi Szabadság-szoborcsoport kérdésében az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy olyan politikai helyzet állt elő, amelyet orvosolni kell?. Ezt nem értem. Egyrészt az ,,állt elő? megfogalmazás fölöttébb naivul hat, ugyanis a fejlemény nem véletlenszerûen, derült égből villámcsapásként alakult ki, hanem jól irányzott magyarellenes határozat következményeként, illetőleg a partnerségi szerepben pózoló kabinet kultuszminiszterének és elvbarátainak nyilatkozata robbantotta ki, miközben a szobor visszaállítása önkormányzati szinten már a maga medrében volt. Másrészt számomra az is furcsa, egy ilyen éles szembenállásban miként lehet egyáltalán egyetérteni valamivel?
Az RMDSZ fővárosi vezetésének ,,tájékoztatója? ilyen körülmények között legfennebb arra jó, hogy semmitmondásával még inkább ingerelje az erdélyi magyarságot, mert most sem hozzánk, hanem az SZDP-hez szóltak, az ő érzékenységükre lehettek tekintettel. ,,Olyan politikai helyzet állt elő??!? Hiszen napnál világosabb, hogy ,,partnereink? ezt az állapotot céltudatosan alakították ki. Újólag megsértve nemzeti közösségünk önérzetét, történelmi szimbólumrendszerét.
A szövetség kommunikátorai azt is írják, ,,politikai kérdésről van szó, a jelenlegi helyzet kialakulásáért pedig a szoborcsoport jellegével, illetve szimbolikájával kapcsolatos félretájékoztatás a felelős?. A rosszindulatú politikai akarat - teljesen fölöslegesen - valóban egy újabb ügyet kreált, de mégis mi értendő a félretájékoztatás alatt? Ki kit vezetett félre és mikor? Ugyanis a történtek egészen bizonyosan nem a félretájékoztatás számlájára írandók.
Hát ennyire agyalágyultnak néz bennünket az RMDSZ csúcsvezetése, efféle semmitmondó nyilatkozattal kívánja kiszúrni az Aradra figyelők szemét? Miért nem lehet nevén nevezni a felelősöket? Miért nem lehet hangsúlyosan kiemelni, hogy ez immár közösségünk sokadik megalázása, hogy az egész támadás csak a nacionalista szekértábor malmára hajtja a vizet, és tovább nehezíti a Szabadság-szobor visszaállítását, azokat is hergelve, akiknek esetleg már nem szúrt volna szemet a mûalkotás? Miért nem lehet férfiasan az asztalra csapni és azt mondani, elfogadhatatlan ez a játszma, tûrhetetlen, hogy a központosított pártállam semmibe veszi az önkormányzat szándékát, a megbékélésre tett próbálkozást?
Miért kell tartalmatlan beszéddel enyhíteni a történteket?
Vagy az lenne a reálpolitika lényege, hogy mi mindig szó nélkül nyeljük a békát?
Mózes László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.